SIBO, SIFO és IMO: melyik esetben mi zajlik a belekben?

2024.02.20.

SIBO SIFO IMO Crohn-betegség puffadás bélgyulladás IBS

Mit jelent pontosan a SIBO, a SIFO vagy az IMO, és mit lehet tenni ellene? Így néz ki a baktériumok harca a bélben.

Egyre több ember tudja vagy véli azt, hogy a vékonybeleiben túlszaporodtak a baktériumok, vagyis SIBO (angolul small intestinal bacterial overgrowth), azaz a vékonybél bakteriális túlburjánzása vagy más néven kontaminált vékonybél szindróma áll fenn nála.

Miről is van szó? Mik a SIBO tünetei? Hogyan előzhető meg a SIBO, vagy ha már kialakult, miként kezelhető?

Bonyolítja a helyzetet, hogy a SIBO mellett létezik SIFO is, vagyis a gombák túlszaporodása által létrehozott állapot, sőt van IMO is, ami a metánt termelő mikroorganizmusok túlburjánzásával írható le. Mik a hasonlóságok, és mik a különbségek?

Leszögezendő, hogy az egészséges emberi szervezet nem baktériumoktól mentes. Normális esetben a vastagbélben hemzsegnek a baktériumok, és minden ember körülbelül egy kilogrammnyi, optimális esetben döntően „jótékony” bélbaktériumot cipel magával a vastagbelében. A vékonybélben is találhatók baktériumok, jóval kisebb számban ugyan, illetve lényeges az is, hogy azok milyen típusú baktériumok.

A probléma akkor lép fel, ha a baktériumok a vékonybelet lepik el, ráadásul nem a „jótékony” típusú baktériumok. Vagyis, baktériumok vannak nagy számban ott is, ahol nem kellene lenniük, és olyan baktériumok, amikhez nagyrészt kedvezőtlen hatások köthetők.

Mit tapasztal az, akinek a vékonybelében elszaporodnak a baktériumok?

A SIBO leggyakoribb tünetei között a hasi fájdalom és a hasmenés említhető. A tartósan fennálló SIBO azonban súlyosabb állapotokat is eredményezhet, így például alultápláltsághoz, szakszóval malnutrició-hoz vezethet, és megjelenhet az egyéb okokkal nem magyarázható súlyvesztés is a panaszok között.

Mindeközben tudjuk, hogy a „rejtélyes” fogyás oka SIBO esetén nem más, mint az, hogy a vékonybélben megtelepedett baktériumok felélik azokat a tápanyagokat, amiket normális esetben az emberi szervezet hasznosítana. A SIBO a zsírok felszívódásának a befolyásolása révén a zsírban oldódó vitaminok hasznosulására is hatással lehet, és akár hiányállapothoz is vezethet a zsíroldékony vitaminokból, így az A-, D-, E- és K-vitaminokból.

Gyanakodhat SIBO-ra, ha

gázosodást, puffadást,
hasi görcsöket,
hasmenést,
székrekedést,
gyomorrontás-szerű panaszokat,
indokolatlan teltségérzetet tapasztal.

Nem ritka állapotról van szó. Egyes adatok szerint a SIBO akár minden tizedik felnőttet érinthet, és bizonyos alapbetegségek – például irritábilis bél szindróma (IBS) – fennállása esetén ez az arány még nagyobb lehet.

Miért alakul ki a SIBO?

Jelenleg nem teljes egészében tisztázottak a SIBO okai. Tény azonban, hogy a vékonybél bizonyos anatómiai rendellenességei, a bél kémhatásának a változása, az immunrendszer működésének a zavarai vagy a vékonybél ritmikus összehúzódásaiban bekövetkező eltérések egyaránt hozzájárulhatnak a SIBO kialakulásához.

Lehetséges, hogy egy vírusos vagy bakteriális eredetű bélfertőzés, lisztérzékenység, bélrenyheség, a vékonybél beidegzésének a károsodása, májcirrózis, irritábilis bél szindróma (IBS) vagy egy korábbi, a beleket is érintő sebészeti beavatkozás tehető felelőssé a panaszokért.

