Tüdőrák: mikor biztos a diagnózis? 10 tünet, ami tüdődaganatra utal
A tüdőrák tünetei általában csak akkor jelentkeznek, amikor a betegség már előrehaladottabb stádiumban van.
A tüdőrák viszonylag tünetszegény, ezért a daganat meglétére korai stádiumban többnyire véletlenszerűen, egyéb okból végzett vizsgálatok során derül fény.
Erre figyeljen fel!
- Száraz, tartós köhögés
- nehézlégzés, légszomj
- túlzott fáradtság,
- mellkasi fájdalom
- nyilvánvaló ok nélküli fogyás
A tüdőrákra utaló jelek és tünetek esetén fontos, hogy mielőbb pulmonológushoz vagy háziorvoshoz forduljon, mivel így olyan vizsgálatok végezhetők el, amelyek lehetővé teszik a betegség korai felismerését, a kezelés azonnali megkezdését és a szövődmények kialakulásának megelőzését.
A tüdőrák kezelése a rák típusától és jellemzőitől függően változik. Szövettani típus alapján kissejtes és nem kissejtes tüdődaganatokat különböztetünk meg. A nem kissejtes tüdődaganatok lehetnek nagysejtes, laphámsejtes és mirigysejtes típusúak. A tüdő jóindulatú daganatai az elsődleges tüdőtumorok kevesebb mint 5 százalékát adják. A jóindulatú tüdődaganatok nem vagy csak nagyon lassan növekvő, áttétet nem adó tumorok.
A tüdőrák fő korai tünetei a következők:
- száraz, tartós köhögés;
- nehézlégzés;
- légszomj;
- csökkent étvágy;
- fogyás;
- rekedtség;
- hátfájás;
- mellkasi fájdalom
- vér a váladékban;
- szélsőséges fáradtság.
Fontos, hogy a tünetek megjelenésekor azonnal forduljon háziorvosához, aki szükség esetén részletes kivizsgálást kezdeményez, vagy tüdőgyógyászhoz.
Tüdőrák tünetek a későbbi szakaszokban
A tüdőrákot legtöbbször az előrehaladottabb stádiumban ismerik fel. Ebben a szakaszban a tünetek közé tartozhat
- véres váladék,
- nyelési nehézség,
- rekedtség
- visszatérő tüdőgyulladás.
Emellett a tüdőráknak lehetnek olyan szövődményei, mint a Pancoast-tumor és az áttétképződés, amelyeknek specifikusabb esetei, tünetei is vannak:
1. Pancoast tumor
A Pancoast-tumor a tüdőráknak egy olyan fajtája, amely a jobb vagy bal tüdő felső részén, a tüdőcsúcson helyezkedik el. Specifikusabb tünetei például a kar és a váll duzzanata és fájdalma, a csökkent izomerő, a megnövekedett bőrhőmérséklet az arcon, a leesett szemhéj, illetve az izzadás hiánya.
2. Metasztázisok
Az áttétképződés akkor következik be, amikor a rákos sejtek a véráram vagy a nyirokerek közvetítésével a test más részeibe kerülnek. Az áttétképződés néhány hónapon belül bekövetkezhet, és attól függően, hogy hol fordul elő, különböző tüneteket okozhat.
Tüdőáttétek esetén előfordulhat mellkasi fájdalom, amely nem függ össze a légzéssel, vagy mellhártyagyulladás (folyadék a mellhártyában). Az agyi áttétek fejfájást, hányingert, hányást és akár neurológiai hiányosságokat is okozhatnak. Csontmetasztázisok esetén csontfájdalom és visszatérő törések fordulhatnak elő. Májmetasztázisok esetén gyakori a máj méretének növekedése, enyhe fogyás és fájdalom a gyomor jobb felső részén.
A tüdőrák fő okai
A tüdőrák kialakulásának legfőbb oka a cigarettázás, mivel az összes ilyen típusú rák körülbelül 90%-a dohányosoknál fordul elő, a kockázat pedig a naponta elszívott cigaretták számától és a dohányzás éveinek számától függően nő.
A tüdőrák azonban előfordulhat azokban is, akik soha nem dohányoztak, különösen azoknál, akik gyakran érintkeznek cigarettafüsttel vagy más vegyi anyagokkal, például radonnal, arzénnel vagy berilliummal - bár ez a kockázat sokkal alacsonyabb, mint a dohányzóké.
Miért okozhat rákot a dohányzás?
A cigarettafüst számos rákkeltő anyagból áll (például kátrányból, benzolból), amelyek a dohányzás során elárasztják a tüdőt, és károsítják a szerv belsejét borító sejteket.
A tüdő képes ugyan kivédeni, javítani önmagát, de az olyan rendszeres behatásokra, mint amilyen a dohányzás, már a sejtek nem képesek gyorsan helyreállítani magukat, és a tartós sejtkárosodások következtében beindulnak a rákhoz vezető folyamatok. Ezen túlmenően a dohányzás számos egyéb egészségügyi probléma, például tüdőtágulás, szívroham és memóriaváltozások kialakulásával is összefüggésbe hozható.
