„Azt hittem, csak a szülés utáni káosz az oka - de 46 évesen közölték velem, hogy demenciám van”
A szülés utáni fáradtságnak tudták be az édesanya feledékenységét.
Egy kisgyermek körül a mindennapok önmagukban is embert próbálóak: éjszakai ébredések, állandó teendők, felborult rutin. Nem csoda, ha sok édesanya azt érzi, hogy a figyelme és a memóriája nem a régi. Staci Marklin is pontosan ezt gondolta – egészen addig, amíg ki nem derült, hogy valójában valami sokkal súlyosabb áll a háttérben.
A ma 47 esztendős nő tavaly kapta meg a diagnózist: korai Alzheimer-kór - mindössze néhány évvel azután, hogy világra hozta a kisfiát. A korábban hospice-ellátásban dolgozó ápolónő eleinte biztos volt benne, hogy csak a terhesség és a szülés utáni időszak okozza a szétszórtságát. Aztán a feledékenység fokozódott — és olyan jelek jelentek meg, amelyekre már nem lehetett legyinteni.
- Nehéz megmondani, mikor kezdődtek a tünetek, mert már a terhességem alatt és a szülés után is jelen voltak – mondta.
Eleinte apróbb tévesztéseket tapasztalt: összekeverte a szavakat, függöny helyett szőnyeget mondott, vagy egyszerűen nem jutottak eszébe hétköznapi kifejezések sem. Fiatal kora miatt azonban senki sem gondolt demenciára.
Pedig a családjában már volt hasonló probléma: a nagymamája Alzheimer-kórban szenvedett. Mégis, amikor aggodalmával orvosához fordult, megnyugtató választ kapott.
- Azt mondta az orvos, hogy az én koromban ez nagyon ritka – meséli.
A tünetek egyre erősebben jelentkeztek
Közel két évvel fia születése után minden rosszabb lett.
- Már gyakran elfelejtem a fiam születésnapját – vallotta be.
Egy idő után minden új információ szinte nyomtalanul tűnt el. A munkájában is jelentkeztek a problémák: úgy tűnt, mintha eltűntek volna az emlékeiből fontos nevek, arcok, vagy akár egész beszélgetések.
- Valaki egyszer egy munkatársamról kérdezett, és fogalmam sem volt, kiről beszél...Néhány nappal később jöttem rá, hogy egy olyan kollégámról volt szó, akivel szorosan együtt dolgoztam.
Ez már nem az „fáradt anyaagy” jelensége volt.
A diagnózis: korai Alzheimer-kór – 46 évesen
Az első körben végzett MRI-, EEG- és vérvizsgálatok még normálisnak tűntek. Később azonban további tesztek kimutatták, hogy a vérében olyan fehérjeszint emelkedett meg, amely Alzheimer-kórra utal. A döntő bizonyítékot egy amiloid PET-vizsgálat adta: plakkokat találtak az agyában.
2024 októberében hivatalosan is kimondták a diagnózist.
- Láttam az eredményt, és tudtam, mit jelent – mesélte megtörten. Férje is mellette volt, amikor kiderült az igazság. - Együtt sírtunk, és tudtuk, hogy semmi sem lesz már ugyanolyan.
A kognitív funkciói már a saját korcsoportjához képest is a legalsó 10 százalék környékére estek.
„Sokan nem hiszik el, hogy beteg vagyok”
A korai Alzheimer-kór rendkívül ritka, mégis egyre gyakrabban diagnosztizálják. A statisztikák szerint: minden 13. Alzheimer-kóros beteg 65 év alatti.
Ennek ellenére a társadalom még mindig úgy tekint a betegségre, mintha kizárólag idősek problémája lenne.
- Sokan nem hiszik el, hogy beteg vagyok...Nehéz volt az emberekkel megértetni, hogy mi történik velem.
Új kezelés, új remény: lecanemab
Az édesanya az utóbbi hónapokban új terápiát is kap: a lecanemab nevű készítményt. Ez az egyik első olyan gyógyszer, amely bizonyítottan lassíthatja a korai Alzheimer-kór előrehaladását.
- Havonta két alkalommal, intravénásan adják be.
- Célja, hogy csökkentse az agyban felhalmozódó amiloid plakkokat.
- Egy 18 hónapos nemzetközi vizsgálat szerint lassíthatja a kognitív hanyatlást.
10 tünet, melyeket érdemes komolyan venni - Alzheimer-kórt is jelezhetnek
Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben , a Facebook-on, az Instagramon vagy a X-en, Tiktok-on is!
