Ezért olyan nehéz az autoimmun betegségek okát megtalálni
Egyre többet hallunk a rejtélyes autoimmun betegségről, és gyakran úgy tűnik, hogy minden megfoghatatlan kórképre ez a diagnózis. De mivel is jár az autoimmun betegség?
Mi az autoimmunitás?
Első megközelítésben olyan zavar, amikor a szervezet bizonyos saját sejteket, szöveteket nem képes sajátként felismerni, elfogadni, és úgy kezeli, mintha azok számára "idegenek" volnának. Néhány jellemzően ide sorolt betegség: a cöliákia (glutén-érzékenység), az 1-es típusú cukorbetegség, az SLE, a Sjögren-szindróma, egyes pajzsmirigybetegségek (Hashimoto, Graves betegség), a vérképző rendszert érintő ITP (idiopátiás trombocitopéniás purpura), de ide sorolódik a reumatoid artritisz (RA), és az allergiák is.
Történetileg a neves kutató Ehrlich teóriája volt, a "horror autotoxicus", azaz a szervezet saját magára nem indít immunválaszt. Épp ezért minden ettől eltérő esetet, állapotot autoimmun betegségnek tartottak. Kiderült azonban, hogy az autoimmun válasz egy normális szervezeti reakció, amelynek lehetnek kóros formái is.
Mi minden befolyásolja az autoimmunitást?
- alacsony szintű autoimmunitás
- immuntolerancia
- genetika
- nemek
- környezeti tényezők
Láttuk, hogy a túlzott autoimmun válasz betegségeket okoz. Az alacsony szintű viszont bizonyos esetekben előnyös is lehet: pl. fertőzések korai szakaszában, amikor még kevés a kórokozó (és az antigén is).
Immuntolerancia
Bizonyos betegségekben (B-limfocitákkal kapcsolatos) pl. reumatoid artritisz, pajzsmirigy-gyulladás (tireotoxikózis), jellemző hogy elvész ez az ún. immuntolerancia, az a képesség, hogy az egyén szervezete "elfelejtse saját magát", míg helyesen felismerjen mindent, ami idegen. Erre több elmélet létezik, mivel igen bonyolultak, röviden csak ennyit: összefügghetnek pl. "központi" immunszervek, mint a csecsemőmirigy és a csontvelő, vagy "perifériás" immunszervek, mint a lép, nyirokcsomók helyes – vagy kóros működésével.
Genetika
Egyes egyének érzékenyebbek – ez nem meglepő, bármire igaz lehet. Milyen tényezők vannak a háttérben? Immunfehérjék, T-sejt receptorok, és az ún. MHC (szövet-kompatibilitási komplex). Ez utóbbival számos betegség kapcsolatos, pl: SLE, szklerózis multiplex, Sjögren-szindróma, myasthenia, 1-es típusú cukorbetegség, reumatoid artritisz.
Nemek szerepe
Ismert, persze általánosítás, hogy az autoimmun betegségek nőkben gyakoribbak, lássunk néhány adatot: az amerikai autoimmun betegségekkel foglalkozó szervezet szerint ha férfiban alakul ki autoimmun betegség, az súlyosabb lefolyású. Férfiban gyakoribb lehet pl: 1-es típusú cukorbetegség, egyes reumatoid betegségek, Crohn-kór, pszoriázis. A nők talán a hormonrendszer működése miatt érzékenyebbek, és gyulladásos reakcióik általában is jellemzőbbek, akár kisebb behatásra is.
Környezeti tényezők
Érdekes fordított összefüggés észlelhető: amely térségekben több a fertőző betegség – kevesebb az autoimmun betegség és fordítva. Közrejátszik ebben a "higiénia-hipotézis", népszerűbben mondva bizonyos fertőző betegségeken időben át kell esni a gyerekkorban! Ez persze nem teljesen igazolt, de pl. parazitafertőzések esetén már vannak adatok. Amikor a kórokozó lobbantja fel az autoimmun betegséget: ilyen is előfordulhat, pl. Klebsiella, vagy coxscakie-vírus fertőzés kiválthat egyes reumatoid betegségeket, vagy 1-es típusú cukorbetegséget.
Kemikáliák
Egyes kémiai anyagok, gyógyszerek is szerepet játszhatnak, ilyen pl. a gyógyszer-indukálta SLE.
Dohányzás
Fontos kockázatnak számít pl. reumatoid artritiszben.
Olvasta már?
- Mellkasi, vállba kisugárzó fájdalom: ez a betegség is okozhatja
- Ne hanyagolja el az érszűkületet, mert infarktushoz vezethet!
- A vérrögök akadályozzák a szabályos vérkeringést. Olvasson tovább!
Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben, a Facebook-on, az Instagramon vagy a Twitter-en, Tiktok-on is!
Az autoimmun betegségek figyelmeztető jelei: így ismerheti fel őket időben
forrás: MSD Orvosi Kézikönyv, Farmakoterápia
