Mammográfia, MRI, önvizsgálat: mikor melyik a legjobb választás?

Az emlőrák korai felismerése jelentősen növeli a sikeres kezelés esélyét.

Az emlőrák korai felismerése életet menthet – szó szerint. Mégis sok nő bizonytalan abban, mikor, hogyan és milyen gyakran érdemes szűrésre járni. Az önvizsgálattól a mammográfián át egészen a 3D-s tomoszintézisig ma már több eszköz is segíti az orvosokat abban, hogy a daganat a lehető legkorábbi stádiumban kiderüljön. De mit érdemes tudni ezekről a módszerekről, és kinek melyik ajánlott igazán?

Miért fontos az emlőrákszűrés?

Az emlőrák időben történő felismerése drámaian növeli a gyógyulás esélyeit. Ezért dolgozták ki a szakemberek a különféle szűrőmódszereket – az emlő önvizsgálatát, a klinikai vizsgálatot, valamint a képalkotó eljárásokat, mint a mammográfia vagy az emlő MRI.

A 30 és 40 év közötti nők számára az egyéni kockázat alapján javasolt a rutinszerű szűrés, ami leggyakrabban mammográfiát vagy – bizonyos esetekben – MRI-t jelent.

Bár minden vizsgálatnak megvannak a maga korlátai, a statisztikák egyértelműek: a szűrés előnyei jóval felülmúlják a kockázatokat. A lényeg, hogy a megfelelő módszer a megfelelő emberhez jusson el.

Kockázati csoportok: nem minden nőnél ugyanaz a javaslat

A szakmai irányelvek — például az Amerikai Rákellenes Társaság (ACS) vagy az Egyesült Államok Megelőző Szolgáltatások Munkacsoportja (USPSTF) — különbséget tesznek átlagos és magas kockázatú nők között.

Átlagos kockázatú nőnek számít, ha:

• nincs korábbi mellrák a kórelőzményében
• nem fordul elő a családban halmozott emlőrák
• nem hordoz BRCA1 vagy BRCA2 mutációt
• 30 éves kora előtt nem kapott mellkas besugárzást

Magas kockázatúnak tekintik azt, akinél:

• genetikai vizsgálattal kimutatott BRCA1 vagy BRCA2 mutáció van jelen
• elsőfokú rokona szintén hordozza ezeket a mutációkat
• fiatalon mellkasi sugárterápián esett át
• vagy élethosszig tartó emlőrák-kockázata eléri a 20–25 %-ot

Átlagos kockázat esetén általában a mammográfia az elsődleges vizsgálat, míg magas rizikójú nők számára a mammográfia és az MRI kombinációja ajánlott.

Az önvizsgálat: tudatos figyelem, nem diagnózis

Az emlő önvizsgálata egyszerű, otthon is elvégezhető módszer. A célja, hogy a nő jobban megismerje saját testét, és korán észrevegye a szokatlan elváltozásokat – csomókat, duzzanatot vagy bőrelszíneződést.

A vizsgálatot érdemes havonta elvégezni: menstruáció előtt vagy után azonos ciklusfázisban, a menopauza után pedig mindig ugyanazon a napon.

A nagy szervezetek, mint az ACS vagy az USPSTF, ma már nem ajánlják rutinszerűen az önvizsgálatot, mert a kutatások szerint nem csökkenti kimutathatóan a halálozást és hamis biztonságérzetet is adhat. Ugyanakkor abban egyetértenek, hogy a testtudatosság fejlesztésében hasznos, és segítheti a korai orvoshoz fordulást.

2D vagy 3D mammográfia – mi a különbség?

A mammográfia alacsony dózisú röntgensugárral készít képet a mellről, és jelenleg ez a legmegbízhatóbb módszer az emlőrák korai felismerésére.

A Nemzeti Rákkutató Intézet szerint az amerikai nők körülbelül nyolcada élete során mellrákot kap. A rendszeres mammográfiás szűrés akár 41 %-kal csökkentheti a halálozást, és 25 %-kal mérsékelheti az előrehaladott daganatok kialakulását.

A vizsgálatnak két típusa van:

• 2D mammográfia – a hagyományos digitális módszer
• 3D mammográfia (digitális tomoszintézis) – több felvételből háromdimenziós képet alkot, ami különösen sűrű mellállomány esetén nyújthat pontosabb eredményt

A mammográfia átlagos érzékenysége 87 %, vagyis 100 daganatos esetből átlagosan 87-et azonosít, de 13-at elvét. Ha eltérést mutat, további vizsgálatok – ultrahang, biopszia – követhetik.

MRI – amikor a részletek számítanak

Az emlő MRI mágneses mezőt és rádióhullámokat használ, így nem jár sugárterheléssel, és rendkívül részletes képet ad. Ugyanakkor nem helyettesíti a mammográfiát:

• bizonyos típusú rákokat a mammográfia jobban felismer,
• az MRI pedig háromszor gyakrabban ad téves pozitív eredményt.

Az MRI-t leginkább magas kockázatú nők esetében, illetve a betegség stádiumának meghatározására, műtét utáni nyomon követésre használják. Az átlagos rizikójú nők számára nem javasolt rutinszerűen, ha az emlőrák kockázata 15 % alatt van.

A tudatos szűrés életeket ment

Az emlőrákszűrés nem csupán orvosi protokoll – hanem önismereti, tudatossági folyamat is. A cél, hogy minden nő tisztában legyen saját kockázataival, ismerje a teste jelzéseit, és tudja, mikor milyen vizsgálat javasolt számára.

A modern képalkotó technológiák, a személyre szabott kockázatbecslés és az egészségügyi tudatosság együtt segítenek abban, hogy az emlőrákot időben felismerjék — amikor még gyógyítható.

Figyelmébe ajánljuk

Mellrák - ezeket érdemes tudni a különböző stádiumairól

Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben, a Facebook-on, az Instagramon vagy a X-en,Tiktok-on is!