A rák egyik gyakori tünete éjszaka erősödik fel – ezért nem szabad legyinteni rá

A daganatos betegségek sokáig teljesen tünetmentesek maradhatnak, ezért különösen fontos odafigyelni a szervezet apró jelzéseire. Bár a tartós fáradtság vagy a megmagyarázhatatlan fogyás sokak számára ismert figyelmeztető jel, van egy panasz, amelyről kevesebb szó esik: ez pedig a fájdalom.

Az orvosok szerint a daganatos betegek jelentős részénél a fájdalom elsősorban éjszaka válik erősebbé. Természetesen ez önmagában még nem jelent rákot, de ha hosszabb ideig fennáll, nem érdemes félvállról venni.

A tünetek attól attól függenek, melyik szervet érinti a rák

A daganatos betegségek nem egyetlen kórképet jelentenek, hanem több mint kétszáz különböző betegséget foglalnak magukba. Közös bennük, hogy a szervezet saját sejtjei elveszítik a normális működésük feletti kontrollt, korlátlanul osztódni kezdenek, és idővel daganatot hozhatnak létre. Hogy ez milyen tüneteket okoz, nagymértékben attól függ, melyik szervet érinti a folyamat.

Éppen ezért nincs olyan panasz, amely minden daganatos betegnél jelentkezne. Vannak azonban olyan általános tünetek, amelyekre az onkológusok szerint mindig érdemes odafigyelni.

Ezek lehetnek a szervezet első figyelmeztető jelzései

A Johns Hopkins Medicine szakemberei több olyan általános panaszt is felsorolnak, amelyek egyes esetekben daganatos betegségre utalhatnak. Ezek közül az egyik legismertebb az akaratlan fogyás. Ha valaki néhány hónap alatt jelentős súlyt veszít úgy, hogy nem változtatott az étrendjén vagy a mozgásán, mindenképpen indokolt kivizsgálni az okát.

Szintén figyelmeztető jel lehet a szokatlan, állandó kimerültség. Ez nem az a fáradtság, amely egy nehéz munkanap vagy kevés alvás után jelentkezik, hanem olyan levertség, amely pihenés után sem javul.

Orvosi kivizsgálást indokolhat a visszatérő, ismeretlen eredetű láz, a sérülés nélkül kialakuló bőrelváltozások vagy véraláfutások, illetve a tartós, megmagyarázhatatlan fájdalom is.

Fontos hangsúlyozni, hogy ezek a tünetek sok más – gyakran jóindulatú – betegség esetén is előfordulhatnak, ezért önmagukban nem jelentik azt, hogy valakinél daganat alakult ki.

A fájdalom a daganatos betegségek egyik leggyakoribb tünete

A fájdalom a daganatos betegek egyik leggyakoribb panasza. A Mayo Clinic adatai szerint a betegek jelentős része megtapasztalja a betegség valamely szakaszában, különösen előrehaladott állapotban.

Sokan úgy gondolják, hogy maga a daganat fáj, a valóság azonban ennél összetettebb. A daganatoknak nincsenek saját fájdalomérző idegeik. A panaszok rendszerint akkor jelentkeznek, amikor a növekvő daganat nyomást gyakorol a környező idegekre, csontokra vagy szervekre, illetve károsítja a környező szöveteket. Bizonyos daganatok emellett olyan gyulladásos anyagokat is termelhetnek, amelyek fokozzák a fájdalomérzetet.

A fájdalom jellege rendkívül változatos lehet. Van, akinél tompa és állandó, másoknál szúró, égő vagy lüktető érzésként jelentkezik. Előfordulhat enyhe kellemetlenségként, de akár olyan erős is lehet, hogy megnehezíti a mindennapi életet vagy az alvást.

Milyen fájdalom NEM jellemző a daganatos betegségekre?

A fájdalom önmagában nagyon ritkán árulja el, hogy daganatos betegség áll-e a háttérben. Sokkal gyakoribb, hogy izom- vagy ízületi eredetű panasz, húzódás, gyulladás vagy gerincprobléma okozza. Az olyan fájdalom, amely egy nagyobb fizikai terhelés után jelentkezik, mozgásra fokozódik, majd néhány nap vagy hét alatt fokozatosan javul, általában nem daganatra jellemző.

A daganatos eredetű fájdalom ezzel szemben gyakran tartós, fokozatosan egyre erősebbé válik, pihenésre sem szűnik meg, és idővel az éjszakai alvást is megzavarhatja. Fontos azonban hangsúlyozni, hogy kizárólag a fájdalom jellege alapján nem lehet eldönteni, mi áll a panasz hátterében, ezért a hosszan fennálló vagy romló tüneteket mindig érdemes kivizsgáltatni.

