Az orvos elárulja, meg lehet-e a vakulni attól, ha a Napba nézünk
Vajon csak egy mítosz az, hogy meg lehet vakulni attól, ha a Napba nézünk? Az orvos elárulja rá a választ és azt is elmagyarázza, milyen károkat okozhatunk ezzel.
A Nap és a Föld között ugyan mintegy 150 millió kilométer a távolság, mégis súlyos, akár visszafordíthatatlan károsodást okozhat, ha akár csak kevés ideig is nézünk a napba.
A mítosz, miszerint megvakulhatunk, ha sokáig kémleljük a tűző napot szabad szemmel, ugyan nem állja meg a helyét, az viszont igaz, hogy súlyos, akár visszafordíthatatlan folyamatok indulhatnak el a szemben.
A rövid ideig tartó napba nézés is káros
„Ez akkor is bekövetkezhet, ha csak nagyon rövid ideig tesszük ezt!” – figyelmeztet Dr. Nagy Angéla, a Budai Szemészeti Központ szemész szakorvosa. „Amikor közvetlenül a napba nézünk, a szemlencsék olyan erősen koncentrálhatják egy pontra a napsugarakat, hogy azok égési sérülést okozhatnak és károsíthatják a retinát. Az erős napsugárzás képes tartós károsodást létrehozni a retinán, ami komoly látásromlással járhat. Ebben az esetben az elváltozás a foveában, a retina azon pontjában következhet be, amely az éles, központi látásért felelős. Ezen páciensek tipikus tünete, hogy a látóterük közepén egy homályos terület vagy vakfolt alakul ki, a perifériás látás viszont általában nem károsodik.”
Fontos megjegyezni, hogy soha ne nézzünk a napba megfelelő szűrő nélküli kamerán és távcsövön keresztül sem. Ezek az eszközök ugyanis hatványozottabban erősítik fel a napsugarakat. A következő gyűrűs napfogyatkozás 2075. július 13-ára, teljes napfogyatkozás pedig 2081. szeptember 3-ára várható Magyarországon, úgyhogy tulajdonképpen nincs olyan ok, ami miatt a napba kellene nézni. Ha pedig valaki a föld egy másik pontján egy korábbi időpontban tekint meg napfogyatkozást, az mindenképp a megfelelő védőszemüveg használata mellett tegye azt.
Életünk végégig megmaradhat a károsodás
A szemünknek már az is terhelést jelent, ha egy nyári napon az utcán végigsétálunk. Gondoljunk csak bele, szinte azonnal hunyorgunk, amikor nincs rajtunk napszemüveg. Ez azért történik, mert a szemünk egyéni adottságok függvényében fényérzékeny. Ha csupán az erős napfényre így reagál, a direkt napba nézés kifejezett gyötrelmet jelent a látószervünknek.
Ne csodálkozzunk hát, hogy a szakemberek folyamatosan hangoztatják: a szemünk védelméről ugyanúgy gondoskodnunk kell, akárcsak a bőrünk védelméről! Ahogy a bőrünk, úgy a szemünk is károsodik az UV-sugárzástól. A szemünket ért napégés következménye életünk végéig megmaradhat és hozzájárulhat a kor előrehaladtával kialakuló látáskárosító szemészeti problémák korai megjelenéséhez.
„Jóllehet a napsütésnek számos előnye és áldásos hatása létezik, az UV-sugárzás, akár természetes napfényből, akár beltéri mesterséges sugarakból származik, károsíthatja a szem felszíni szöveteit, valamint a szaruhártya mélyebb rétegeit, a szemlencsét és a szemgolyó belső rétegeit.
Keratitist (szaruhártya-gyulladás), szürkehályogot, makuladegenerációt és a szemhéjak rákos elváltozását is előidézheti. Az UV-károsodás 80%-a 18 éves kor előtt következik be, ezért a gyerekek számára még fontosabb, hogy a szabadban napszemüveget vagy a szemüket eltakaró sapkát, szalmakalapot viseljenek még felhős időben is” – hangsúlyozza Dr. Nagy Angéla.
Milyen a jó napszemüveg?
Ha napszemüveget választunk, olyan 100% UV védelemmel ellátott napszemüveget vásároljunk, amelyen megtalálható az UV400 és a "CE" jelzés (European Conformity). Ezek garantálják, hogy a szemüveg lencséi megfelelnek az EU-s biztonsági előírásoknak, és átestek a kötelező vizsgálatokon.
A szem is lehet rákos?
