Amikor a hangulat egy hullámvasút: borderline vagy bipoláris zavar okozza?
A borderline személyiségzavar és a bipoláris depresszió tünetei igen hasonlóak, de fontos különbséget tenni köztük.
A lelki betegségek közül kevés okoz annyi bizonytalanságot a diagnózis során, mint a borderline személyiségzavar (BPD) és a bipoláris zavar. Mindkettő együtt járhat hangulatingadozásokkal, szélsőséges érzelmi reakciókkal és súlyos szenvedéssel a mindennapokban. Mégis nagyon különböző állapotokról van szó, és a helyes diagnózis kulcsfontosságú, hiszen a kezelési stratégiák gyökeresen eltérnek.
A hangulat hullámzása – időtartam és mintázat
A bipoláris zavarban a hangulatváltozások általában hosszabb epizódok formájában jelentkeznek. Egy depressziós szakasz hetekig, sőt hónapokig is eltarthat, míg a mániás vagy hipomániás periódus szintén napokig-hetekig tartó felfokozott állapotot jelent. Ezek az epizódok nem egyszerűen pillanatnyi reakciók, hanem mélyebb biológiai és pszichológiai folyamatok következményei.
Borderline személyiségzavar esetén a hangulatváltások sokkal gyorsabban következnek be: akár óráról órára változhat a lelkiállapot, gyakran külső események – például egy vita vagy elutasítás – váltják ki. A BPD fő jellemzője az érzelmek szabályozásának nehézsége, a heves reakciók és az instabil kapcsolatok.
Az identitás és a kapcsolatok szerepe
A bipoláris zavar elsődlegesen hangulati betegség, amely biológiai gyökerekkel bír, és kevésbé érinti közvetlenül az énképet vagy a kapcsolatok minőségét. Bár a betegség természetesen megterhelheti a családi és baráti kapcsolatokat, az identitásérzés általában stabil marad a két epizód között.
Ezzel szemben a borderline személyiségzavar egyik központi tünete az identitás instabilitása. Gyakori a tartós ürességérzés, a félelem az elhagyatottságtól és az intenzív, konfliktusokkal teli kapcsolatok. Az egyén egyszerre vágyhat közelségre és félhet tőle – ez a kettősség állandó belső feszültséget teremt.
Impulzivitás és önsértés
A borderline személyiségzavarban sokszor jelen van az impulzív viselkedés: szerhasználat, falásrohamok, felelőtlen költekezés vagy akár önsértés. Ezek a cselekedetek az érzelmi viharok levezetésére irányulnak. A bipoláris zavar mániás szakaszaiban is előfordulhat impulzivitás – például kockázatos döntések, szexuális gátlástalanság, túlzott költekezés –, de ezek inkább a hangulat extrém emelkedettségéhez kötődnek, nem pedig a kapcsolati bizonytalansághoz.
Kezelés: más megközelítésre van szükség
A terápiás utak közötti különbség is hangsúlyos. A bipoláris zavar kezelésének alapját a hangulatstabilizáló gyógyszerek, esetenként antipszichotikumok és antidepresszánsok jelentik, kiegészítve pszichoterápiával. A borderline esetében a gyógyszerek sokszor csak kísérő tüneteket enyhítenek, a hatékony kezelés alapja a pszichoterápia – különösen a dialektikus viselkedésterápia (DBT), amely az érzelemszabályozást és a kapcsolati készségek fejlesztését célozza.
Borderline és bipoláris zavar közti különbségek
Forrás: EgészségKalauz
Miért fontos a pontos diagnózis?
Mivel a két állapot tünetei átfedhetnek, nem ritka, hogy a borderline beteget először bipoláris zavarral diagnosztizálják. A téves diagnózis évekkel elnyújthatja a szenvedést, mert a kezelések nem a valódi problémára irányulnak. Éppen ezért nélkülözhetetlen a részletes pszichiátriai vizsgálat, a beteg élettörténetének, kapcsolati mintázatainak és hangulatváltozásainak alapos feltérképezése.
Összefoglalva tehát, a bipoláris zavar és a borderline személyiségzavar közös pontja az érzelmek szélsőséges megélése, de míg az előbbinél a hangulati epizódok tartósak és biológiai alapúak, addig az utóbbinál az érzelmek sokkal gyorsabban, gyakran kapcsolati helyzetekre reagálva váltakoznak. A helyes diagnózis segít a célzott, személyre szabott kezelésben – és ez döntő jelentőségű lehet a felépülés szempontjából.
Ez a borderline személyiségzavar 5 figyelmeztető tünete
Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben , a Facebook-on, az Instagramon vagy a X-en, Tiktok-on is!