Ez az a három jel, amelyet nem szabad figyelmen kívül hagyni

A szakemberek szerint mielőbb orvoshoz kell fordulni, ha a fájdalomnak nincs egyértelmű oka – például nem előzte meg sérülés vagy megerőltetés –, ha több héten keresztül fennáll vagy egyre rosszabb lesz, illetve ha más figyelmeztető tünetek is társulnak hozzá. És van még egy jel, amelyet sokan nem vesznek komolyan: ha a fájdalom rendszeresen éjszaka erősödik fel.

Miért rosszabb sokaknál éjszaka?

Számos daganatos beteg számol be arról, hogy a fájdalom este vagy éjszaka sokkal intenzívebbé válik. Ennek több oka is lehet.

Az egyik magyarázat szerint fekvő helyzetben megváltozik a testben lévő szövetek terhelése. A daganat ilyenkor nagyobb nyomást gyakorolhat az idegekre vagy más környező képletekre, ami fokozhatja a fájdalmat.

A kutatók emellett a szervezet biológiai órájának szerepét is vizsgálják. A Weizmann Tudományos Intézet kutatói állatkísérletekben arra jutottak, hogy a glükokortikoid hormonok napszakos ingadozása befolyásolhatja bizonyos daganatsejtek növekedését. Éjszaka ezeknek a hormonoknak a szintje alacsonyabb, ami laboratóriumi körülmények között kedvezőbb feltételeket teremthetett egyes daganatok szaporodásához. A kutatók ugyanakkor hangsúlyozzák, hogy ez nem jelenti azt, hogy minden emberi daganat éjszaka gyorsabban növekedik, ezért további vizsgálatokra van szükség.

Mely daganatok okoznak leggyakrabban fájdalmat?

Nem minden daganatos betegség jár fájdalommal, különösen a korai stádiumban. A panaszok gyakrabban jelentkeznek akkor, amikor a daganat már nyomást gyakorol a környező szervekre, idegekre vagy csontokra.

Fájdalmat viszonylag gyakran okozhatnak például a csontokat érintő daganatok, a hasnyálmirigyrák, az előrehaladott májdaganatok, valamint egyes fej-nyaki daganatok. Ugyanakkor több gyakori daganat – például a vastagbél-, a vese- vagy a tüdőrák – hosszú ideig szinte teljesen tünetmentes is maradhat. Éppen ezért a fájdalom hiánya önmagában nem zárja ki a daganatos betegséget.

A fájdalomcsillapító elfedheti a komoly betegséget?

Egy fájdalomcsillapító átmenetileg csökkentheti vagy akár teljesen meg is szüntetheti a panaszt, de a kiváltó okot nem kezeli. Emiatt előfordulhat, hogy valaki hosszabb ideig halogatja az orvosi vizsgálatot, mert a gyógyszer mellett elviselhetőnek érzi a tüneteit.

Ha azonban ugyanazon fájdalom miatt napokon vagy heteken át rendszeresen fájdalomcsillapítót kell szednie, mindenképpen érdemes kivizsgáltatni a panasz okát. A tartós gyógyszerszedés ráadásul mellékhatásokat is okozhat, ezért nem jelent megoldást az ismeretlen eredetű fájdalom kezelésére.

Mi történik a kivizsgáláson, ha felmerül a daganat gyanúja?

Sokan azért halogatják az orvos felkeresését, mert félnek attól, hogy milyen vizsgálatok várnak rájuk. Pedig a kivizsgálás mindig fokozatosan történik.

Első lépésként az orvos részletesen kikérdezi a panaszokról, azok kezdetéről, időtartamáról, majd fizikális vizsgálatot végez. Ezután – a tünetektől függően – laborvizsgálatot, ultrahangot, röntgent, CT-t, MRI-t vagy más képalkotó vizsgálatot kérhet.

Ha valamelyik vizsgálat gyanús elváltozást mutat, a biztos diagnózis felállításához legtöbbször szövettani mintavételre, vagyis biopsziára is szükség lehet. Fontos azonban tudni, hogy a daganat gyanúja még nem egyenlő a daganatos betegséggel. Számos esetben a kivizsgálás végén kiderül, hogy jóindulatú elváltozás vagy más, jól kezelhető betegség okozta a panaszokat.

Figyelmébe ajánljuk

Éjszakai izzadás és reggeli fáradtság: ilyen, ha limfóma okozza

Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben, a Facebook-on, az Instagramon vagy a X-en,Tiktok-on is!