Életet veszélyeztető állapot: a tüdő olyan jellegű károsodása, amely miatt nem jut elegendő oxigénhez, így a keringés, és egyéb szervek is károsodnak.
Akut légúti distressz szindróma (ARDS)
Forrás: MTI
Az ARDS következtében folyadék kerül a léghólyagokba. A folyadékfelhalmozódás (ödéma) meggátolja az oxigén véráramba jutását.
A légúti folyadéktelődés miatt a tüdő kemény és merev lesz, tágulási képessége lecsökken. A vér oxigénszintje veszélyes mértékben csökken, még akkor is ha a beteg gépi lélegeztetésben részesül ún. endotracheális tubuson át.
Az ARDS gyakran többszervi elégtelenséggel társul, mint pl. máj- vagy veseelégtelenség. Erős kockázat a dohányzás, a súlyos alkoholizmus.
A tünetek általában 24-48 óra alatt kialakulnak a sérülést vagy betegség fellépését követően. Általában az ARDS-t átélő emberek annyira rosszul vannak, hogy még panaszkodni sem tudnak.
Mellkasi hallgatózás felfedi a az abnormális légzési jeleket, hangokat. Az ún. krepitáció hallható, amely jellemző a tüdőhólyagokban lévő folyadékra. Gyakran alacsony a vérnyomás. Gyakori lehet a cianózis (kékeslila bőr és ajkak, körmök) ai szintén a szöveti oxigénhiány következménye.
Az ARDS-ben szenvedő betegeket intenzív osztályon kezelik.
A kezelés célja a légzés támogatása, és az ARDS lehetséges oki kezelése (a fertőzés, a gyulladás kezelése, a tüdőben lerakódott folyadék eltávolítása).
Lélegeztetőgépet is alkalmaznak nagydózisú oxigén bejuttatására a tüdőbe, megfelelő nyomás mellett. A betegek gyakran nyugtatók adására szorulnak a gépi lélegeztetés alkalmazása mellett. Egyes kutatások szerint az ARDS-betegek időszakos "bénító hatású" gyógyszerelése javítja a gyógyulás esélyeit. A kezelést addig folytatják, amíg a beteg már képes önállóan lélegezni.
Az ARDS igen súlyos betegség, a betegek mintegy 1/3-a elhalálozik. A túlélők legtöbbjének helyreáll a tüdőfunkciója, de előfordulhat fennmaradó, enyhe fokú tüdőkárosodás.
Az ARDS-túlélők között nem ritka a memóriazavar, vagy egyéb életminőséget érintő probléma a gyógyulás után. Ennek oka az agykárosodás: a nem kellő oxigénellátás miatt az agy sem jutott megfelelő mennyiségű oxigénhez.
Az ARDS gyakran kórházi körülmények között alakul ki. Ha viszont egészséges személyen alakul ki súlyos tüdőgyulladás, és az rosszabbodik, átvezethet ARDS-be is. Légzési nehezítettség esetén várakozás nélkül mentőt kell hívni!
Igen, az ARDS összefügghet a májkómával, mivel mindkettő súlyos, több szervet érintő kórfolyamat része lehet. Az ARDS során a tüdőben súlyos gyulladás és folyadékfelhalmozódás alakul ki, ami csökkenti a vér oxigénszintjét. Ez a csökkent oxigénellátás (hipoxia) a májban is súlyos sejtkárosodást okozhat, és akut májelégtelenséghez vezethet, ami végül májkómát válthat ki. Másrészt súlyos májelégtelenségben is kialakulhat ARDS, mivel a májkárosodás miatt gyulladásos anyagok és toxinok szabadulnak fel, amelyek a tüdőt is károsíthatják, tüdőödémát és légzési elégtelenséget okozva.
Az RSV-fertőzés (respiratórikus szinciciális vírus) önmagában ritkán okoz májkómát, mivel elsősorban a légutakat támadja. Ugyanakkor súlyos, elsősorban immunhiányos vagy krónikus betegséggel élő betegeknél a fertőzés súlyos szisztémás gyulladást, szepszist vagy oxigénhiányt idézhet elő. Ezek az állapotok másodlagosan befolyásolhatják a máj működését, és ritkán súlyos májkárosodáshoz vagy májkómához vezethetnek, de ez nem a vírus közvetlen hatása.
forrás: MSD Orvosi kézikönyv, PubMed