Antitest mérés oltás után: melyik teszt, milyen eredménye a jó?

#ellenanyagszint mérés #oltás utáni tesztek #antitest mérés #anitest gyorsteszt
2021.05.12.
Antitest mérés oltás után: melyik teszt, milyen eredménye a jó?

Minden kérdésére választ kap az oltás utáni tesztekről.

Az oltások megkezdése óta fokozott ellenanyag-szintmérés iránti érdeklődés tapasztalható, ugyanakkor sok a félreértés és a hiányos információ. Mit jelent az antitest, hogyan lehet mérni, milyen teszttel mit mérünk és mi van, ha pozitív, vagy negatív az eredmény? Ezekre a kérdésekre próbál válaszolni Dr. Menyhárt Orsolya, az Affidea Magyarország járóbeteg-szakellátás igazgatója.

1. Mit jelentenek az alábbi mérések/tesztek, mit képesek kimutatni?

  • antigénteszt
  • antitest-gyorsteszt
  • antitestszint-mérés, ellenanyagszint-mérés

Az antigénteszt a COVID-19 vírus egyik fehérjéjét mutatja ki, így igazolhatja a fertőzést ( a vírus jelenlétét a szervezetben) a 2-5 naptól kezdve. Ebben az esetben az orr és garatváladékot nem laborkörülmények között, hanem egy műanyag egyszerhasználatos tesztkazetta segítségével elemzik, így az eredmény már 15 perc múlva rendelkezésre áll.

Az antitest (ellenanyag) gyorsteszt szintén egy egyszerhasználatos tesztkazetta segítségével működik, és a COVID-19 vírus tüskefehérjéje ellen, a szervezet által termelt ellenanyagokat képes kimutatni. A fertőzést követően ugyanis a szervezetben védekezőmolekulák, antitestek jelennek meg, amelyek kimutathatók a vérből: a vírusfertőzés után 5-9 nappal a korai ellenanyag, az IgM, 12-14 nappal pedig a késői ellenanyag, az IgG, ez akár a gyógyulást követően is kimutatható. Ez a gyorsteszt azonban nem ad információt arról, hogy a vérben milyen mennyiségű IgG termelődött, kialakult-e a védettség, megfelelő-e az immunválasz.

Az ellenanyagszint-mérés vénás vérből történik bonyolult laboratóriumi eljárással. Minden esetben az adott labor adja meg egy mutatószámmal (AU vagy U), hogy a vérben milyen mennyiségű, S fehérje ellen termelt IgG van jelen. Az IgG védettségi szint fokmérője labortól függően 50 AU vagy 1U lehet: ha ettől magasabb ellenanyagszintet mérnek a vérben, akkor a védettség igazolható. A jelenlegi gyakorlatban a laborokban a COVID-19 tüskefehérjéje (S) elleni, szervezet által termelt IgG szintjét mérik.

FONTOS: Az anitest gyorsteszt és az antigén gyorsteszt nem azonos, mindkettő egy-egy kazetta segítségével történik, ugyanakkor más-más információt biztosít (lásd fentebb).

2. Milyen teszt ajánlott azoknak, akik oltás előtt állnak és tudni szeretnék, hogy jelenleg rendelkeznek-e védettséggel a fertőzéssel szemben?

A védettségről az ellenanyag-szintmérés, azaz a vénás vérből laborkörülmények között történő IgG ellenanyagszint-meghatározás nyújthat információt minden esetben. Az S tüskefehérje ellen termelt IgG szintjét mérik azoknál is, akik már átestek a fertőzésen és azoknál is, akiket már beoltottak, de ezen kívül bárkinél elvégezhető.

3. Milyen teszt ajánlott azoknak, akiket már beoltottak valamelyik vakcinával, ha tudni szeretnék, hogy termel-e ellenanyagot a szervezetük? Alkalmasak-e erre a kereskedelmi forgalomban kapható gyorsteszek?

Minden vakcina esetén igaz, hogy a második oltás után 2-3 héttel érdemes ellenanyagszint-mérést végeztetni. Ha pontos ellenanyagszintre vagyunk kíváncsiak, akkor vénás vérből laborkörülmények között végzett vizsgálatra van szükség. A kereskedelmi forgalomban kapható ellenanyag-gyorstesztek (kazettás megoldások) érzékenysége eltérő és bár az ellenanyagszint számszerű kimutatására nem alkalmasak, ugyanakkor az IgM vagy az IgG ellenanyagok jelenlétét egy bizonyos szint felett detektálhatják. Ezeknek az antitest gyorsteszteknek más a feladata és a szerepe. Ha valaki megfertőződik, és PCR vagy antigénteszttel igazolódik nála a vírus jelenléte, akkor ezt kiegészítve egy antitest gyorsteszttel kiderül, hogy mely fázisában tart a betegségnek:

