A koronavírus járvány sokaknál pszichés zavarokat okozott

#koronavírus #Covid-19 #pszichés zavar #szorongás
2020.10.16.

A koronavírus-járvány miatti bezártság erőteljesen hatott az emberek pszichés állapotára, többségüknél több tünet is jelentkezett, sokuknál ráadásul életükben először.

Egy reprezentatív felmérés szerint azokban az államokban volt a legerősebb hatás, amelyekben a koronavírus járványhelyzet a legsúlyosabb volt – derül ki 6 európai országban készített 6000 online interjú eredményéből, melyet idén szeptemberben végeztek, hogy az 1992 óta minden évben október 10-én ünnepelt Lelki Egészség Világnapja alkalmából az eredményeket meg tudják osztani a nagyközönséggel.

A koronavírus miatti korlátozások a pszichénkre is rányomták a bélyeget

Az ELMA Kutatóintézet 6 európai országban (Franciaország, Németország, Nagy-Britannia, Olaszország, Spanyolország és Lengyelország) végzett felmérést az Angelini Pharma megbízásából a Lelki Egészség Világnapja alkalmából. A felmérés alapján a koronavírus miatti kijárási korlátozás alatt az emberek 58 százalékánál jelentkeztek a pszichológiai rendellenességek olyan tünetei, amelyek 15 napnál tovább tartottak. Ez az arány Olaszországban (63%), Nagy-Britanniában (63%) és Spanyolországban (69%) volt a legmagasabb – ezekben az országokban erőteljesebb volt a COVID-19 hatása, míg például Németországban csak 47 százalék volt ez az érték.

A megkérdezettek számos tünetet említettek: álmatlanság, alvászavar vagy éjszakai ébredés (19%), energiahiány vagy gyengeség (16%); szomorúság vagy sírni vágyás (15%); túlzott aggódás és félelem (14%), érdeklődés vagy öröm hiánya (európai átlag: 14%), pánik- és szorongásos rohamok (10%). A megkérdezettek többsége (61%) úgy nyilatkozott, hogy e tünetek közül legalább kettő jelentkezett nála. 46 százalékuk azt állította, hogy először voltak ilyen tünetei, míg 39 százalékuk esetében a már meglévő tünetek súlyosbodtak.

A felmérésben résztvevők többsége (54%) úgy igyekezett megbirkózni a pszichológiai problémájával, hogy aggodalmait partnerével, családtagjaival és legközelebbi barátaival osztotta meg, viszont csak kevesen fordultak szakemberhez segítségért. Háziorvost csupán 18%, pszichológust 11%, pszichiátert 9% keresett fel panaszaival, amit azonban a koronavírus járvány miatti korlátozó intézkedések is befolyásolhattak.

A pszichológiai rendellenességek egyre gyakoribbá válása ellenére az emberek kb. negyed része keresett információt a COVID-19 járvány mentális egészségére gyakorolt hatásairól. Ennél magasabb volt az arány Olaszországban (35%) és Spanyolországban (38%), a koronavírus járvány által súlyosabban érintett területeken. Az információ keresés nagy részt az interneten keresztül történt, kisebb részben (18 %) a tévében hallott információk alapján.

- A felmérés eredményei megerősítik, hogy a kijárási korlátozások jelentősen befolyásolták a lelki egészséget – fejtette ki Agnese Cattaneo, az Angelini Pharma orvosigazgatója, aki szerint az embereket nem szabad magukra hagyni ezekkel a problémákkal, biztosítani kell számukra a szakorvosok igénybevételét. A Lelki Egészség Világnapja alkalmából arra hívta fel a figyelmet, hogy tájékoztatást kell nyújtani a pszichológiai problémákról, és kihangsúlyozta, hogy küzdeni kell az előítéletek ellen, amelyek még mindig jellemzőek ezen a területen.

A párkapcsolatokra is hatással van a Covid-19 járvány

A koronavírus járvány hatásának tudható be, hogy az emberek már nagyon is tudatában vannak a mentális problémák kockázatával: több, mint 70%-uk elismeri, hogy bárki, akár ők maguk is szenvedhetnek ilyen zavarokban. A válaszadók többsége (74%) leginkább az életminőségre gyakorolt hatástól tart, ami különösen a párkapcsolatokra lehet jelentős hatással.

