Egyre fiatalabbakat érint: továbbra is ez a leggyakoribb daganattípus a magyar nők körében

Az MSD egy évtized hazai adatait kielemezve járul hozzá a mellrák elleni küzdelemhez.

Az emlőrák továbbra is a leggyakoribb daganattípus a magyar nők körében, de az elmúlt évtizedben a betegség előfordulása jelentősen megnőtt a fiataloknál, különösen a 30–39 éves korosztályban – derül ki az MSD Magyarország legfrissebb, valós hazai adatokon alapuló kutatásából.

• Nem csak az idősebbek betegsége: 50 év felett csökken, alatta nő a mellrák előfordulása.[1]
• Az emlőrák túlélési esélyei alapján Magyarországon a régió egyik legkedvezőbb eredménye mutatkozik, az elmúlt 10 évben kimutathatóan nőtt az ötéves túlélés aránya.[2]
• 40 év alatt minden negyedik érintett nőt a betegség agresszív, tripla negatív változatával (TNBC) diagnosztizálnak.[3]
• Fokozottan indokolt a kockázati tényezők tudatosítása, a szűrési hatékonyság erősítése és a korai diagnózis elérése a fiatalabb korosztályokban.

Az emlőrák továbbra is a leggyakoribb daganattípus a magyar nők körében, de az elmúlt évtizedben a betegség előfordulása jelentősen megnőtt a fiataloknál, különösen a 30–39 éves korosztályban^1,4 – derül ki az MSD Magyarország[1] legfrissebb, valós hazai adatokon alapuló kutatásából. A 40 év alatti korcsoportban a betegség agresszív altípusa, a tripla negatív emlőrák (TNBC) aránya is magas: minden negyedik beteget ezzel diagnosztizálnak.³ Az onkológus szakemberek, az MSD adatkutatási divíziójának szakértői, valamint az Egészség Hídja Összefogás a Mellrák Ellen Egyesület képviselőinek részvételével ma megtartott sajtótájékoztatón elhangzott: az eddigieknél is nagyobb hatékonysággal szükséges fellépni a fiatalkori emlőrák korai felismerése és a személyre szabott, korszerű kezelése érdekében. A rendezvényen az MSD által elindított új, a korai felismerést támogató TNBC edukációs portált is bemutatták.

A mellrák világszerte és Magyarországon is a nőknél a leggyakrabban diagnosztizált ráktípus, amely 2019-ben az összes új, hazai daganatos megbetegedés 13%-át tette ki.[4] 2011 és 2019 között összesen több mint 70 ezer emlőrákos esetet regisztráltak Magyarországon, ami évente átlagosan 7000-8000 új diagnózist jelent.⁴ Ez hozzájárult ahhoz, hogy az elmúlt évtized végére az emlőrákkal diagnosztizált nők száma meghaladta a 100 ezer főt a magyar társadalomban.¹

Az elmúlt 15 év hazai betegadatait feldolgozó és elemző MSD-kutatásokból kiderült ugyanakkor, hogy a mellrák nem csak az idősebb nők betegsége; és rámutatnak, hogy míg az 50 év feletti nőknél az emlődaganat előfordulása csökken, az 50 év alattiak körében nő, illetve más rákos megbetegedésekhez képest jelentősen magasabb arányban fordul elő.¹

A 40–49 éves korosztályban 2019-ben több mint 1000 új esetet azonosítottak, ami ebben a korcsoportban négyszer-ötször gyakoribb előfordulást jelent, mint a második leggyakoribb daganat, a melanoma.[5] A legnagyobb növekedés azonban a 30–39 éves korosztályban látható, ahol az előfordulás növekedése meghaladja a 32%-ot egy évtized távlatában – derül ki az MSD elemzéséből.¹

A hazai betegek túlélési esélyei a közép-kelet-európai régió legjobbjai közé tartoznak, ráadásul az elmúlt évtizedben a betegség ötéves túlélési mutatói is számottevően javultak. Ugyanakkor a HUN-CANCER EPI kutatásainkban feltárt trendekből az is látszik, hogy az emlőrák korai felismerése érdekében nagyobb figyelemre van szükség a fiatalabb, 50 év alatti korosztályban. Náluk ugyanis növekszik a betegség előfordulása, a 40-49 éves női korcsoportban például meglepően magas az újonnan diagnosztizáltak száma” – hangsúlyozta Dr. Kiss Zoltán, az MSD Pharma Hungary Kft. Adatkutatási Divízió vezetője, aki egyben a Pécsi Tudományegyetem II. Sz. Belgyógyászati Klinika, Nephrologiai, Diabetológiai Centrum címzetes egyetemi docense.