Tudjuk, hogy kiknél fokozott a SIBO kialakulásának az esélye

Több alapbetegség gyakran társul SIBO-val. Vagyis azoknál, akiknél az alább felsorolt kórképek és állapotok jelen vannak, fokozott a SIBO kialakulásának az esélye:

Crohn-betegség,
cukorbetegség,
HIV,
Parkinson-kór,
pajzsmirigy-alulműködés.

Számít az is, hogy ki milyen gyógyszereket szed. A bélmozgásokat is lassító, narkotikus hatású gyógyszerek szedése például emelheti a SIBO rizikóját.

Hogyan diagnosztizálható a SIBO?

Amennyiben a SIBO-ra utaló jeleket vél felfedezni magán, javasolt orvoshoz fordulni. A SIBO számos egyéb kórképpel és állapottal mutathat átfedő tüneteket, így nem könnyű diagnosztizálni. Elég arra gondolni, hogy a laktóz- vagy fruktózintolerancia vagy az IBS is okozhat hasonló panaszokat.

A tünetek kikérdezésén és a fizikális vizsgálatokon túl az orvosok gyakran kilégzési teszteket végeznek a diagnózis megalapozása céljából. A kilélegzett gázok alapvetően háromfélék lehetnek: hidrogén, metán, illetve kén-hidrogén. Mindez egyben elárulja azt is, hogy egy önmagában elvégzett hidrogén-kilégzési teszt kevésnek bizonyulhat a SIBO diagnózisához. Érdemes lehet, alaposabban „körbejárni” a beleket!

Napjainkban már van lehetőség a bélből endoszkóposan vett minta összetételének az elemzésére is. Vagyis, megvizsgálható az, hogy milyen mikroorganizmusok, milyen számban és milyen arányban népesítenek be egy adott bélszakaszt (ez az ún. bélflóra- vagy mikrobiom-vizsgálat).

A vérminta elemzése is segíthet. A SIBO-s betegeknél jellemzően a normálisnál magasabb a folsavszint, miközben B₁₂-vitamin hiányra utalnak a laborparaméterek.

Amennyiben bebizonyosodik a SIBO, kezelésre van szükség.

Diétás és gyógyszeres lehetőségek a SIBO kezelésében

SIBO diagnózisa esetén általában az első lépést egy antibiotikum-kúra jelenti, amely a vékonybelet benépesítő, oda nem illő baktériumok elölésére irányul. Az orvosok gyakran ciprofloxacin, metronidazol vagy rifaximin antibiotikumokhoz nyúlnak. Megjegyzendő, hogy ezek „erős” antibiotikumoknak számítanak, amik a normál bélflórát is jelentősen károsíthatják, így érdemes gondolni a normál bélflóra helyreállítására, probiotikumok alkalmazására is.

Amennyiben a SIBO révén kialakult helyzet súlyos, és kiszáradás vagy alultápláltság (esélye) is fennáll, gondoskodni kell a szakszerű folyadék-, illetve tápanyagpótlásról.

Alapvető fontosságú lehet a táplálkozásra való odafigyelés, noha ma még nincs egyértelmű állásfoglalás azt illetően, hogy melyik diéta követése lehet eredményre vezető a SIBO-ban érintett betegeknél. Tanácsként azonban megfogadandó, hogy egyszerre nagy mennyiségű étellel ne terheljék a betegek a beleiket, vagyis törekedjenek a „többször keveset enni” elv betartására. Ha valaki igazoltan cöliákiás, annak törekednie kell a gluténmentes táplálkozásra.

Több vizsgálat alapján kedvező hatású lehet a magas FODMAP ételek kerülése. Vagyis, érdemes kiiktatni a táplálkozásból azokat a fogásokat, amik összetevői fermentációval bomlanak le a bélben, és jelentős mennyiségű gáz termelődéséhez vezetnek. Javasolható tehát a magas rosttartalmú ételek, a cukoralkoholok (pl. xilitol, szorbitol, mannitol, laktitol), a szukralóz, illetve az inulin fogyasztásának a mellőzése.

Jót tesznek-e a probiotikumok és a vitaminok, nyomelemek?

