Csecsemőmirigy: feleslegesnek hitték, kidobták, pedig a rák ellen is védhet
Kiderült, hogy a csecsemőmirigy felnőtt korban történő eltávolítása súlyos következményekkel járhat.
A csecsemőmirigy (latinul thymus, ejtsd timusz) egy alig ismert szervünk. 2000 évvel ezelőtt a lélek lakhelyének tartották, majd az elhalt sejtek temetőjének vélték. Meglepő, de még a XX. században is az evolúció zsákutcájaként nyilatkozott róla a Nobel-díjas Peter Medawar, és egy fölösleges szervnek titulálta a szegycsont mögött elhelyezkedő nyirokszervet.
Mindeközben az elmúlt évtizedekben a csecsemőmirigyről alkotott kép megváltozott: jelenlegi ismereteink szerint a csecsemőmirigy az immunrendszer működéséhez lényeges T-sejtek (T-limfociták) érésében tölt be fontos szerepet, bár a funkciója a pubertást követően háttérbe szorul, mivel a szerv fokozatosan elzsírosodik, és a tömege a gyermekkori 30-40 g-ról 5 grammnyira csökken. Legalábbis eddig úgy tudtuk…
Szükség van-e a csecsemőmirigyre vagy sem?
Még ma is csupán kevés ismerettel rendelkezünk arról, hogy a csecsemőmirigy milyen szerepet játszik az egészség/betegség kérdésében felnőtteknél. Sokan úgy vélik, hogy a csecsemőmirigy egy felnőtt korra „elsorvadó” szerv, vagyis az nem létfontosságú felnőtt korban és nem probléma, ha egy mellkasi műtét során „áldozatul esik”, és eltávolítják.
Meglepő, de a legfrissebb kutatási eredmények rácáfolnak erre, és azt sejtetik, hogy a csecsemőmirigyre igenis szükség van az egész élet során, legalábbis akkor, ha a cél az egészséges életévek biztosítása.
Csecsemőmirigy hiányában nő a daganatok és autoimmun betegségek kockázata
Egy a neves nemzetközi orvosi szakmai folyóirat, a NEJM hasábjain megjelent közlemény alapján a csecsemőmirigy felnőtt korban történő eltávolítása súlyos következményekkel járhat. USA-beli kutatók, Kooshesh és munkatársai több ezer beteg bevonásával végzett vizsgálati eredményei rámutatnak arra, hogy a csecsemőmirigy eltávolításon átesett személyeknél kétszeresére nő a daganatok kialakulásának a kockázata a műtétet követő 5 éven belül. Míg a csecsemőmirigy eltávolításon átesettek körében 7,4 %-os arányban alakulnak ki daganatok, addig az arány „csak” 3,7 % azoknál, akik csecsemőmiriggyel rendelkeznek.
A daganatokon kívül az autoimmun betegségek kockázata is jelentősen megemelkedik akkor, ha valakinek eltávolítják a csecsemőmirigyét; a műtétet követő 5 éven belül 12,3 %, illetve 7,9 % az autoimmun kórképek fellépésének a kockázata a csecsemőmirigy eltávolításon átesett, illetve a csecsemőmiriggyel rendelkező felnőtteknél.
Általánosságban véve azoknál, akiknek eltávolították a csecsemőmirigyét, többszörös az esély az elkövetkező 5 éven belüli elhalálozásra (8,1 % versus 2,8 %).
Paradigmaváltás: felnőtt korban is működik a csecsemőmirigy
A kutatók rámutattak arra, hogy a csecsemőmirigy felnőtt kori eltávolítása a T-sejtek funkciójának a romlásával járhat, illetve a gyulladásos folyamatokban szerepet játszó több ún. citokin (15 különféle citokin) vérszintjében is jelentős változások következnek be csecsemőmirigy hiányában.
A közölt eredmények úttörőnek tekinthetők, hiszen elsők között irányítják rá a figyelmet arra, hogy a csecsemőmirigy nem egy elöregedő, felnőtt korban nélkülözhető szerv, amelynek az sem árt, ha előrehaladott életkorokban műtéti beavatkozások áldozatául esik. Sokkal inkább úgy tűnik, hogy a természet nem hiába nem sorvasztja el teljesen a csecsemőmirigyet, hiszen az 5 grammosan is szerepet kaphat az immunfolyamatok befolyásolásában, a daganatok kivédésében, az autoimmun betegségek kockázatának a csökkentésében.
Dr. Budai Marianna PhD.
szakgyógyszerész
Olvasta már?
- Vízhajtó gyógyszert szed? Ezért jobb, ha nem cserélgeti!
- Vastagbélrák: megvan milyen ételek növelhetik a tumor kialakulásának esélyét
- Rák korai felismerése: egy elsőre furcsának tűnő módszerrel szűrték ki a daganatot
Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben, a Facebook-on, az Instagramon vagy a Twitter-en is!
Évekkel korábban jelezheti a vérünk, hogy mikor fogunk meghalni?
