Pikkelysömör: nem csak a bőrön látszik, az egész szervezetet érintheti

A Magyar Dermatológiai Társulat (MDT) a Nemzetközi Pszoriázis Nap kapcsán arra hívja fel a figyelmet, hogy a pikkelysömörrel vagy hidradenitis suppurativával (HS) élőknek nem kell beletörődniük a tüneteikbe. A két krónikus gyulladásos betegség súlyos formái jelentősen ronthatják az életminőséget, a fájdalom, a látható vagy intim testtájakon jelentkező tünetek és a megbélyegzéstől való félelem pedig sokakat visszatarthat attól, hogy segítséget kérjenek. Az MDT szerint különösen fontos, hogy a súlyos vagy visszatérő panaszokkal élők bőrgyógyászhoz forduljanak, és tájékozódjanak a centrumellátás lehetőségéről.

A leginkább a plakkos bőrtüneteiről ismert pikkelysömör krónikus, immunrendszer által közvetített gyulladásos betegség, Magyarországon legalább 150 ezer embert érint. A hidradenitis suppurativa (HS) ugyancsak krónikus gyulladásos kórkép,amely fájdalmas csomókkal és tályogokkal, súlyosabb esetben bőr alatti járatokkal és hegekkel járhat. Az akár 40 ezer hazai beteget érintő tünetek leggyakrabban a hónaljban, a lágyékhajlatban, a mellek alatt vagy a farpofák között jelennek meg.

Sem a pikkelysömör sem a HS nem fertőző, és egyik kialakulásában sem játszanak szerepet higiéniai okok.

A hidradenitis suppurativa a magyar nyilvánosságban kevéssé ismert betegség, jellemző, hogy 2026-ban eddig kevesebb, mint 10 hazai sajtócikkben szerepelt. Az MDT ezért kiemelten fontosnak tartja az érintettek tájékoztatását és a betegség körüli hallgatás megtörését.

A HS-diagnózisig vezető út is hosszú lehet: egy 32 tanulmányt és több mint 9 ezer beteget összesítő áttekintésben az egységesen értékelhető adatok alapján átlagosan 7,2 év telt el az első tünetektől a diagnózisig. A visszatérő, fájdalmas csomók és tályogok bőrgyógyászati kivizsgálást igényelhetnek; súlyos vagy ismétlődő panaszok esetén érdemes a HS kezelésében jártas centrumban történő ellátásról érdeklődni. Ugyanez igaz a pikkelysömör középsúlyos és súlyos formáival élő betegre is: magas szintű, korszerű ellátásukat az erre specializált közfinanszírozott, terápiás centrumok biztosítják.

Az MDT célja, hogy az érintettek felismerjék a tüneteiket, merjenek segítséget kérni, és megkapják az állapotuknak megfelelő ellátást.

-Aki évek vagy akár évtizedek óta él bőrtünetekkel, könnyen arra juthat, hogy ezt már el kell fogadnia. Pedig a kezelési lehetőségek változnak, és az újabb terápiák olyan betegeknek is adhatnak esélyt a jobb tüneti kontrollra, akik korábban nem tapasztaltak megfelelő javulást. Súlyos, visszatérő vagy az életminőséget jelentősen rontó tünetekkel érdemes ismét bőrgyógyászhoz fordulni. A legfontosabb, hogy az érintettek ne maradjanak egyedül a panaszaikkal, és eljussanak a számukra megfelelő ellátásba – fogalmazott Prof. Dr. Holló Péter, a Magyar Dermatológiai Társulat elnöke.

A hazai kutatási adatok is alátámasztják a bőrbetegségek életminőségre gyakorolt hatását. Egy magyar vizsgálat 765, bőrgyógyászati szakellátásban kezelt felnőtt adatait elemezte; közülük 200-an HS-sel, 238-an pikkelysömörrel éltek. Az adatfelvétel 2015 és 2021 között zajlott.

A magyar vizsgálat tanulsága, hogy minél súlyosabb volt a bőrbetegség, annál rosszabb életminőségi értékeket mértek. Az általános egészségi állapotot mérő EQ-5D-5L mutatóban a HS-sel élő csoport átlagértéke volt a legalacsonyabb a vizsgált bőrbetegségek között. Ez megerősíti azt, hogy a HS életminőséget rontó terhei túlmutathat a látható bőrtüneteken. Ezért a kezelés során a betegség kiterjedése mellett azt is érdemes feltárni, hogyan hat a fájdalom és a betegség a beteg mindennapi életére.