Igen. A szemdaganatok gyakran tünetmentesek, gyakran csak rutin szemészeti vizsgálat során derül fény az elváltozásra. A szemdaganatok pontos kiváltó okai még nem ismertek, azonban néhány tényező fokozhatja kialakulásuk rizikóját:
- világosabb szemszín;
- öregedés;
- a bőrön található sok anyajegy;
- a családi anamnézisben előforduló szem- és/vagy egyéb daganat;
- feltételezik, hogy a szemet ért UV sugárzás is hatással lehet a melanoma kialakulására, azonban ez az állítás még nem bizonyított.
Ha a szakorvosban felmerül a szemdaganat gyanúja, kérhet további vizsgálatokat a daganat típusától függően.
Mi az a szemhéj daganat?
A szemhéjdaganat a szem védőszerveit, a szemhéjakat érinti, ez a leggyakoribb szemészeti daganat. Maga a szemhéj a testfelület legvékonyabb bőrterülete, leggyakrabban bazaliómák jelennek meg rajta. Ezek a daganatok rosszindulatúak, de általában nem életveszélyesek, mivel a bőr bazális rétegéből fejlődnek ki. Ritkábban előfordulhat agresszívabb daganat, például laphámrák is ezen a területen, de kimetszéssel és sugárkezeléssel jól kezelhető, hacsak nem alakul ki áttét. A melanóma szintén megjelenhet ezen a területen.
A szemmel kapcsolatos daganatok osztályozása az alapvető szövettől függ. Ezek a daganatok lehetnek jóindulatúak (benignusak) vagy rosszindulatúak (malignusak). A jóindulatú tumorok általában kevésbé veszélyesek, nem terjednek áttétként, és jól reagálnak a kezelésre. A rosszindulatú daganatok általában agresszívek, hajlamosak az áttétképződésre, és növekedésük során áttörhetik az anatómiai határokat.
Jóindulatú szemhéjdaganatok
- Verruca vulgaris (szemölcs): egy vírus eredetű bőrkinövés, amely hasonló a bőr más területein megjelenő szemölcsökhöz. Gyakran járhat kötőhártya-gyulladással, de hatékony kezelés lehet a szemölcs eltávolítása.
- Naevus palpebrae (anyajegy): apró kiemelkedő képlet a szemhéj szélén, leggyakrabban pigmentált, de lehet pigment nélküli is, esetenként szempillák is nőhetnek rajta.
- Haemangioma simplex: változó méretű és alakú, vörös érdaganat, amely már a születést követően megjelenhet, és az első hónapokban növekedhet. Általában az első életév végére eltűnik, de ha nem, kryoapplikációs kezeléssel eltávolítható.
- Haemangioma cavernosum: üreges, kékesfehér érdaganat, amely már születéskor vagy csecsemőkorban jelentkezhet. Nagysága miatt a szemhéj süllyedését okozhatja, amely ptosist eredményezhet. Ha a pupilla területét eltakarja, fennáll a tompalátás veszélye. Kezelése kryoapplikáció, lézer vagy szteroid injekció lehet.
- Fibroma: kötőszöveti burjánzás, amely nagyra nőve ptosist okozhat. Kezelése a daganat eltávolítása, de még műtét után is kiújulhat.
Rosszindulatú szemhéj daganatok
- Basalioma: a leggyakoribb szemhéjdaganat, általában az alsó szemhéjon helyezkedik el, de előfordulhat a belső szemzugban is. Semimalignus, azaz nem ad áttétet, de az anatómiai határokat nem kímélve növekszik. Sebészi eltávolítása szükséges, figyelve arra, hogy a teljes daganatot eltávolítsák és szövettani vizsgálatra küldjék.
- Spinalioma: laphámsejtekből kiinduló daganat, áttétképző képességgel.
- Faggyúmirigyek carcinomája: a Meibom- vagy a Zeiss-mirigyekből indulhat ki. Kezdetben nem könnyű diagnosztizálni, mert szemhéjgyulladásnak vagy jégárpának tűnhet. Áttétes esetben a halálozási arány magas, terápiája a teljes eltávolítás és a helyi citosztatikus kezelés.
Összegezve
- Súlyos károkat okozhat a szemének, ha a Napba néz.
- A szemlencsék nagy erővel koncentrálhatják a napsugarakat, ami égési sérülést okozhat és károsíthatja a retinát.
- Fontos, hogy soha ne nézzünk a Napba, még szűrő nélküli kamerán és távcsövön keresztül sem, mert ezek hatványozottan erősítik fel a napsugarakat.
- A szemünknek már az is terhelést jelent, ha nyári napon sétálunk az utcán.
- UV-károsodás 80%-a 18 éves kor előtt következik be, ezért fontos a gyermekeknek is a szemük védelme a napszemüveggel vagy megfelelő sapkával.
Álcázhatja magát a legagresszívebb melanoma típus - így ismerheti fel mégis!
Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben , a Facebook-on, az Instagramon vagy a X-en, Tiktok-on is!