- Korai IgM betegség elején

- Mindkét ellenyag (a korai IgM és a késői IgG) jelenlétekor a betegség közepén tart a páciens

- Késői IgG jelenléténél a betegség végén vagy már utána van az adott páciens

Mivel a vakcinák hatékonysága és az általuk kiváltott ellenanyagszint és immunválasz eltérő, így a jövőben dől el, hogy később milyen egyéb ellenanyagszint-mérések lesznek elérhetők a laborokban. Jelenleg a tüskefehérje (S) elleni ellenanyagszintmérés számít bevett gyakorlatnak. De már gondolkodnak a T-sejtes (emlékezősejtek) által kiváltott immunválasz mérésében is, amely egy jóval költségesebb és bonyolultabb feladat.

Mindenkinél egyéni döntés, hogy kér-e ellenanyagszint-mérést a vakcina felvétele után, sokan pszichológiai szempontból megnyugtatónak érzik, mert nem bíznak a védőoltásokban. Nyilván még rengeteg kutatás zajlik majd azzal kapcsolatban, hogy a vakcinák hatására az ellenanyagtermelés meddig tart, és milyen szintű lesz hosszú hónapok múltán. Ezen kutatások eredményei alapján határozzák majd meg azt is, hogy mikor kell az egyes vakcinák után ismétlő oltásokat adni a pácienseknek.

4. Milyen antitesteket lehet ma laborban kimutatni? Elég-e az immunitás kimutatásához az S-fehérje elleni szint eredménye?

Jelenleg Magyarországon az S (tüskefehérje) elleni IgG ellenyag szintjét mérik a vérben és ehhez képest határozzák meg, hogy valaki védettnek számít-e vagy sem. Ugyanakkor a COVID-19 vírus fertőzéskor és oltás esetén is számtalan egyéb immunológiai folyamat elindul a szervezetben, így például a vírus más fehérjéi (pl:kapszin) ellen is termel a szervezet IgG antitestet, ami szintén védettséget biztosít. Ezeknek az eltérő – más fehérjék – ellen termelt antitestek/ellenanyagok mérése egyenlőre nem megoldott.

5. Mely értékek jelentenek már védettséget?

Az AU vagy U mértékegység használata labortól és mérési protokolltól függ: 50-AU határérték fölött és 1U határérték fölött számít valaki pozitívnak, azaz védettnek.

6. Hogy fordulhat elő az, hogy valakinél a 2. oltás után sem mutat az antitest gyorsteszt semmilyen immunitást?

A kazetták érzékenysége eltérő és ez a gyorsteszt nem egyezik a vénás vérből történő ellenanyagszint-méréssel. A gyorstesztek helye is megvan a diagnosztikában, ha valaki gyanakszik, hogy fertőzött, de tünetmentes, akkor csinálhat PCR-t vagy antigéntesztet, + ellenanyag gyorsteszt, amely megmutatja, hogy mely fázisában tart a betegségnek. Az immunitás/védettség kimutatásához mindenképpen vénás vérből ellenanyagszint-meghatározást kell végezni egy laborban.

7. Milyen vizsgálat-sorozattal lehetne kimutatni biztosan a kínai vakcinával beoltottak immunitását?

Helytálló-e a Sarkadi Balázs, orvos-biokémikus által korábban ajánlott vizsgálati sorrend: 1.Anti-COVID gyorsteszt 2. Mennyiségi antitest-mérés 3. Sejtes immunválasz-mérés?

A kínai vakcina egy inaktivált, teljes vírust tartalmazó védőoltás. Ennek nyomán nem csak a tüskefehérje (S) elleni IgG szintje mérvadó a védettség megállapításához, hiszen ez a védőoltás a vírus összes fehérjéjét tartalmazza. Éppen ezért nem mondható ki egyértelműen, hogy ha valakinél a kínai védőoltás után alacsony az S-fehérje elleni IgG szintje, hogy ő nem védett. Nála ugyanis előfordulhat, hogy a COVID-19 más fehérjéje (például kapszin) elleni IgG ellenanyagszintje lesz magas, ami szintén védettséget biztosít a szervezet számára. Ugyanakkor nálunk a laborokban az S tüskefehérje elleni IgG szintet mérik, mással nem foglalkoznak jelenleg.