Ki van leginkább kitéve a rák kockázatának?
A tüdőrák kialakulásának kockázatát növelő tényezők közé tartoznak a következők:
- dohányzás;
- mások cigarettafüstjének belélegzése, tehát passzív dohányzás;
- radongáznak és más veszélyes vegyi anyagoknak, például arzénnek, azbesztnek, berilliumnak, kadmiumnak, szénhidrogéneknek, szilícium-dioxidnak, mustárgáznak és nikkelnek való gyakori kitettség;
- ha környezetszennyezéssel terhelt területen él;
- genetikai hajlam miatt megnövekedhet a kockázat, főképp azoknál, akiknek a szülei vagy nagyszülei tüdőrákosok voltak,
Ezen kívül az is növelheti a kockázatot, ha más típusú rákos megbetegedéssel kezelték, például mellrák, limfóma vagy a mellkas sugárkezelésével kezelt hererák esetén.
Az ilyen kockázati tényezőkkel rendelkező embereknek rendszeresen fel kell keresniük háziorvosukat vagy tüdőgyógyászukat, hogy felmérjék a tüdő egészségét. Különösen a dohányosoknak vagy volt dohányosoknak kell tájékozódniuk a tüdőrák szűréséről, amely évente végzett mellkasi CT-vizsgálattal történik.
Hogyan történik a tüdőrák diagnosztizálása?
A tüdőrák diagnosztizálása a páciens által észlelt jelek és tünetek, az egészségügyi és családi kórtörténet, valamint a képalkotó vizsgálatok, elsősorban a mellkasi tomográfia eredményei alapján történik, amelyekben a daganat jelenléte figyelhető meg. Ezenkívül egyes esetekben PET-szkennelés, MRI és tüdőszövet biopszia is kérhető. E vizsgálatok elvégzésével megerősíthető a diagnózis, és megállapítható, hogy a daganat milyen stádiumban van, s ehhez képest jelölhető ki a legmegfelelőbb kezelés.
A tüdődaganatok diagnosztizálása képalkotó vizsgálatokkal
- mellkasröntgen – a segítségével felfedezhető a tumorgyanús árnyék, annak helye, egy- vagy többgócú megjelenése;
- komputertomográfiás vizsgálat (CT) – a tumor nagyságát, környezetéhez való viszonyát mutatja;
- mágneses rezonancia vizsgálat (MRI) – kimutatja a tumor érrel való összefüggését, esetlegesen a gerincvelőbe terjedését;
- hörgőtükrözés (bronchoszkópia) – a légcső és a hörgők belső felületének megtekintése. A diagnosztikus célú tükrözést legtöbbször hajlékony eszközzel, helyi érzéstelenítésben végzik, de alkalmazhatnak felületes bódítást is. A vizsgálat támpontot ad arra nézve, hogy hol helyezkedik el a daganat az ún. hörgőfa elágazásához képest, illetve mennyire kapcsolódik össze a szívvel és a nagyerekkel. A hörgőtükrözés során az orvos szövetmintát nyer ki, amelyet részletes elemzésnek – szövettani meghatározásnak – vetnek alá.
A szövettan alapján igazolható, hogy kissejtes vagy nem kissejtes tüdődaganat, illetve azon belül adenokarcinóma, laphámkarcinóma vagy egyéb alcsoport áll-e fenn. Szövettani analízissel igazolhatók azok a molekuláris, genetikai eltérések is, amelyek alapján meghatározható a gyógyszeres kezelés iránya. A vizsgálati sor végére kiderül, hogy a tumor egy vagy több gócban helyezkedik el, korai stádiumú, lokálisan előrehaladott, vagy már áttétet adott valamely távolibb szervben.
Hogyan kezelhető a tüdőrák?
A tüdőrák kezelése a daganat típusától, jellemzőitől, az áttétek jelenlététől és a beteg klinikai állapotától függ. Az orvos javasolhat műtétet a tüdő egy részének vagy egészének eltávolítására, ha a betegség lokalizált.
Ezenkívül az orvos a műtét előtt vagy után kemoterápiát, immunterápiát és/vagy célzott terápiát javasolhat a daganat zsugorítása vagy az összes rákos sejt elpusztítása érdekében.
"Légzés nélkül nincs élet!" - Dr. Bogos Krisztina interjú
Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben, a Facebook-on, az Instagramon vagy a Twitter-en is!
Tüdőrák: ez a 4 korai tünet már a betegség elején jelzi a tumort
Források:
FIGUEIREDO, Nébia Maria A. et al. Oncological nursing: concepts and practices. 1.ed. São Caetano do Sul: Yendis Editora, 2013. 22-23; 118-126.
AMERICAN CANCER SOCIETY. Lung Cancer Causes, Risk Factors, and Prevention. 2019. Available at: <https://www.cancer.org/content/dam/CRC/PDF/Public/8704.00.pdf>. Accessed on 14 Oct 2019