Nem mindegyik egyforma

A melldaganatok négy nagy altípusba sorolhatók, amelyek egyedi jellemzőkkel rendelkeznek. Az egyes altípusok eltérően reagálnak a különböző terápiákra, ezért a pontos besorolásuk kulcsfontosságú a megfelelő kezelési terv kidolgozásához.³ Fontos kiemelni, hogy az eredményes kezelés érdekében minden altípusnál elsődleges cél a korai felismerés, illetve az időben elkezdett, személyre szabott, korszerű terápia.

A mellrákos esetek mintegy kétharmadában a daganat növekedését az ösztrogén- és progeszteronhormon serkentheti (hormonreceptor-pozitív, HR+), illetve a rákos sejtek érzékenyen reagálnak a mellszövet sejtosztódását szabályozó, úgynevezett HER2 fehérjére (HER2-pozitív, HER2+).³ Előbbi típus hormonterápiával, utóbbi pedig célzott HER2-terápiával kezelhető.

Amikor sem a hormonérzékenység (HR), sem a HER2-pozitivitás nincs jelen a daganatban, úgynevezett tripla negatív mellrákról (TNBC) beszélünk. Ez a daganattípus nem reagál sem a hormonális, sem a HER2-ellenes gyógyszerekre, ezért a kezelése más terápiás megközelítést igényel.⁶

Hatékony fellépés a TNBC ellen

A kevésbé gyakori, de agresszív TNBC a hazánkban diagnosztizált és tipizált melldaganatos esetek mintegy 10%-át teszi ki³. Ez az arány a fiatalabb nők körében ugyanakkor jelentősen magasabb: a 40 év alatti betegek 25%-át TNBC-vel diagnosztizálják, illetve az összes TNBC-s eset csaknem egyharmada az 50 év alatti nőket érinti.³

Bár az emlőrák összességében a kedvezőbb túlélésű daganatok közé tartozik², és az elmúlt évtizedben 73,1%-ról 74,2%-ra nőtt a betegség ötéves túlélési rátája³, a TNBC-típus továbbra is a legkedvezőtlenebb ötéves túlélési mutatókkal rendelkezik: 10 TNBC-vel diagnosztizált betegből mindössze 6 éri meg a diagnózist követő 5. évet.³

A TNBC kezelésére a kemoterápia mellett egyre szélesebb körben alkalmazzák a már hazánkban is elérhető korszerű immunterápiát, ami jelentősen javíthat a TNBC-vel diagnosztizált betegcsoport túlélési esélyein.[7]

Magyarországon a közfinanszírozott, szervezett mellrákszűrés jelenleg 45 éves kortól érhető el.[8] A rendelkezésre álló adatok azonban egyértelműen azt mutatják, hogy a diagnosztizált esetek nem elhanyagolható része ennél fiatalabb életkorban fordul elő. 2020-ban a frissen felfedezett emlőrákos esetek több mint 20%-a az 50 év alattiak körében született (5%-a pedig a 40 év alatti korosztályban).⁵

A szakemberek rámutatnak: a fiatalabb nők érzékenyítése, hosszú távon pedig akár a szűrési protokollok optimalizálása azért is fontos, mert a szűrési korhatár alatti nőket nagyobb valószínűséggel diagnosztizálják a mellrák előrehaladottabb stádiumában, és emiatt lényegesen kisebb eséllyel kapnak neoadjuváns, azaz a műtéti kezelést megelőző terápiát, mint az idősebb korosztályba tartozó betegtársaik.[9]

Az időben felismert daganat esetén a neoadjuváns kezelés alkalmazása többek között csökkentheti a daganat méretét, javíthatja a műtéti lehetőségeket, és korai visszajelzést adhat a gyógyszer hatásáról.[10]

Személyes rizikótényezők – fiatalon kell megismerni

Mellrák bárkinél kialakulhat; ez többnyire a genetikai adottságok, illetve a környezeti hatások kölcsönhatásának az eredménye, ám a betegség kialakulásának esélyét befolyásolhatják egyes hormonális, életmódbeli és környezeti tényezők is.[11]