Kockázatok a bőrön túl

Mivel az egész szervezetet érintő, úgynevezett szisztémás betegségekről van szó a pikkelysömör és a HS egyaránt növelheti egyes társbetegségek és állapotok kialakulásának kockázatát.

A pszoriázis ismert társbetegségei és kockázati tényezői között szerepel az arthritis psoriatica azaz a pikkelysömör okozta ízületi gyulladás, a kardiovaszkuláris rizikó, az elhízás, a magas vérnyomás, a cukorbetegség, a kedvezőtlen vérzsíreltérések és a metabolikus szindróma. A depresszió és a szorongás szintén része lehet a betegségterhelésnek. A tartós ízületi fájdalmat, duzzanatot vagy reggeli merevséget ezért érdemes jelezni a kezelőorvosnak, illetve az egyéb kockázati tényezőkről és az esetleges ellenőrzésekről is vele kell egyeztetni.

A hidradenitis suppurativa mellett ugyancsak gyakrabban fordul elő elhízás, cukorbetegség, magas vérnyomás, kedvezőtlen vérzsírértékek és metabolikus szindróma. Ezek a kardiometabolikus tényezők a szív-érrendszer egészsége szempontjából is jelentősek. A HS-hez depresszió és szorongás, gyulladásos bélbetegség – például Crohn-betegség –, illetve gyulladásos ízületi betegségek is társulhatnak.

Ezek az összefüggések természetesen nem azt jelentik, hogy a társbetegségek minden érintettnél kialakulnak, de az MDT arra biztatja az érintetteket, hogy a bőrtünetek mellett az egyéb panaszaikról is beszéljenek a kezelőorvosukkal.

A HS kezelése a betegség súlyosságától függően gyógyszeres és sebészi megoldásokat is magában foglalhat. A korszerű európai irányelv a középsúlyos és súlyos esetek kezelésében célzott, biológiai terápiákat is ajánl.

A pikkelysömör kezelésére ugyancsak korszerű terápiás paletta áll rendelkezésre. Az MDT hangsúlyozza, hogy a kezelést minden esetben bőrgyógyász választja ki, az egyéni állapot és a korábbi terápiás tapasztalatok alapján.

World Psoriasis Day

Az IFPA nemzetközi betegszervezet 2026-os World Psoriasis Day kampányának középpontjában a fiatalok álltak. A #LookBeyondMySkin („Nézz a bőröm mögé”) üzenet arra hívja fel a figyelmet, hogy a pikkelysömörrel élő fiatalokat ne csak a bőrtüneteik alapján ítéljék meg, hanem hallgassák meg a tapasztalataikat is. Az IFPA kampányához több mint húsz, 18–37 éves, a világ különböző országaiban élő beteg történetét gyűjtötte össze. Beszámolóikban a fájdalom, a fáradtság és a betegség fellángolásai mellett a baráti és párkapcsolatok, az oktatás és a munkavállalás nehézségei is megjelennek. A szervezet adatai szerint minden harmadik, pikkelysömörrel élő embernél 20 éves kora előtt jelentkeznek az első tünetek.

Öt dolog, amit érdemes megtenni tartós vagy visszatérő tünetek esetén

1. 1 Kérjen időpontot bőrgyógyászhoz. Ne halogassa a vizsgálatot azért, mert a panaszok régóta fennállnak, vagy mert egy korábbi kezelés nem hozott megfelelő javulást.
2. 2 Mondja el, mióta és milyen gyakran jelentkeznek a tünetek. HS esetén említse meg, ha fájdalmas csomók vagy tályogok ugyanazokon a testtájakon újra és újra visszatérnek.
3. 3 Beszéljen az életminőségre gyakorolt hatásról is. A fájdalom, az alvási nehézség, a szégyenérzet, illetve a társas vagy párkapcsolati visszahúzódás is fontos információ az orvos számára.
4. 4 Vigye magával a korábbi kezelések listáját. Mondja el, mi segített, mi nem, és milyen mellékhatást vagy nehézséget tapasztalt.
5. 5 Kérdezzen rá a centrumellátásra. Ha a tünetek súlyosak, hegesednek, visszatérnek vagy jelentősen korlátozzák a mindennapokat, egyeztessen a bőrgyógyásszal arról, hogyan juthat el a pikkelysömör, illetve a HS kezelésében jártas centrumba. HS esetében ne próbálja otthon kinyomni vagy megnyitni az elváltozásokat; a kezelési és sebkezelési tervet orvossal beszélje meg.

Figyelmébe ajánljuk

Pikkelysömör vagy ekcéma? Így tehet különbséget köztük

Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben, a Facebook-on, az Instagramon vagy a X-en,Tiktok-on is!