A SIBO kezelésében kedvező hatásúak lehetnek a kívülről bevitt jótékony hatású baktériumok, vagyis a probiotikumok. A jövőben azonban számos kutatásra van szükség annak a tisztázására, hogy milyen baktériumoknak, milyen számban és arányban való bevitele bizonyulhat hatásosnak a SIBO kezelésében.

SIBO kezelése kapcsán gondolni kell arra is, hogy a beteg esetleg mikrotápanyagok hiányával küzd. Szükség esetén pótolni kell a zsíroldékony vitaminokat, a vasat, a B₁₂- és egyéb vitaminokat.

Ha valakinek egyszer SIBO-ja volt, újra lehet?

A SIBO-ban érintettek egyik leggyakoribb kérdése az, hogy a gyógyulást követően kiújulhatnak-e a kínzó tüneteik. Sajnálatos tény, de le kell szögezni: a SIBO kezelhető, de kiújulhat. Az antibiotikumos kúra után újból felléphetnek tehát a tünetek.

A bélflóra életmóddal, táplálkozással és – esetleg – probiotikumokkal való karbantartása azonban javasolható.

Korábban SIBO-nak tekintették, ma már IMO a neve

Ma már külön állapotként kezelik a metán-termelő mikroorganizmusok vékonybélben való túlszaporodását (intestinalis metanogen overgrowth), vagyis az IMO-t. Korábban ezt is a SIBO-k közé sorolták, de aztán bevezették a külön elnevezést: IMO esetén ugyanis a metánt termelő mikroorganizmusok úgynevezett archeák, nem pedig baktériumok, illetve azok nem csak a vékonybélben, de a vastagbélben is jelen lehetnek.

SIBO vagy SIFO?

Nem csak baktériumok, de oda nem illő gombák is elszaporodhatnak a vékonybélben. Utóbbi esetben SIFO-ról vagyis a vékonybélben történő gomba túlszaporodásról (angolul small intestinal fungal overgrowth) van szó.

A SIFO és a SIBO tünetei erősen hasonlítanak egymásra, vagyis

hasi görcsök,
puffadás,
gázosodás,
teltségérzet,
hányinger,
hasmenés köthetők a SIFO-hoz.

A SIFO sem válogat, kialakulhat idős korban, fiatal gyermekeknél, illetve gyengébb immunrendszerű felnőtteknél is. Összességében leszögezhető, hogy a SIFO kialakulásának, vagyis a gombák bélben való megtelepedésének az egyik feltétele a nem kellően működő immunrendszer. Emellett a bélmozgások zavarai (túl kevés bélmozgás), a gyomorsavtermelést csökkentő protonpumpagátló (PPI) gyógyszerek szedése (a következményesen kevésbé savas, a kórokozókat kevésbé kiirtó gyomornedv) is hozzájárulhat a SIFO-hoz.

Vannak bizonyos alapbetegségek, amik gyakran kéz a kézben járnak a SIFO-val, ilyen a Crohn-betegség, a colitis ulcerosa, illetve a gyomor- és bélrendszeri fekélyek. Sok esetben a SIFO az IBS-sel társul.

A SIFO is kezelhető

A SIFO diagnosztizálása sok hasonlóságot mutat a SIBO diagnosztizálásának a menetével. A tünetek elemzésén kívül szükség lehet a bélből endoszkóposan vett mintákra, és a gombák, leggyakrabban a Candida fajok jelenlétnek a kimutatására.

A SIFO gyógyszeres kezelése döntően antifungális, vagyis gombaellenes hatóanyagok (pl. flukonazol szájon át szedve) alkalmazását jelenti.

A SIFO diétáját illetően számos kérdés van. Többen az ún. „Candida diétát” javasolják a kezelésére, ami főként a cukrok és cukorhelyettesítők (ideértve a magas cukortartalmú gyümölcsöket is), valamint a glutén mellőzésére épül, emellett a koffein- és az alkoholfogyasztás is kerülendő. Azonban ennek a hatásossága klinikailag nem igazolt SIFO esetén.

Dr. Budai Marianna PhD.

szakgyógyszerész

Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben, a Facebook-on, az Instagramon vagy a Twitter-en is!

<KÖVETKEZŐ CIKK>