Figyelmeztet a WHO: minden ötödik embernél kialakulhat rák – ezért nő folyamatosan az esetek száma

A daganatos betegségek előfordulása világszerte gyors ütemben emelkedik, és a szakértők szerint a következő évtizedekben még több embert érint majd a probléma. A WHO legfrissebb jelentése szerint életében nagyjából minden ötödik embernél kialakul valamilyen rosszindulatú daganat. A növekedés hátterében azonban nem egyetlen ok áll: az öregedő társadalmak mellett az életmód is egyre nagyobb szerepet játszik.

Egyre több daganatos megbetegedésre számítanak világszerte

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) 2026-os Globális Rákjelentése szerint a daganatos betegségek előfordulása tovább emelkedik. A szervezet becslése alapján életében körülbelül minden ötödik embernél diagnosztizálnak valamilyen rosszindulatú daganatot.

A jelentés arra is rámutat, hogy a rák nemcsak a betegeket érinti. Egy daganatos diagnózis a családtagok, hozzátartozók és közeli barátok életére is komoly hatással van, ezért a WHO szerint a világ lakosságának túlnyomó többsége valamilyen formában találkozni fog a betegséggel.

A számok is ezt támasztják alá: míg 2024-ben világszerte mintegy 20,6 millió új daganatos esetet regisztráltak, addig az előrejelzések szerint 2050-re ez az érték elérheti az évi 35 milliót.

Az öregedő társadalmak jelentik a legfontosabb okot

A szakemberek szerint a növekedés egyik legfontosabb oka első hallásra meglepő lehet: az emberek tovább élnek.

Jacek Jassem lengyel onkológus professzor a Medonet-nek adott nyilatkozatában hangsúlyozta, hogy a legtöbb daganatos betegség kialakulásának kockázata az életkor előrehaladtával jelentősen emelkedik. Mivel az orvostudomány fejlődésének köszönhetően nő a várható élettartam, egyre többen jutnak el abba az életkorba, amikor ezeknek a betegségeknek a kockázata már magasabb.

Ezért a daganatos megbetegedések számának emelkedése részben annak is a következménye, hogy a társadalmak elöregednek.

Az életmód is jelentősen hozzájárul a kockázathoz

A szakértők ugyanakkor kiemelik, hogy nem kizárólag az életkor okolható.

A WHO és az onkológusok szerint számos olyan tényező létezik, amely növeli egyes daganatok kialakulásának esélyét. Ilyen többek között az elhízás, a mozgásszegény életmód, a kiegyensúlyozatlan táplálkozás és a rendszeres alkoholfogyasztás.

A dohányzás továbbra is az egyik legnagyobb kockázati tényező. A WHO adatai szerint világszerte még mindig a rákos halálesetek jelentős részéért felelős, különösen a tüdőrák kialakulásában játszik meghatározó szerepet.

Ezek a daganattípusok fordulnak elő a leggyakrabban

A szakemberek szerint a leggyakoribb rosszindulatú daganatok között továbbra is előkelő helyen szerepel a tüdőrák, valamint a vastagbélrák.

Ezek mellett világszerte gyakori még az emlőrák, a prosztatarák és a gyomorrák is, bár előfordulásuk földrajzi régiónként jelentősen eltérhet. A különbségeket befolyásolják az életmódbeli szokások, a környezeti hatások, valamint az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés is.

A daganatok jelentős része megelőzhető lenne

Bár nem minden daganatos megbetegedés előzhető meg, a WHO szerint az esetek jelentős részénél csökkenthető a kockázat.

A legfontosabb lépések közé tartozik a dohányzás mellőzése, a rendszeres testmozgás, az egészséges testsúly megőrzése, a zöldségekben és gyümölcsökben gazdag étrend, valamint az alkoholfogyasztás mérséklése. Emellett kiemelt szerepe van a védőoltásoknak is: a HPV elleni oltás például jelentősen csökkenti a méhnyakrák, míg a hepatitis B elleni vakcina a májrák egy részének kockázatát.

A szűrővizsgálatok életeket menthetnek

A szakemberek hangsúlyozzák, hogy a korai felismerés sok daganattípus esetében nagymértékben javítja a gyógyulási esélyeket. Ezért különösen fontos részt venni az életkorhoz kötött szűrővizsgálatokon, például az emlőszűrésen, a méhnyakszűrésen vagy a vastagbélrák szűrésén.

