Felső légúti fertőzések és kezelésük
Sorozatunk új cikkében a leggyakoribb felső légúti fertőzéseket mutatja be: a közönséges megfázástól, a hurutos torokgyulladásokon át az életet veszélyeztető gégeszűkületig. A betegségek javarészt víruseredetűek, nem ritka a baktérium okozta, vagy a "ráfertőződés" útján bakteriálissá váló eset sem.
Típusok, melyik mit érint?
Forrás: Medipress
Rhinitis, szénanátha – az orrnyálkahártyájának gyulladása
Szinuszitisz – a melléküregek gyulladása (arcüreg, orrmelléküregek)
Nazofaringitisz – leginkább ez felel meg a közönséges megfázásnak, az orr, garat, nyelvcsap és mandulák gyulladása
Faringitisz – lényegében torokgyulladás, a garat és környékének gyulladása
Epiglottitisz – a gégefedő és azt övező részek gyulladása
Laringitisz – gégegyulladás
Laringo-tracheitisz – a gége és a légcső gyulladása
Tracheitisz – a légcső gyulladása
Hogyan különíthető el az allergia, a felső légúti fertőzés és az influenza?
Forrás: EgészségKalauz
Okok, kórokozók
Közönséges megfázás: mintegy 200-féle vírus okozhatja (pl. Rhinovírus, Coronavírus, enterovírus, adenovírus).
Torokgyulladás: főleg vírusok okozzák, de jellemző és veszélyes az A-csoportú Streptococcus bakteriális fertőzés is.
Melléküregek gyulladása: ha vírus, akkor a közönséges megfázás vírusai, ha baktérium akkor főleg Streptococcus pneumoniae vagy Haemophilus influenzae (főleg gyerekeken).
Epiglottitisz (gégefedőgyulladás, pseudocroup): ez a súlyos gyerekkori kórkép bakteriális eredetű, a Hib, Haemophilus influenza B okozza, azonnali kórházi ellátást igényel!
Laringo-tracheitisz (gége-légcső gyulladás, croup): Csecsemőknél, kisdedeknél gyakori, Általában vírusok okozzák, főleg a parainfluenza vírusok, kisebb mértékben az RSV, influenza- és adenovírus.
Hordozók: tünetmentes baktériumhordozó egyének, pl. Streptococcus-A csoport.
Hogyan lehet diagnosztizálni a felső légúti fertőzést?
Elsősorban is a tünetek, panaszok alapján. Emellett a laboratóriumi és a képalkotó vizsgálatok akkor fontosak, ha a célzott terápia e teszteken alapul. A legtöbb esetben ez nem szükséges, és nem is elérhető (pl. számos vírus esetén). Főleg akkor előírt a részletes (laboratóriumi) diagnózis, ha pl. fokozott kockázat áll fenn, lásd fentebb.
Képalkotó vizsgálatok: csak szövődmények esetén, pl. tályogos mandulagyulladás, esetleg koponyán belüli gennyes folyamatok.
Epiglottitiszben fontos lehet a gégetükrözés, esetleg rtg, CT. Vizsgálhatják még a köpetet, torokváladékot, az orrmelléküreg felszúrásakor nyert váladékot stb.
Hogyan kezelhető a felső légúti fertőzés?
A legtöbb felső légúti fertőzés "házilagosan" kezelhető, főként ha vírusfertőzésről van szó, ahol az antibiotikumok adása szükségtelen (sőt felesleges, káros és veszélyes is lehet). Az orvos ha jó diagnoszta, tudja mikor áll szemben bakteriális eredetű felső légúti fertőzéssel – azt viszont antibiotikummal kell kezelni.
Forrás: Rákgyógyítás
Szövődményes és súlyosabb betegségek
Epiglottitisz – nagy a légúti elzáródás kockázata gyerekekben, azért azonnali kórházi ellátás szükséges minden olyan eszköz, terápia ami a fenyegető légúti elzáródást megoldja, állandó monitorozás, oxigénellátás, antibotikumok, szteroidok adása, folyadékpótlás, nyugtatók.
Laringo-tracheitisz (croup): az előbbihez hasonló eljárás, enyhébb esetben otthon is kezelhető, párás levegő inhalációjával. Kórházi körülmények között a monitorozás, az oxigénterápia, a szteroidok, antibiotikumok, stb, lásd fentebb.
Mélybe terjedő fertőzések: ilyenek pl a garat-, a mandulák környéki tályogok, vagy olyan mélyebb szövetekbe jutott fertőzés, ami látászavart, idegi zavarokat okozhat. Itt is fontos a kórházi ellátás, a képalkotó vizsgálatok, és a sebészi konzultáció is.
Csökkent immunműködésű betegek: a fentebb felsorolt állapotokban a fertőzés sokkal veszélyesebb kimenetelhez vezet. Pl. HIV-fertőzés, dialízis, daganatos betegség, kemoterápia, szervátültetés stb. Igen fontos a körültekintő és célzott antibiotikum-kezelés, monitorozás, bennük még egy "szimpla" felső légúti fertőzés is igen súlyosan végződhet.
Sebészi beavatkozás: egyes esetekben, pl. tályogok esetén indokolt lehet, vagy a vitatott mandulakivétel, ill. súlyosan szövődött krónikus melléküreg-gyulladások, ahol gennyes bakteriális, vagy gombás fertőzés húzódik meg masszívan, akár több hónap után is.
Mi fokozhatja még a kockázatot?
- Kontakt, érintkezés: főként kisgyermekek esetén, óvoda, iskolai közösség
- Utazás, zárt közösségek
- Dohányzás, passzív dohányzás
- Az immunműködés zavara, pl. HIV-fertőzés, szteroid kezelés, őssejtkezelés v. szervátültetés utáni immunműködést elnyomó gyógyszerek, stresszállapotok
- Anatómiai eltérés, pl. felső légúti sérülés, orrpolip
Forrás: Kerpel F.S. Farmakoterápia, MSD Orvosi Kéziköny, Reese-Betts: Antibiotikumok kézikönyve
Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben , a Facebook-on, az Instagramon vagy a X-en, Tiktok-on is!
