Sokáig úgy gondolta, hogy a visszatérő fejfájás és az utazás közben jelentkező rosszullét egyszerűen az életének része, egy alkalommal azonban köhögés vagy hangos beszéd után rövid, erős fejfájást tapasztalt. Majd egy roham miatt kórházba került, ahol a vizsgálatok során epilepsziát és Chiari-malformációt is megállapítottak nála.
- Egy brit nő visszatérő fejfájásai és rosszullétei után epilepsziát és Chiari-malformációt diagnosztizáltak nála egy rohamot követő kórházi vizsgálat során.
- A Chiari-malformáció egy anatómiai eltérés, amely során a kisagy egy része a gerinccsatorna felé tolódik, és különféle neurológiai tüneteket okozhat.
- A köhögésre, tüsszentésre vagy erőlködésre jelentkező fejfájások okát orvosi vizsgálattal kell tisztázni, ha azok újak, ismétlődnek vagy más tünet társul hozzájuk.
- Az epilepsziás rohamok több formában jelentkezhetnek, és bármilyen új vagy súlyos roham esetén sürgősen orvosi segítség szükséges.
- A Chiari-malformáció kezelése a tünetek súlyosságától függ; enyhe esetben rendszeres kontroll, súlyosabb panaszoknál akár műtét is szükségessé válhat.
Köhögés és hangos beszéd után jelentkezett a fejfájás
A brit nő visszaemlékezése szerint gyerekkora óta hajlamos volt az utazási rosszullétre, és gyakran fájt a feje. Ezeket a panaszokat sokáig hétköznapi kellemetlenségként kezelte. Később feltűnt neki, hogy bizonyos helyzetekben – például köhögés vagy hangos beszéd után – hirtelen, rövid ideig tartó fejfájás jelentkezik. A korábbi migrénes panaszai mellett ez új jelenség volt.
2021-ben, egy átdolgozott éjszaka után, váratlanul összeesett. A párja talált rá, és mentőt hívott. A kórházi ellátás során epilepsziás rohamot állapítottak meg nála; a további vizsgálatok pedig Chiari-malformációt is kimutattak. Rolstone arról is beszélt, hogyan változott meg az élete a diagnózisok után, és milyen kezelést kapott.
A történetből nem lehet arra következtetni, hogy minden visszatérő fejfájás vagy utazási rosszullét mögött hasonló eltérés áll. Ezek gyakori panaszok, amelyeknek sokféle oka lehet, és önmagukban nem bizonyítják a Chiari-malformáció jelenlétét. Az számít, ha a fájdalom jellege megváltozik, új tünet társul hozzá, vagy roham, ájulás, egyensúlyzavar, zsibbadás, látás- vagy nyelési probléma jelentkezik.
Mi az a Chiari-malformáció?
A Chiari-malformáció olyan anatómiai eltérés, amelynél az agy alsó részének egy része, a kisagy a koponyaalap nyílásán keresztül a gerinccsatorna felső szakasza felé húzódik. Ennek hátterében gyakran az áll, hogy a koponya hátsó része kisebb vagy eltérő alakú, ezért nem biztosít elegendő helyet az agynak. A kisagy így nyomást gyakorolhat a környező területekre, és akadályozhatja az agy-gerincvelői folyadék áramlását.
A Chiari-malformációnak több típusa van. Az első típus a leggyakoribb; előfordulhat, hogy csak késő gyermekkorban vagy felnőttkorban okoz tüneteket. Sok embernél azonban egyáltalán nem jelentkezik panasz, és az eltérést véletlenül, más okból végzett képalkotó vizsgálat során fedezik fel. A diagnózis tehát nem jelenti automatikusan azt, hogy az érintettnek kezelésre vagy műtétre lesz szüksége.
A Chiari-malformáció lehetséges tünetei közé tartozhat a tarkótáji fejfájás, különösen köhögés, tüsszentés vagy erőlködés után. Emellett előfordulhat nyakfájás, szédülés, egyensúly- és koordinációs zavar, zsibbadás vagy bizsergés a kézben, illetve a lábban. Egyeseknél nyelési nehézség, rekedtség, látási panasz vagy alvás közbeni légzési probléma is kialakulhat. Ezek a tünetek más betegségekben is megjelenhetnek, ezért pusztán a panaszok alapján nem lehet megállapítani az okot. A Chiari-malformáció tüneteiről és kivizsgálásáról szóló orvosi összefoglaló is hangsúlyozza a teljes kivizsgálás szerepét.
Mit jelezhet a köhögésre jelentkező fejfájás?
