Alzheimer-kór: két személyiségvonás is növelheti kialakulásának kockázatát
Tanulmányok szerint a személyiségünk is fontos szerepet játszhat abban, mennyire vagyunk védettek vagy éppen kiszolgáltatottak a demenciával szemben.
Az Alzheimer-kór az egyik legpusztítóbb idegrendszeri betegség, amely fokozatosan rombolja az agysejteket, elrabolja a memóriát és végül az önálló élet képességét is. Bár világszerte több tízmillió ember érintett, és a számuk egyre növekszik, a tudomány még mindig nem ismeri pontosan, mi indítja el ezt a lassú, de végzetes folyamatot. Most azonban kutatók új összefüggésre bukkantak: két személyiségjegy is befolyásolhatja, hogy mekkora az Alzheimer-kór kialakulásának esélye.
Mi történik az Alzheimer-kór során?
Az Alzheimer-kór egy gyógyíthatatlan agyi rendellenesség, amely fokozatosan pusztítja az idegsejteket. Az agy térfogata csökken, a gondolkodás, az emlékezés és a mindennapi feladatok ellátása egyre nehezebbé válik. A folyamat előrehaladtával a beteg már az alapvető tevékenységeket sem tudja elvégezni – nem képes önállóan enni, öltözni vagy tisztálkodni, teljes mértékben másokra szorul.
- Odáig fajul a helyzet, hogy már nem emlékszik arra, mit csinált korábban, vagy mi történt a múltban. Teljes zavartság és tehetetlenség érzése tör rá – mondta Dr. Olga Milczarek neurológus, a krakkói SCM Klinika munkatársa a Medonet-nek adott interjúban.
A betegség hátterében két fehérje, a béta-amiloid és a tau-fehérje felhalmozódása áll. Ezek az anyagok elárasztják az agyszövetet, és fokozatosan kiszorítják az idegsejteket.
- Ez a terület szemcséssé, vakuolizálttá, szivacsossá válik, egyre gyengébbé válik, majd végül eltűnik – magyarázta Dr. Milczarek.
A lerakódások helye határozza meg, milyen tünetek jelentkeznek az adott betegnél.
Bár az okok pontos mechanizmusa még nem tisztázott, a szakértők úgy vélik, genetikai, környezeti és életmódbeli tényezők együttesen járulnak hozzá a betegséghez. Egy új kutatás azonban azt is kimutatta, hogy a személyiségjegyek is befolyásolhatják az agy leépülésének sebességét.
A személyiség öt fő alappillére
Mielőtt rátérnénk a konkrét tulajdonságokra, érdemes megismerni az úgynevezett „Nagy Ötöst” – azt az öt fő személyiségdimenziót, amelyet a pszichológia világszerte mér és kutat.
Ezek a tulajdonságok már fiatal korban kialakulnak, és életünk szinte minden területére hatással vannak – a kapcsolatainktól kezdve a stresszkezelésig.
Az öt alapvető személyiségvonás:
- Barátságosság – a társas kapcsolatokhoz való viszonyt írja le. Az ilyen ember empatikus, megbízható, együttműködő, és kerüli a konfliktusokat.
- Nyitottság – a kíváncsiság és az új tapasztalatokra való fogékonyság jellemzi.
- Extraverzió – az aktív, társaságkedvelő, impulzív személyekre jellemző, akik szeretnek a középpontban lenni.
- Lelkiismeretesség – a felelősségteljes, precíz, tervező személyek ismertetőjegye. A magas érték a céltudatosságot mutatja, míg az alacsony szint a megbízhatatlanságot és a rendezetlenséget.
- Neuroticizmus – az érzelmi instabilitás mértékét jelzi. A magas neuroticizmusú személy hajlamos a stresszre, a szorongásra és a negatív érzelmekre.
Két tulajdonság, amely összefügg az Alzheimer-kórral
A kutatók több mint 3000 ember adatait elemezték: a résztvevők egy 240 kérdéses személyiségtesztet töltöttek ki, majd egy éven belül PET-vizsgálaton estek át, hogy kimutassák az agyban a béta-amiloid plakkokat és a tau-fehérje-gubancokat.
Ezt követően a tudósok 12 korábbi tanulmányt is összevetettek egy metaanalízisben, és a két vizsgálat eredménye teljes mértékben megegyezett: a neuroticizmus és a lelkiismeretesség bizonyult kulcsfontosságúnak a demencia kockázatának alakulásában.
Az eredmények szerint:
- Magas neuroticizmus → nagyobb valószínűséggel alakulnak ki amiloid plakkok és tau-lerakódások.
- Alacsony lelkiismeretesség → szintén növeli a káros agyi elváltozások kockázatát.
- Magas lelkiismeretesség vagy alacsony neuroticizmus → védő hatásúnak tűnik, csökkentve a demencia esélyét.
- Ezek az összefüggések lineárisnak tűnnek, nincs küszöbérték […], és nincs olyan specifikus szint, amely rezisztenciát vagy fogékonyságot váltana ki – hangsúlyozta Dr. Antonio Terracciano, a Florida Állami Egyetem geriátriai tanszékének kutatója.
Mi állhat a háttérben?
A vizsgálat megfigyeléses jellegű volt, így nem derült ki, pontosan milyen biológiai mechanizmus köti össze a személyiségjegyeket az Alzheimer-kórral.
Dr. Claire Sexton, az Alzheimer Társaság tudományos programigazgatója szerint azonban több lehetséges útvonal is elképzelhető.
- Az egyik lehetséges útvonal a gyulladás, amely a személyiséghez és az Alzheimer-kór biomarkereinek fejlődéséhez kapcsolódik – mondta Dr. Sexton.
- Az életmód egy másik lehetséges útvonal. Például kimutatták, hogy a lelkiismeretes emberek egészségesebben élnek – többet mozognak, ritkábban dohányoznak, jobban alszanak, és többet stimulálják az agyukat – mint azok, akik kevésbé lelkiismeretesek.
10 tünet, melyeket érdemes komolyan venni - Alzheimer-kórt is jelezhetnek
Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben , a Facebook-on, az Instagramon vagy a X-en, Tiktok-on is!
