Szuperképesség a testünkben – így válik egy sejt tumorsejtté
A rák nem új keletű kór, már az őskorból is maradtak nyomai. Mégis a 21. században is sok családban tabunak számít – pedig a nyílt kommunikáció életet menthet.
Egy átlagos emberi test körülbelül 30 trillió sejtből épül fel, a nőknél jellemzően valamivel kevesebb, férfiaknál pedig több sejt alkotja a szervezetet. Az élet velejárója, hogy a szervezetünkben folyamatosan megtalálhatók az éppen osztódó sejtek, miközben hibák, úgynevezett mutációk keletkezhetnek: ebből indulnak ki a tumoros betegségek, egyetlen apró „hibából”.
Hogyan válnak rákossá a sejtek?
„A saját hibajavító mechanizmusaink és az immunrendszerünk ezeket a hibákat többnyire kijavítják vagy eltávolítják. De az idő előrehaladtával a változások felhalmozódhatnak, és ha a szöveti környezet is asszisztál, egyes sejtek fokozatosan olyan előnyökhöz juthatnak, amelyek a daganat kialakulása felé tolják a testünket” – mondta Dr. Priskin Katalin molekuláris biológus, a Daganatokról őszintén című vodcast legújabb adásában.
A daganatokban kis arányban, de jelen lehetnek olyan sejtek, amelyek különleges, őssejtszerű tulajdonságokkal bírnak. Ezek azonban nem építik, hanem rombolják az emberi testet: több alkalommal képesek osztódni, vándorolni, alkalmazkodni – ezek a tumorőssejtek. Szupererejük van más sejtekhez képest, akár az immunrendszer elől is el tudnak bújni. Az egészséges szerveinkben is vannak őssejtek, amelyek a regenerációért felelnek, a különbséget a felhalmozódó genetikai elváltozások és a mikrokörnyezet adják.
„Nem egyetlen pillanat műve, hogy egy sejt tumorsejtté válik: sok apró hiba, sok kis tényező rakódik egymásra” – teszi hozzá Dr. Priskin, eloszlatva a tévhitet, miszerint egyetlen tényező okozna daganatot. Tudományos tény viszont, hogy a rák ősi kór, amelynek nyomait őskori maradványokban is azonosították már, mégis a modern orvostudomány kínálja a valódi esélyt a túlélésre.
Nem létezik egyetlen, minden daganatra érvényes csodagyógyszer, de számos daganattípusnál jelentősen javultak a túlélési esélyek
– mondja a molekuláris biológus.
Minden újabb hónap és év értékes, ugyanis bármikor érkezhet új diagnosztikai megoldás vagy az előzőeknél hatékonyabb terápia – a tudomány nem áll meg.
A magyar családok jelentős részében a daganatos betegségekről nem beszélnek, a régi idők diagnosztikai korlátai és a „csendes” családi hagyományok miatt pedig sok eset homályban marad. Pedig minél előbb kezdünk el értelmesen, nyíltan beszélni róla, annál kevésbé bénít a félelem, és annál hamarabb teszünk a megelőzésért.
A nyíltság nemcsak szemléletet, de esélyt is ad: a családi kórelőzmények ismerete, a rendszeres szűrések és az életmódbeli kockázatok csökkentése együtt jelenthetnek különbséget időben felfedezett és későn felismert betegség között.
Dr. Priskin szerint minden tumor más, és hiába vannak közös, úgynevezett „rákjegyek”, a genetikai háttér, a környezet és a beteg állapota egyedi kombinációt alkot. Ezért is kap egyre nagyobb szerepet a személyre szabott diagnosztika és terápia, amely nemcsak hatékonyabb, de sokszor kíméletesebb is a korábbi, általános megközelítéseknél.
Vannak daganattípusok, ahol korábban csak rossz kimenetellel számolhattunk, ma pedig sok beteg tartósan, jó életminőségben él. A rák nem „másé”, hanem velünk élő valóság, amelyről beszélni kell, mert a tudás csökkenti a félelmet, a félelem csökkenése pedig cselekvéshez – szűréshez, időben elkezdett kivizsgáláshoz és kezeléshez – vezet.
A Daganatokról őszintén vodcast a European Life Technologies tudományos ismeretterjesztő sorozata.
A legújabb adás itt megtekinthető:
Így rejtőznek el a rákos sejtek az immunrendszerünk elől
Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben , a Facebook-on, az Instagramon vagy a X-en, Tiktok-on is!