A köhögés, tüsszentés vagy erőlködés közben jelentkező fejfájás többféle okból kialakulhat. A hirtelen nyomásváltozás egyeseknél rövid fájdalmat válthat ki, és az ilyen fejfájásnak sokszor nincs súlyos háttere. Ha azonban ez a tünet újonnan jelenik meg, ismétlődik, erősödik, vagy más neurológiai panasszal társul, érdemes orvossal megbeszélni.
Különösen fontos a kivizsgálás, ha a fejfájás szokatlanul erős, hirtelen kezdődik, vagy a megszokottól eltérő mintázatú. Ugyancsak orvosi figyelmet igényelhet, ha a fájdalomhoz látászavar, szédülés, bizonytalan járás, végtaggyengeség, zsibbadás, beszéd- vagy nyelési nehézség társul. Ezek a jelek nem feltétlenül Chiari-malformációt jelentenek, de többféle idegrendszeri állapot kivizsgálását indokolhatják.
A vizsgálat során az orvos rákérdezhet a fejfájás kezdetére, gyakoriságára, kiváltó helyzeteire és kísérő tüneteire. A neurológiai vizsgálat mellett képalkotó eljárásra, például MRI-re is szükség lehet, ha az orvos indokoltnak látja. Az MRI részletes képet ad az agyról és a környező képletekről, így segíthet az anatómiai eltérések felismerésében. A leletet mindig a tünetekkel és a fizikális vizsgálat eredményével együtt értékelik.
Mi történik az epilepsziás roham alatt, és mikor kell segítséget kérni?
Az epilepsziás roham az agy elektromos működésének átmeneti zavara. A roham nem minden esetben jár látványos rángatózással vagy eszméletvesztéssel: jelentkezhet rövid elrévedés, zavartság, szokatlan mozgás vagy érzés formájában is. Egyetlen roham még nem feltétlenül jelent epilepsziát; a diagnózishoz az orvos a kórelőzményt, a vizsgálati eredményeket és a roham körülményeit is figyelembe veszi.
Ha valaki először kap rohamot, sürgős orvosi segítségre van szükség. Ugyancsak mentőt kell hívni, ha a roham öt percnél tovább tart, egymás után több roham jelentkezik úgy, hogy az érintett közben nem tér magához, megsérül, vagy légzési nehézsége van. A roham alatt a környezetében lévők távolítsák el a veszélyes tárgyakat, óvják a fejét, és mérjék az időt. Ne fogják le, és ne tegyenek semmit a szájába.
Rolstone esetében az epilepsziát és a Chiari-malformációt is megállapították, de ebből nem következik, hogy az egyik diagnózis okozta a másikat. A két állapot együtt szerepelt az ő történetében; a kapcsolatukat csak az egyéni leletek és orvosi vizsgálatok alapján lehet értékelni.
Hogyan kezelik a Chiari-malformációt?
A kezelés attól függ, hogy az eltérés okoz-e tüneteket, milyen súlyosak a panaszok, és látható-e nyomás vagy folyadékáramlási akadály. A tünetmentes vagy enyhe panaszokkal élő embereknél az orvos dönthet rendszeres ellenőrzés mellett. Ha a tünetek jelentősek vagy romlanak, idegsebészeti konzultációra és műtétre is sor kerülhet. A beavatkozás célja, hogy több helyet biztosítson az agy alsó részének, és enyhítse a környező képletekre nehezedő nyomást.
A fejfájás kezelése is az okoktól és az egyéni állapottól függ. A kivizsgálás előtt nem érdemes abból kiindulni, hogy a panasz biztosan migrén, de abból sem, hogy ritka rendellenesség áll mögötte. Ha a fejfájás visszatér, megváltozik vagy köhögésre, tüsszentésre rendszeresen jelentkezik, jegyezze fel, mikor kezdődik, mennyi ideig tart, és milyen tünetek kísérik. Ezek az információk segíthetnek az orvosnak eldönteni, milyen vizsgálatokra van szükség.
Egy füstölő miatt kapott rohamot egy 3 éves kislány
- Mire jó az EEG-vizsgálat? Ezekben a betegségekben segíthet az agyi aktivitás mérése
- Létezik a déjà vu ellentéte – és talán még különösebb érzés a jamais vu
- Pár hete hajnalban rendszeresen felriadok és belső szorongást érzek - okozhatja ezt vérnyomás kiugrás? Az orvos válaszol
- Kislányom pár másodpercre elájult, megfeszültek az izmai, és nem reagált semmire - mi okozhatta? Az orvos válaszol
- Egy füstölő miatt kapott rohamot egy 3 éves kislány
- Mitől alakul ki az epilepszia?
Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben, a Facebook-on, az Instagramon vagy a X-en,Tiktok-on is!
