A tüdőrák egyre gyakoribb a nemdohányzók körében – tudósok szerint ez lehet az oka

Nem csak a dohányosokat fenyegeti a tüdőrák.

Bár az elmúlt évtizedekben jelentősen visszaesett a cigarettázók aránya, a tüdőrák továbbra is az első számú daganatos halálok.

A friss tudományos adatok ráadásul arra utalnak, hogy egyre több olyan embernél is kimutatják ezt a betegséget, akik életükben egyetlen cigarettát sem gyújtottak meg. A szakértők lehetséges kockázati tényezőként a levegőszennyezést, az ultrafeldolgozott élelmiszereket, valamint egyes vegyi anyagokkal és gőzökkel való tartós érintkezést emelnek ki.

Tüdőrák dohányzás nélkül

A CDC statisztikái szerint a tüdőrákos megbetegedések 10–20%-át évente olyan embereknél diagnosztizálják, akik soha nem dohányoztak, vagy életük során kevesebb mint száz szál cigarettát szívtak el.

Egy, a Nature folyóiratban publikált tanulmány rámutatott: a „soha nem dohányzó” páciensek esetében sokszor a járművek kipufogógázában lévő szennyező anyagok, mérgező vegyületek, illetve a főzés közben keletkező füst játszhat szerepet a betegség kialakulásában.

Egy másik kutatás az ultrafeldolgozott élelmiszerek és a tüdőrák közötti lehetséges összefüggést vizsgálta nemdohányzó populációban. A kutatók szerint a kockázat növekedése összefügghet a rossz minőségű étrenddel, az élelmiszerek csomagolásából kioldódó vegyületekkel, valamint olyan mérgező melléktermékekkel – például akroleinnel – való érintkezéssel, amelyek grillezett húsokban és cigarettafüstben egyaránt megtalálhatók- írja a Verywell Health.

- Ez a megfigyeléses tanulmány nem tud ok-okozati összefüggést kimutatni az ultra-feldolgozott élelmiszerek fogyasztása és a tüdőrák kockázata között, de az eredményei mindenképpen elgondolkodtatóak, és más vizsgálati populációkban is megerősítést indokolnak – mondta Lori Sakoda, PhD, a Kaiser Permanente Northern California kutatója.

A tudósok hangsúlyozzák: kulcsfontosságú a kiváltó tényezők azonosítása, hiszen a tüdőrák gyakran csak akkor ad egyértelmű jeleket, amikor már előrehaladott állapotban van, így a kezelése nehezebb, a túlélési esély pedig alacsonyabb.

- Meg kell változtatnunk a közvélemény felfogását azáltal, hogy hangsúlyozzuk, hogy bárkinél kialakulhat tüdőrák, függetlenül a dohányzási előzményektől – és hogy senki sem érdemli meg ezt a betegséget – tette hozzá Sakoda.

A tüdőrák figyelmeztető jelei

A tünetek hasonlóak a dohányzók és a nemdohányzók körében is. Ide tartozhat többek között:

• állandó fáradtságérzet
• vér felköhögése
• visszatérő mellkasi fájdalom
• zihálás
• légszomj

A nemdohányzók azonban gyakran nem gondolnak tüdőrákra a panaszaik mögött, így később fordulnak orvoshoz.

Dr. Daniel Boffa, a Yale Orvostudományi Egyetem mellkassebésze kiemeli: fontos, hogy az orvos és a páciens is mérlegelje a tüdőrák lehetőségét, ha egy újonnan jelentkező köhögés négy hétnél tovább tart, ha vér jelenik meg a köpetben, vagy ha hetek óta fennálló mellkasi fájdalom jelentkezik.

- Az esetek túlnyomó többségében a tüneteket mutató betegnél nem lesz tüdőrák, de ha nem veszünk figyelembe e lehetőséget, az jelentősen késleltetheti a betegek ellátását, ha a rák az oka – mondta Boffa.

Jelenleg nehéz teljes bizonyossággal megelőzni a tüdőrák kialakulását nemdohányzóknál, mivel nincs egyetlen, könnyen kiküszöbölhető viselkedés vagy konkrétan elkerülhető környezeti tényező. A szűrés pedig egyelőre nem kifejezetten erre a csoportba tartozó emberekre szabott.

Így diagnosztizálják a tüdőrákot

A tüdőrák diagnosztizálása összetett folyamat, amelynek célja, hogy pontosan meghatározzák, valóban daganatról van-e szó, milyen típusú és milyen stádiumban van a betegség. Az orvos elsőként részletesen kikérdezi a pácienst a tünetek jellegéről és időtartamáról, a dohányzási előzményekről, a lehetséges munkahelyi vagy környezeti ártalmakról, valamint a családban előfordult hasonló betegségekről. Ezt követően fizikális vizsgálat során meghallgatja és megkopogtatja a tüdőt, keresve az esetleges kóros eltéréseket. A diagnosztikai folyamatban kiemelt szerepet kapnak a képalkotó vizsgálatok: a mellkasröntgen az első lépés lehet, de a kisebb elváltozások felismerésére a CT sokkal alkalmasabb. A kis dózisú CT (LDCT) elsősorban szűrésnél használatos, de alkalmas lehet diagnosztikai célokra is, míg a PET-CT a daganat anyagcseréjét mutatja, és segíthet az áttétek felderítésében. Ha a daganat pontos helyének és kiterjedésének megállapítása után szükséges, szövettani mintavétel (biopszia) történik, amely lehet bronchoszkópiával – a légutakba vezetett eszközzel –, képalkotó vezérléssel végzett tűbiopsziával vagy ritkábban sebészi eljárással. A laboratóriumban a szövettani vizsgálat mellett molekuláris tesztek is készülnek, amelyek a daganat genetikai jellemzőit tárják fel, így segítve a célzott kezelés kiválasztását.

Figyelmébe ajánljuk

10 tünet, melyek tüdőrákot jelezhetnek - ha ezeket tapasztalja, mindenképp forduljon orvoshoz!

Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben, a Facebook-on, az Instagramon vagy a X-en,Tiktok-on is!