„Saját példám mutatta meg, hogy soha nem lehetsz túl fiatal a mellrákhoz” – fogalmazott Czinki Adriána, az Egészség Hídja Egyesület képviselője, akit nyolc évvel ezelőtt, 26 éves korában diagnosztizáltak tripla negatív mellrákkal. Hozzátette: betegszervezeti munkájában is prioritás a fiatal nők érzékenyítése és a személyes rizikótényezők korai megismertetése. „Több korai diagnózis születne, és még többen gyógyulhatnának meg, ha családi beszédtéma lenne a mellrák, és a lányok már a húszas éveikben tisztában lennének a betegséggel, az addig esetleg nem ismert családi kockázatokkal és az önvizsgálat fontosságával.”

A megszólaló szakértők rámutattak: ha valaki gyanús elváltozást talál a mellében, mindenképpen – halogatás nélkül – forduljon orvoshoz. Ilyen eltérés lehet, például, az emlőben vagy a hónaljárokban tapintható csomó, a részleges vagy a teljes mellet érintő duzzanat, a mell vagy a mellbimbó bőrének megváltozása: kivörösödés, irritáció, pikkelyesedés, megvastagodás vagy gödrösödés, a mellbimbó váladékozása, illetve az is, ha a mellbimbó érzékennyé válik, befordul vagy kisebesedik.¹¹

A rendszeresen elvégzett havi önvizsgálat minden nőnek javasolt, de különösen figyelniük kell magukra azoknak, akiknek tudomásuk van hajlamosító genetikai tényező(k) jelenlétéről, illetve ha a családjukban már előfordult emlődaganat.¹¹

Egyes esetekben növelheti a mellrák kialakulásának a kockázatát a hormonpótló kezelés; ha valaki 30 éves koráig nem szült; ha szokatlanul korán volt az első menstruációja, továbbá ha későn lépett a változókorba.¹¹

A szakértők hangsúlyozzák, hogy nagyon fontos az egészséges, kiegyensúlyozott táplálkozás, a rendszeres testmozgás, valamint az alkohol és a dohányzás mellőzése is.

Kapcsolódó cikk

Ezek a mellrák legelső tünetei: így jelez leggyakrabban a daganat

Felhasznált irodalom:

[1] MSD Pharma Hungary Kft.

[1] Kiss Z, et al. Opposite trends in incidence of breast cancer in young and old female cohorts in Hungary and the impact of the COVID–19 pandemic: a nationwide study between 2011–2020. PubMed ID: 40231260 doi: 10.3389/fonc.2023.1182170

[2] Kiss Z, et al. Improvements In Cancer Survival In Hungary: A Nationwide Epidemiology Study Between 2011–2019 Based On A Health Insurance Fund;. Front Oncol. Volume 15 - 2025 | doi: 10.3389/fonc.2025.1446611

[3] Darida M, et al. Improvement in breast cancer survival across molecular subtypes in Hungary between 2011 and 2020: a nationwide, retrospective study. Front Oncol. 2024. doi: 10.3389/fonc.2025.1465511

[4] Kiss Z, et al. Revising cancer incidence in a Central European country: a Hungarian nationwide study between 2011–2019 based on a health insurance fund database. Front Oncol, 2024. doi: 10.3389/fonc.2024.1393132

[5] Kiss Z, et al. Opposite trends in incidence of breast cancer in young and old female cohorts in Hungary and the impact of the COVID–19 pandemic: a nationwide study between 2011–2020. Supplementary appendix. Front Oncol, 2023. PubMed ID: 40231260 doi: 10.3389/fonc.2023.1182170

[7] Schmid P, et al. Overall Survival with Pembrolizumab in Early-Stage Triple-Negative Breast Cancer.

Published September 15, 2024 N Engl J Med 2024;391:1981-1991. DOI: 10.1056/NEJMoa2409932 VOL. 391 NO. 21

[9] Fabiano V, et al. Breast Cancer in Young Women Presents With More Aggressive Pathologic Characteristics: Retrospective Analysis From an Argentine National Database. JCO Glob Oncol. 2020 Apr;6:639-646. doi: 10.1200/JGO.19.00228.

Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben , a Facebook-on, az Instagramon vagy a X-en, Tiktok-on is!