A legagresszívabb mellrák típust nem csak a csomók jelzik - ezekre a tünetekre figyeljen
Nem mindig a csomók jelzik a mellrákot. A legagresszívabb típusának tünetei között például még csak nem is szerepel.
A gyulladásos mellrák az emlődaganatok ritka altípusa - egyedi tünetei vannak, a kezelése és a gyógyulási esélyei is eltérnek a többi emlődaganattól. Mit érdemes tudni róla?
Nehéz diagnosztizálni, ráadásul gyorsan is nő
A gyulladásos mellrák számos dologban különbözik a többi, emlőt érintő daganattípustól. A legfontosabb különbség talán az, hogy gyakran nem jár együtt kitapintható csomó kialakulásával és a mammográfiás vizsgálat sem mindig mutatja ki, éppen ezért a diagnosztizálása is nehezebb lehet.
Nemcsak azért veszélyes, mert sokszor túl későn állapítják meg, hanem azért is, mert sokkal agresszívabbnak tekinthető, gyorsabban növekszik, mint más daganatok, könnyebben képez áttéteket (a diagnózis idején minden harmadik esetnél már áttétek is vannak, ezért a kezelése is nehezebb), és jóval nagyobb a kiújulás esélye is. Ez a típus sajnos igen gyorsan fejlődik és növekszik, gyakran hetek vagy hónapok alatt.
A gyulladásos mellrák többször érinti a fiatalabb korosztályt.
Milyen tünetekkel jár együtt a gyulladásos mellrák?
A gyulladásos emlődaganat tünetei meglehetősen gyorsan, általában 3-6 hónap alatt jelennek meg. Ritkábban jár együtt a mellben kitapintható csomóval, de a bőrt érintő tünetek jellemzőbbek lehetnek, mint más esetekben (a daganatos sejtek ugyanis a bőr alatti kötőszöveteket is megtámadhatják). A leggyakoribb tünetek
- a mell bőrének megvastagodása, bedagadása
- a mell bőrének kipirosodása (ez legalább a mell felületének egyharmadát érinti)
- a bőr felszíne egyenetlen, "göröngyös", narancshéjra emlékeztető lesz
- a mellbimbó befelé fordul vagy visszahúzódik
- a két mell között szabad szemmel is jól látható méretbeli különbség alakul ki
- az egyik mell melegebbnek és nehezebbnek, teltebbnek vagy keményebbnek érződik
- az egyik mellet érintő fájdalom, viszketés vagy túlérzékenység
A tünetek csak az esetek 60-75 százalékában jelentkeznek. Természetesen, a gyulladásos mellrák diagnosztizálása szakember feladata, mert bizonyos tünetek (pl. a duzzanat, a fájdalom, a viszketés) mellgyulladásra is utalhatnak – ez utóbbi ráadásul sokkal gyakoribb, mint a gyulladásos emlődaganat.
Gyulladásos mellrák és mellgyulladás
A mellgyulladás legtöbbször 7-10 napon belül gyógyul, ezért, ha a tünetek ennél hosszabb időn keresztül megmaradnak, haladéktalanul keressük fel az orvosunkat! Szintén jó tudni, hogy a mellgyulladás a legtöbbször a várandós, illetve szoptató kismamákat érinti, ezért ha nem tartozunk ezekbe a csoportokba (vagy már beléptünk a változó korba), mégis tapasztaljuk a fenti tüneteket, késlekedés nélkül forduljunk orvoshoz! Bár a gyulladásos mellrák ritka, a beteg állapota jóval gyorsabban romlik, mint más esetekben, és amennyiben a bőrtünetek is jelentkeznek, akkor már előrehaladottabb stádiumú daganatról beszélhetünk.
Hogyan kezelhető a gyulladásos mellrák?
A betegség kezelése során kemoterápiára, sugárterápiára, műtétre és hormonterápiára egyaránt szükség lehet. Bár általában az érintettek kilátásai rosszabbak, mint más emlődaganatos betegeknek, de a korai diagnózis és a kombinált kezelési megközelítés (kemoterápia, műtét és sugárterápia) javíthatja az esélyeket.
Így növelhetők a gyógyulási esélyek
A gyulladásos mellrák felismerésében kulcsfontosságú, hogy ne csak a tapintható csomókat keressük. Mivel a tünetei gyakran a gyulladásra emlékeztetnek, könnyű félrediagnosztizálni, különösen háziorvosi szinten. Ezért is alapvető jelentőségű a szakorvosi vizsgálat, ha a mell bőrében hirtelen változásokat tapasztalunk, például tartós bőrpírt, feszülő érzést vagy megmagyarázhatatlan fájdalmat. A gyulladásos mellrák diagnózisa gyakran nem képalkotó vizsgálaton, hanem szövettani mintavételen (biopszián) alapszik, amely során a bőr alatti nyirokutak daganatos sejtjeit mutatják ki.
A korai diagnózis kulcsa tehát a tünetekhez társított éberség. Mivel a gyulladásos mellrák gyorsan terjedhet a nyirokrendszeren keresztül, különösen a hónalji nyirokcsomók felé, a szakorvos ultrahangvizsgálatot is kérhet ezek érintettségének megállapítására.
Fontos tudni, hogy ez a típusú emlőrák gyakran HER2-pozitív, vagy tripla negatív altípusba tartozik – ezek molekuláris jellemzői jelentősen befolyásolják a kezelési stratégiát. HER2-pozitív esetekben célzott biológiai terápia is rendelkezésre áll, míg tripla negatív formában az immunterápiás lehetőségek vizsgálata és alkalmazása válhat szükségessé. Bár a gyulladásos mellrák ritka, világszerte zajlanak olyan klinikai vizsgálatok, amelyek kifejezetten erre az altípusra fejlesztenek új kezeléseket.
A gyógyulás esélyei – bár statisztikailag alacsonyabbak – korai felismeréssel és célzott terápiával jelentősen javíthatók. Ezért is lényeges, hogy az érintettek minél hamarabb a megfelelő onkológiai centrumba kerüljenek, ahol az emlődaganatok ellátásában jártas multidiszciplináris csapat tudja megkezdeni a kezelést. Az egyénre szabott terápia és a pszichés támogatás együttese kulcsszerepet játszhat a túlélési esélyek növelésében és az életminőség megőrzésében.
3 héttel a tiszta mammográfia után mellrákot diagnosztizáltak a nőnél – erre a tünetre figyelt fel
Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben , a Facebook-on, az Instagramon vagy a X-en, Tiktok-on is!
