Az Alzheimer-kór első jele lehet, ami akár 25 évvel korábban is megmutatkozhat

A University College London kutatóinak munkája új fejezetet nyit az Alzheimer-kór megértésében.

Egy brit kutatás szerint létezik egy korai figyelmeztető tünet, amely jóval a memóriavesztés előtt jelezheti a betegséget. A felfedezés nemcsak az orvosi diagnosztika új korszakát vetíti előre, hanem esélyt ad arra is, hogy időben beavatkozhassunk – mielőtt az Alzheimer-kór végleg átalakítja a mindennapokat.

Egy tünet, amely megelőzi a feledékenységet

Sokan az Alzheimer-kórt a feledékenységgel, az összezavarodottsággal vagy a felismerésre képtelen tekintetekkel azonosítják. Ám a University College London (UCL) kutatása most felforgatja ezt a képet: a tudósok szerint a térbeli tájékozódás zavarai akár 25 évvel a memóriazavarok előtt megjelenhetnek.

A tanulmány a Alzheimer’s and Dementia folyóiratban jelent meg, és komoly figyelmet kapott a szakmai közösségben. Az eredmények szerint a betegséggel fokozottan veszélyeztetett személyek – például azok, akik az Alzheimer kialakulásához köthető APOE-ε4 génváltozatot hordozzák – már tünetmentes időszakban is rosszabbul boldogulnak az eligazodással, mint az egészséges társaik.

A kutatás egyik különlegessége, hogy virtuális valóság (VR) technológiát használt: a résztvevők VR-szemüveget viselve próbáltak tájékozódni egy mesterséges környezetben. Az eredmény egyértelmű volt – a nagyobb kockázatnak kitett egyének nehezebben találták meg az útvonalat, akkor is, ha memóriájuk és más kognitív képességeik még kifogástalannak tűntek.

A kutatás részletei

A vizsgálatban 100, 43 és 66 év közötti személy vett részt, akiknél családi érintettség vagy genetikai hajlam alapján fokozott Alzheimer-kockázat állt fenn. Bár mindannyian tünetmentesek voltak, a VR-navigációs feladatban jól kimutatható különbségek jelentek meg a teljesítményükben.

Dr. Coco Newton, a tanulmány vezető szerzője szerint ez a felismerés áttörést hozhat a diagnosztikában:

- Eredményeink azt mutatják, hogy a navigációs viselkedés korai változásai az Alzheimer-kór legelső diagnosztikai jelei közé tartozhatnak – még mielőtt a betegség bármilyen más módon megmutatkozna.

A kutatócsoport célja most egy olyan klinikai döntéstámogató rendszer kidolgozása az NHS (az Egyesült Királyság egészségügyi szolgálata) számára, amely VR-alapú tesztek segítségével segíthet a betegség korai felismerésében. Ez nemcsak a pontosabb diagnózist, hanem a megelőzési stratégiák időben történő bevezetését is lehetővé tenné.

Miért fontos ez az áttörés?

Az Alzheimer-kór az egyik leggyakoribb neurodegeneratív betegség a világon, és még mindig nincs rá végleges gyógymód. A kezelések hatékonysága nagymértékben attól függ, mennyire korán sikerül észlelni a jeleket. A mostani kutatás új irányt kínál: nem a memóriazavaroknál kell kezdeni a diagnózist, hanem sokkal korábban – ott, ahol a térérzékelés finom hibái először megjelennek.

A tájékozódási képesség romlása nem csupán praktikus kellemetlenség – idegrendszeri szinten is árulkodó. A térbeli navigációért felelős agyterület, a hippokampusz, az Alzheimer-kórban az elsők között sérül. E terület idegsejtjei már a betegség legkorábbi szakaszában mutatnak eltérést, így a VR-alapú navigációs teszt lényegében „belülről látja”, mi történik az agyban, jóval azelőtt, hogy a beteg vagy családja észrevenné a változást.