Sok rosszindulatú daganat ugyanis hosszú ideig nem okoz feltűnő panaszokat, ezért a rendszeres ellenőrzések olyan elváltozásokat is felfedezhetnek, amelyek még jól kezelhetők.

Milyen rákszűrések ajánlottak Magyarországon életkor szerint?

A daganatos betegségek elleni küzdelemben a szűrővizsgálatoknak kiemelt szerepük van. Számos ráktípus esetében ugyanis már a tünetek megjelenése előtt felfedezhetők olyan elváltozások, amelyek jól kezelhetők, sőt sok esetben még a daganat kialakulása is megelőzhető. Magyarországon több szervezett népegészségügyi szűrőprogram működik, emellett bizonyos vizsgálatokat a szakmai ajánlások alapján érdemes rendszeresen kérni.

A szexuális élet megkezdésétől: méhnyakszűrés

A méhnyakrák kialakulása általában hosszú évek alatt megy végbe, ezért a rendszeres szűrés rendkívül hatékony. Magyarországon a 20 év feletti nőknek (de inkább a szexuális élet megkezdésétől) évente ajánlott méhnyakszűrésen részt venni. A vizsgálat során a nőgyógyász vagy védőnő sejtmintát vesz a méhnyakról, amelyből kimutathatók a rákmegelőző állapotok is.

45 év felett: emlőszűrés

Az emlőrák a nők egyik leggyakoribb daganatos betegsége, ugyanakkor korai felismerés esetén a gyógyulás esélye jelentősen javul. Magyarországon a 45 és 65 év közötti nők kétévente kapnak meghívót mammográfiás emlőszűrésre. Akinek családjában halmozottan fordult elő emlő- vagy petefészekrák, annak kezelőorvosa ettől eltérő, korábban kezdődő vagy gyakoribb ellenőrzést is javasolhat.

50 év felett: vastagbélrákszűrés

A vastagbélrák sokáig tünetmentes lehet, ezért a szűrés különösen fontos. Magyarországon az 50 év feletti nők és férfiak számára kétévente ajánlott székletvérvizsgálat érhető el a szervezett szűrőprogram keretében. Pozitív eredmény esetén vastagbéltükrözés (kolonoszkópia) következik, amely nemcsak a daganatot, hanem a rákmegelőző polipokat is képes kimutatni és eltávolítani.

Férfiaknak: prosztatarákszűrés egyéni mérlegeléssel

Magyarországon jelenleg nincs országos, szervezett prosztatarákszűrési program. A szakmai ajánlások szerint 50 éves kor felett, illetve azoknak, akiknek közeli családtagjánál prosztatarák fordult elő, már 45 éves kortól érdemes háziorvossal vagy urológussal egyeztetni a PSA-vérvizsgálat és az urológiai ellenőrzés szükségességéről. A szűrés előnyeiről és korlátairól minden esetben egyéni döntést érdemes hozni az orvossal.

Dohányosoknak: szóba jöhet a tüdőrákszűrés is

Magyarországon nincs általános lakossági tüdőrákszűrés, azonban a nemzetközi ajánlások alapján a nagy kockázatú, hosszú éveken át dohányzó 50–80 év közötti embereknél az alacsony dózisú mellkasi CT-vizsgálat csökkentheti a tüdőrák miatti halálozást. Érdemes erről tüdőgyógyásszal vagy háziorvossal konzultálni, ha valaki hosszú ideig dohányzott vagy jelenleg is dohányzik.

Panasz esetén nem szabad megvárni a meghívót

Fontos tudni, hogy a szervezett szűrések kizárólag panaszmentes embereknek szólnak. Ha valaki csomót tapint, szokatlan vérzést, tartós köhögést, megmagyarázhatatlan fogyást, véres székletet vagy más figyelmeztető tünetet észlel, nem érdemes megvárni a következő szűrővizsgálat időpontját. Ilyenkor mielőbb háziorvoshoz vagy szakorvoshoz kell fordulni, mert a kivizsgálás ilyenkor diagnosztikus céllal történik, és nem része a szűrőprogramnak.

Figyelmébe ajánljuk

A rák egyik gyakori tünete éjszaka erősödik fel – ezért nem szabad legyinteni rá

Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben, a Facebook-on, az Instagramon vagy a X-en,Tiktok-on is!