A védettség megállapításához először lehetséges a gyorstesztet megcsinálni, ugyanakkor a konkrét, vérből végzett ellenanyagszintmérés árulkodik valóban a védettségről. Előfordulhat ugyanakkor az is a fertőzésen átesett vagy védőoltást kapott pácienseknél, hogy alacsony IgG szintet mérnek náluk. Nekik a jövőben érdemes T-sejtes immunitás szintjét megvizsgálni. Ezen memóriasejtek ugyanis hosszabb távra képesek a védettséget biztosítani a szervezet számára. Ezzel a bonyolult és költséges mérési eljárással a laborok még kevésbé foglalkoznak, de a fokozott ellenanyagszintmérési igény miatt elképzelhető, hogy a T-sejtes immunválasz meghatározás is elterjed a hazai egészségügyi szolgáltatások piacán és hamarosan elérhető lesz.

8. Mi van akkor, ha oltás után negatív az IgG-szintünk?

Erről a SYNLAB Hungary Kft-t kérdeztük, szakértőjüktől a következő választ kaptuk.

A SYNLAB SARS-CoV-2 IgG antitest vizsgálata az új koronavírus tüskeproteinje ellen termelt specifikus IgG antitestet mutatja ki. A negatív eredmény azt jelenti, hogy az adott teszttel SARS-CoV-2 ellenes specifikus immunválasz nem mutatható ki, ennek értelmezéséhez azonban figyelembe kell venni az alábbiakat is:

  • A fertőzésen való átesés igazolásához, tényleges fertőzést követően, jó lehet a nukleokapszid ellenes antitest-vizsgálat és a tüskefehérje ellenes ellenanyag teszt egyaránt, míg egy mRNS vakcina által kiváltott ellenanyagtermelés igazolásához csak a tüskefehérje ellenes teszt jöhet szóba, mert a nukleokapszid-ellenes teszt negatív eredményt ad.
  • Ugyanakkor az olyan oltóanyagoknál is használható lehet többféle teszt, amelyek inaktivált kórokozót tartalmaznak, mivel ezek többféle antitest termelését váltják ki a szervezetben. (Pl.: Sinopharm vakcina) Ebben az esetben is javasolt lehet azonban inkább a tüskeprotein ellenes antitestek előnyben részesítése, mivel a vírus a tüskeprotein segítségével kapcsolódik a sejtekhez, az ez ellen termelődő ellenanyagok szintje mutat inkább korrelációt a vírus ellen ható, egyéb neutralizáló antitestek szintjével.
  • Figyelembe kell venni azt is, hogy a negatív szerológiai eredmény nem zárja ki a korábbi fertőzés lehetőségét, mert egyénenként különböző lehet az antitestek megjelenése. Negatív eredményhez vezethet, ha a fertőzést követően túl hamar történik az antitestvizsgálat, mivel az antitestek csak 7-15 nap elteltével lesznek kimutathatók.
  • Az ellenanyag egy idő után a detektálhatósági szint alá csökkenhet, ami önmagában nem bizonyítja a védettségi reakciók teljes leállását, hiszen a specifikus védekezésben nagyon sok más paraméter is szerepet játszik, amelyek nem mérhetőek.

9, Hogyan értelmezzük az IgG ellenanyag vizsgálati eredményeket?

A SYNLAB Hungary Kft. a SARS-CoV-2 spike specifikus IgG antitest jelenlétét vizsgálja, amely bármelyik oltás után és a fertőződés következtében is pozitívvá válhat. Létezik ezen kívül más (pl. nukleokapszidra) specifikus IgG vizsgálat is, amely a fertőzés után válhat pozitívvá, illetve olyan oltások után, amelyek nem kizárólag csak tüskefehérje ellenes válaszreakciót válthatnak ki. Ilyen pl. a kínai Sinopharm oltás, ami bármelyik specifikus IgG ellenanyag termelését kiválthatja. A válasz mértéke teljesen egyéni, a mennyiségi értékek nem mérvadóak, a lényeg, hogy a gyártók által megadott határérték felett legyen az ellenanyag szintje. A védekezési rendszerben részt vevő egyéb paraméterek pedig a rutin diagnosztikában nem igazán elérhetőek, így a sejtes immunválasz mérése, a memóriasejtek aktivációja inkább a kutatólaboratóriumok profiljába tartozik.

Az IgG pozitivitás igazolja a specifikus védelmi rendszer aktivácóját, így az egyéni válaszreakció beindulását. Míg az IgG negativitás nem zárja ki a vírussal való megfertőződés lehetőségét és az immunrendszer aktiválódását, hiszen mind az időablak, mind a mérési módszer és annak érzékenysége befolyásolja az eredményeket.

Minden szerológiai tesztben a gyártók a teszt validálása során meghatározzák azt a határértéket, ami felett biztos lesz a pozitivitás. Ez tesztenként különböző. A különböző tesztek mérési értékei nem összehasonlíthatóak.

Ez is érdekelheti:

Forrás: egeszsegkalauz.hu