Nem, semmi természetfeletti dolog nincs a jelenség mögött.
- Az okosóra pulzust jelezhet gyümölcsöknél is, de ez nem valódi szívverés, hanem a technológia téves értelmezése.
- A legtöbb modern okosóra fotopletizmográfiás (PPG) módszerrel mér pulzust, amely a fényelnyelődés változásait figyeli.
- Gyümölcsök felületén vagy mozgás közben a szenzor véletlenszerű mintázatokat érzékelhet, amelyeket hamisan pulzusként értelmez.
- A technológia nem hibázik, hanem minden áron próbál értelmet adni az érzékelt adatoknak, ezért az adatok nem mindig pontosak.
- A PPG technológiát az orvostudományban is alkalmazzák, például pulzoximétereknél, de okosóra adatok alapján soha nem szabad egészségügyi diagnózist felállítani.
Elsőre teljes képtelenségnek hangzik, pedig így van: felcsatolja az okosóráját egy banánra vagy egy almára, az eszköz pedig pulzust jelez. Vajon tényleg "él" a gyümölcs?
A válasz természetesen nem, a jelenség mögött azonban egy rendkívül érdekes technológia áll, amely azt is megmutatja, hogyan működnek valójában a modern okosórák.
Miért mér pulzust egy banánnak az okosóra? A tudomány meglepő magyarázata
Ha van otthon okosórája, egy különös kísérletet Ön is kipróbálhat. Rögzítse az órát egy banánra, almára vagy akár egy avokádóra, majd várjon néhány másodpercet. Előfordulhat, hogy az eszköz meglepően valósághű pulzusszámot jelenít meg.
Bármennyire is hihetetlennek tűnik, ez nem azt jelenti, hogy a gyümölcsnek valóban szívverése lenne. A jelenség hátterében az okosórák működési elve áll.
Fénnyel figyeli a vérkeringést
A legtöbb modern okosóra úgynevezett fotopletizmográfiás (PPG) technológiával méri a pulzust. Az óra hátoldalán található zöld LED-ek fényt bocsátanak a bőrre, miközben érzékelők figyelik, mennyi fény verődik vissza.
Minden szívveréskor egy pillanatra több vér áramlik a hajszálerekbe. Mivel a vér másképp nyeli el a fényt, mint a környező szövetek, az érzékelő képes észlelni ezeket az apró változásokat. Az óra algoritmusa ezekből számítja ki a percenkénti pulzusszámot.
Ugyanezt az alapelvet alkalmazzák a kórházakban használt pulzoximéterek is, amelyek az ujjra csíptetve egyszerre mérik a pulzust és a vér oxigénszintjét - írja az IFLScience.
Akkor miért működik egy gyümölcsön is?
A gyümölcsökben természetesen nincs keringési rendszer, így valódi pulzusuk sem lehet.
Az okosóra azonban nem "látja", hogy emberi bőrön vagy egy banán héján helyezkedik el. A szenzor folyamatosan keresi azokat az apró fényváltozásokat, amelyekből pulzust számolhat. Egy gyümölcs felülete, a környezeti fény, az apró rezgések vagy akár az óra minimális elmozdulása is olyan mintázatot hozhat létre, amelyet az algoritmus tévesen szívverésként értelmez.
Ezért fordulhat elő, hogy ugyanaz a banán egyszer 60-as, máskor 90-es pulzust produkál, vagy két különböző óra teljesen eltérő értéket mutat.
Nemcsak a banán "él"
Aki kedvet kap a kísérlethez, valószínűleg azt tapasztalja majd, hogy nem kizárólag a banán képes "pulzálni". Almán, körtén, avokádón, kivin vagy akár paradicsomon is megjelenhet valamilyen pulzusérték.
Az eredmény azonban teljesen véletlenszerű, és semmit sem árul el a gyümölcs állapotáról. Csupán azt bizonyítja, hogy az okosóra algoritmusa mindenáron igyekszik értelmezni a beérkező optikai jeleket.
Az okosóra nem téved, csak próbál értelmezni
Elsőre úgy tűnhet, hogy ez komoly hiba az eszköz részéről, valójában azonban inkább a technológia működésének sajátosságáról van szó.
A PPG-érzékelők nem közvetlenül a szív működését figyelik, hanem a fény visszaverődésének rendkívül apró változásait. Az óra mesterséges intelligenciára és összetett algoritmusokra támaszkodva próbálja eldönteni, hogy ezek a jelek valódi pulzust jelentenek-e. Ha nincs elegendő információ, előfordulhat, hogy téves következtetésre jut.
Ezért is fordulhat elő például intenzív mozgás közben, laza csuklópánt esetén vagy erős rázkódásnál pontatlan pulzusmérés.
Mire használják ezt a technológiát az orvoslásban?
A fotopletizmográfia messze nem csupán az okosórák játékos funkciója. Az orvostudományban évtizedek óta alkalmazzák, elsősorban pulzoximéterekben, valamint egyes intenzív osztályos monitorokban.
Az elmúlt években számos kutatás vizsgálta, hogy a fejlett okosórák alkalmasak lehetnek-e bizonyos szívritmuszavarok – például a pitvarfibrilláció – korai felismerésére is. Fontos azonban tudni, hogy ezek az eszközök nem helyettesítik az orvosi vizsgálatot, és egyetlen rendellenes mérés alapján nem lehet diagnózist felállítani.
Az EKG-t rögzítő okosóra megbízható? Az orvos válaszol
- Digitális társak az egészség szolgálatában – így segíthetnek a modern eszközök a mozgásban
- Így lehet minél több egészségben töltött évet nyerni okoseszközök segítségével
- Digitális demencia és figyelemzavar: egyre több gyerek érintett
- Okoseszköz-tiltás az iskolákban: tényleg javul a gyerekek figyelme mobil nélkül?
- Várj, még erre az üzire gyorsan válaszolok - így rombolják okoseszközeink a társas kapcsolatainkat
- Nyári digitális függőség: így választhatja le gyermekét az okoseszközökről a szünidőben
Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben, a Facebook-on, az Instagramon vagy a X-en,Tiktok-on is!
