Ezért nehéz modellezni itthon a koronavírus terjedését

#koronavírus #Covid-19 #teszt #Magyarország
2020.11.18.

Hogyan segíthetünk feltérképezni a koronavírus terjedését? Tölstük mi minél többen a Magyar Tudományos Akadémia kérdőívét!

Karsai Márton, a Central European University Hálózat- és Adattudományi Tanszékének egyetemi docense arról beszélt a Magyar Tudomány Ünnepén, hogy a koronavírus terjedés nyomon követéséhez és előrejelzéséhez milyen nagy segítséget tudunk mi is nyújtani egy egyszerű kérdőív kitöltésével. Mindig vegyük fel a maszkot, töltsük ki rendszeresen a MASZK-ot – és nézzük meg a kutató előadásának videofelvételét!

Miért kell segítenünk a koronavírus terjedésének feltérképezését?

A koronavírus terjedésének szimulációja még a mai nagy kapacitású számítógépeknek is nehéz feladat, mivel kapcsolati hálózataink kiterjedtek, bonyolultak, ráadásul időben – nem kis mértékben épp a vírusvédelmi intézkedések miatt – igencsak változóak. A hagyományos szimulációkban oly gyakran használt népszámlálási adatokra ezért éppen ezekben az igazán éles helyzetekben nem igazán lehet támaszkodni.

Karsai Márton és a Szegedi Tudományegyetemen dolgozó munkatársai ezért elkészítették a Magyar Adatszolgáltató Kérdőívet (MASZK), mely, mint a kutató előadásában elmondta, egyfajta “gördülő népszámlálásként” naprakész adatokat szolgáltat a társadalom működéséről, kapcsolatrendszereiről – különös tekintettel a fertőzés terjedésével kapcsolatos információkra. Mennyire lelkiismeretesen hordunk maszkot? Hány emberrel találkozunk naponta? Milyen messzire vezetnek jellemző utazásaink? Az ilyen és ehhez hasonló kérdésekre adott válaszok lehetővé teszik a vírusterjedési modellek igazítását a valós körülményekhez, és az előrejelzések segíthetik a megfelelő intézkedések kiválasztását is.

A kérdőív, melyet 2020. márcus 23-a óta több mint 220 000-en töltöttek ki, ITT érhető el. Az egyre erősödő második hullámban még fontosabb, hogy minél többen vegyenek részt napi rendszerességgel a kutatásban.

A szigorítások hatása

Jogosan felmerülhet az aggály, hogy egy interneten, önkéntesen kitöltött kérdőív mennyire reprezentálja a társadalom valós helyzetét. A kutatók erre is gondoltak: minden hónapban egy reprezentatív, telefonos közvélemény-kutatásban is felteszik a MASZK kérdőív kérdéseit, és az itt kapott válaszok szerint súlyozzák az interneten beérkezett, sokkal nagyobb adattömeget.

Az eddigi eredményekből, amint Karsai Márton előadásában elmondta, világosan látszik, hogy a tavaszi szigorú korlátozó intézkedések olyannyira lecsökkentették a társas kapcsolatok számát, hogy igazából nem is alakult ki Magyarországon első hulláma a koronavírus járványnak. A kutató által bemutatott grafikonból az is látszik, hogy a társas kapcsolatok igazán ősz elején, a szabadságok végével és az iskolakezdéssel emelkedtek meg, és mostanra, a szigorúbb intézkedések hatására kezdtek ismét csökkenni.

Arról, hogy ezeket az adatokat hogyan is használják fel a szimulációkban, és az eredmények mennyiben segíthetik a védekezést, Karsai Márton bővebben is beszél előadásában, mely itt érhető el az MTA Youtube-csatornáján:

Forrás: MTA