Férfiaknál gyakoribb figyelmeztető jel

A vizsgálat egy másik, meglepő eredménye az volt, hogy a térbeli tájékozódás zavara férfiaknál gyakrabban mutatkozott, mint nőknél. Ez arra utal, hogy a nemi különbségek is szerepet játszhatnak az Alzheimer kialakulásának dinamikájában.

Dr. Dennis Chan professzor, a kutatás társszerzője úgy véli, ez az információ a jövőben a megelőzési programok célzottabb kidolgozását is segítheti.

- Két okból is izgatottak vagyunk az eredmények miatt – egyrészt lehetőséget adnak a betegség korábbi felismerésére, másrészt segítenek megérteni, hogyan vezetnek a sejtszintű változások a betegség klinikai megjelenéséhez.

Mit jelent ez a mindennapokban?

A tanulmány üzenete világos: ha valaki rendszeresen eltéved megszokott környezetében, nehezebben tájékozódik ismerős útvonalakon, vagy hirtelen nem tudja, honnan jött és merre tart – érdemes komolyan venni a jeleket. Ez nem feltétlenül Alzheimer, de lehet annak korai előjele.

A szakértők azt javasolják, hogy aki családi érintettséggel, genetikai hajlammal vagy életmódbeli kockázati tényezőkkel él, forduljon orvoshoz – a korai diagnózis éveket, sőt, évtizedeket jelenthet az életminőségben.

További figyelmeztető jelek, melyek Alzheimer-kórra utalhatnak

• feledékenység, különösen a közelmúlt eseményeivel kapcsolatban
• nehézség a megszokott feladatok elvégzésében
• idő- és térbeli tájékozódási zavar
• beszéd- és szóhasználati nehézségek
• a döntéshozatal romlása, ítélőképesség csökkenése
• tárgyak különös helyre való eltétele
• útvonalak elfelejtése
• hangulat- és személyiségváltozás
• visszahúzódás a társas helyzetektől
• koncentrációs nehézség
• az arcfelismerés vagy ismert helyek felismerésének zavara

Gyakori kérdések az Alzheimer-kórral kapcsolatban

Csak az idősek betegsége az Alzheimer-kór?

Nem feltétlenül. Bár leggyakrabban 65 év felett diagnosztizálják, az úgynevezett korai kezdetű Alzheimer-kór már 40–50 éves korban is megjelenhet, főként genetikai hajlam esetén.

Miben különbözik az Alzheimer a demenciától?

A demencia egy gyűjtőfogalom, amely többféle agyi eredetű kognitív hanyatlást foglal magába. Az Alzheimer-kór ezek közül a leggyakoribb forma, az esetek több mint 60 százalékát teszi ki.

Meg lehet előzni az Alzheimer-kórt?

Bár teljes megelőzés jelenleg nem lehetséges, az egészséges életmód – rendszeres mozgás, mediterrán étrend, mentális aktivitás és megfelelő alvás – bizonyítottan csökkentheti a kockázatot és lassíthatja a lefolyást.

Létezik hatékony kezelés?

A jelenlegi gyógyszerek főként a tünetek enyhítésére és a folyamat lassítására alkalmasak. Az új kutatások azonban olyan terápiákat keresnek, amelyek az agyi plakkok kialakulását gátolják – vagyis a betegség okát célozzák.

Mi a különbség a feledékenység és az Alzheimer-kór között?

Az alkalmi feledékenység természetes, és gyakran stressz, fáradtság vagy túlterheltség okozza. Az Alzheimer esetében viszont a felejtés rendszeressé, tartóssá válik, és a mindennapi életet is megnehezíti.

Érdemes orvoshoz fordulni, ha csak enyhe tüneteket tapasztalok?

Igen. A korai diagnózis döntő fontosságú: minél hamarabb fény derül a betegségre, annál nagyobb az esély arra, hogy a kezelés és az életmódbeli beavatkozások lassítsák a folyamatot.

Figyelmébe ajánljuk

Az Alzheimer-kór 5 egyértelmű, korai figyelmeztető jele

Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben, a Facebook-on, az Instagramon vagy a X-en,Tiktok-on is!