A megkérdezettek csaknem kétharmada (64%) elismeri azt is, hogy a mentális zavarok megkülönböztetést és elszigetelődést vonhatnak maguk után. Abban azonban kevésbé értenek egyet, hogy a mentális zavarok szégyent okoznak-e. Míg a megkérdezettek fele egyetért ezzel az állítással, addig Nagy-Britanniában és Lengyelországban csak az emberek harmada osztja ezt a véleményt.

Nem eléggé ismert, hogy a pszichiátriai betegségek milyen jelentős direkt és indirekt költséggel járnak a társadalom számára, és már csak emiatt is szükséges még nagyobb figyelmet és anyagi forrást fordítani a lakosság lelki egészségére - hívta fel a figyelmet az európai felmérés kapcsán Dr. Németh Attila emlékeztetett rá, hogy 2018-ban az emberi erőforrások miniszterének felkérésére elkészítették a Nemzeti Mentális Egészség Programot, és bíznak benne, hogy forrás is lesz a megvalósításához.

A szakemberek egyetértenek abban, hogy a lakosság lelki egészségét csak összefogással lehet emelni. Ebbe a körbe nem csak a háziorvosok, a pszichológusok, a szakápolók tartoznak, hanem a szociális szférától kezdve, az egyházakon át, egészen a médiáig, mindenki beletartozik.

A pszichiátriai ellátás egyik legerősebb indikátora az öngyilkosságok számának alakulása

Dr. Németh Attila, az OPAI alapító főigazgatója, a Szakmai Kollégium Pszichoterápiás Tagozat elnöke elmondta, hogy a mentál higiéne az 50-es, 60-as években még Tiltott kategóriába tartozott hazánkban, a 70-es években került a Tűrt, és a 80-as évektől kezdve a Támogatott kategóriába. A három „T” már a múlté, elfogadottá vált a pszichoterápia, új, hatékony gyógyszerek kerültek forgalomba, megjelentek a képalkotók a klinikumban és a kutatásban, azonban a népesség lelki egészségét nehéz mérni, illetve megítélni. Nincs ugyanis jó indikátorunk.

Az alkoholfogyasztás és a májzsugorban meghaltak száma 10 év alatt kismértékben csökkent. Az egy főre jutó alkoholfogyasztást illetően az Európai Unión belül Magyarország a középmezőnyben van. További nehézséget jelent a drogbetegek és a játékszenvedélyesek kezelése.

A pszichiátriai ellátás egyik legerősebb indikátora az öngyilkosságok számának alakulása. Ismert, hogy ennek hátterében leggyakrabb kezeletlen vagy elégtelenül kezelt depresszió áll, főleg a bipoláris II. affektív zavarban szenvedők veszélyeztetettek, és nagy jelentősége van a társult addikcióknak, a személyiségzavaroknak és az impulzuskontroll-zavaroknak is. Ezen a területen azonban nagy előrelépés történt. 2011-től kezdődően ütemes csökkenést tapasztaltak, és a legutóbbi adatok alapján ez a szám több mint egyharmadával mérséklődött az elmúlt 10 évben. Ez nemzetközi viszonylatban is kiemelkedő eredmény. A 100.000 lakosra jutó 15,8 befejezett öngyilkossági értékkel lekerültünk az Európai Unió dobogójáról, de van még mit javítani. Az eredményre mégis büszkék lehetünk.

A felmérésről

A felmérés szeptemberben zajlott hat ország (Franciaország, Németország, Nagy-Britannia, Olaszország, Spanyolország és Lengyelország) lakosainak reprezentatív mintáján, CAWI (Computer Assisted Web Interviewing - számítógépes internetes megkérdezés) módszerrel végzett online interjúk segítségével. Országonként 1000 főt kérdeztek meg, és a minta a nemek, a földrajzi terület és a kor (19-70 év) tekintetében is reprezentatív volt.

Forrás: EgészségKalauz