Lehet, hogy évenként kell majd oltani?

Koronavírus: ennyire védenek a mostani oltások az új mutánsok ellen

koronavírus, covid, vakcina, oltóanyag, koronavírus ellenszer

Védenek-e a mostani oltások a koronavírus új mutánsai ellen? Vagy csak az „eredeti" koronavírussal szemben hatékonyak? De akkor minek most oltani? Minek egyáltalán oltani? - kérdezik sokan. Íme a válasz.

A kutatók szemszögéből ezek a kérdések így hangoznak: szükséges-e bármit változtatni a vakcinán, és ha igen, hogyan lehet ezt a leggyorsabban és legkönnyebben megtenni, úgy, hogy a védőoltás biztonságos maradjon?

Jelenleg a világon 13 engedélyezett vakcina elérhető (vagyis, legalább egy országban engedélyezték), és további 99 védőoltás tart a kutatási folyamat különböző fázisaiban.

Koronavírus elleni vakcinák összehasonlítása egy táblázatban - kattintson!

Ugyanakkor az elmúlt hónapokban több, különösen veszélyes vírusvariánst is azonosítottak, ami a védőoltások hatékonyságát is befolyásolhatja. Ezek közül a legtöbb figyelmet a brit (B.1.1.7), a dél-afrikai (B.1.351) és a brazil (P.1) variáns vívta ki magának. Különösen a brit variánssal kapcsolatban merültek fel aggályok, ez ugyanis sokkal súlyosabb tüneteket és komolyabb szövődményeket okoz, jobban is terjed, mint az eredeti változat, ráadásul a világ szinte minden részén terjed.

Mit jelent a vakcina hatékonysága?

Nagyon leegyszerűsítve, a védőoltás hatékonysága azt jelzi, hogy hány százalékban képes megelőzni a fertőződést. A klinikai vizsgálatok során azt hasonlítják össze, hány beoltott és hány oltatlan résztvevő betegszik meg. Vagyis, egy vakcina hatékonysága 0%-os, ha egyetlen esetben sem előzi meg a betegséget, 50 százalékos, ha az esetek felében, és 100%-os, ha minden esetben. A szakemberek szerint legalább 67 százalékos hatékonyságra van szükség ahhoz, hogy egy vakcinát sikerrel bevethessünk a koronavírus elleni harcban. Az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) és az USA Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hivatala (FDA) egyaránt minimum 50 százalékos hatékonyságban határozta meg azt az értéket, mely szükséges egy COVID-19 vakcina engedélyezéséhez.

Természetesen, minél magasabb egy védőoltás hatásossága, annál jobb: a becslések szerint legalább 70 százalékos hatékonyságra van szükség ahhoz, hogy a járványt megelőzzük, és 80% szükséges ahhoz, hogy a pandémiát további korlátozások nélkül megállíthassuk. (Nem szabad elfelejteni, hogy ezek a hatékonysági mutatók nagy mértékben függnek attól is, hogy a népesség mekkora mértékben átoltott, vagyis hányan kapták már meg a szükséges védőoltásokat)

Sajnos, nehéz pontosan összehasonlítani az egyes vakcinák hatékonyságát, hiszen különböző populációkon, embercsoportokon vizsgálták őket, és abban is lehetnek eltérések, mely vírusvariánsok okozhatták a fertőződéseket. A jelenleg engedélyezett vakcinák közül a Moderna mRNA-1273, a Pfizer-BioNTech Cominarty és a Gamaleya Szputnyik V rendelkezik nagyjából 90 százalékos vagy afeletti hatékonysággal.

Jelenlegi információink szerint az engedélyezett vakcinák az új variánsok ellen is hatékonyak, ám sokkal kevésbé védenek, mint az eredeti vírusvariáns ellen. A különbség akár 30-40 százalékos is lehet! Az Oxford-AstraZeneca AZD1222 az eredeti vírustörzs ellen 71-91 százalékos hatékonyságot mutat, míg a brit B.1.1.7 variánssal szemben a hatékonysága 42-89 százalékos, a dél afrikai variánssal szemben pedig nagyjából 11%.

Az előzetes adatok szerint a Novavax NVX-CoV2373 az eredeti vírusvariánssal szembeni hatékonysága 96% is lehet, a B.1.1.7 variáns esetén nagyjából 86 százalék, a B.1.351 jelzésű, dél-afrikai variánssal szemben pedig 60%.

Így változtathatók a COVID-19 vakcinák

A szakemberek szerint egyáltalán nem lehetetlen úgy módosítani a védőoltásokat, hogy azok hatékonyabb védelmet nyújtsanak a koronavírus új variánsai ellen. Andrew Pollard professzor, az Oxford-AstraZeneca vakcina fejlesztői csapatának egyik vezetője egy korábbi interjúban elmondta, hogy az RNS/DNS védőoltások esetén tulajdonképpen csak egy „kis darab új DNS vagy RNS megalkotására és a vakcinába illesztésére” lenne szükség, a technológián alapvetően nem kell módosítani.

Egy másik lehetőség szerint a második generációs vakcinákat és az eredeti vírusvariáns ellen kifejlesztett védőoltást kombináltan alkalmaznák, például úgy, hogy a két adag után egy harmadik booster-oltást is beadnának, ám már az új variánsra kifejlesztett, módosított oltással.

A harmadik megközelítés szerint nem két, hanem három adag oltást alkalmaznának, nem módosított, hanem az eredeti vírusvariáns ellen kifejlesztett vakcinával. Ebben az esetben az új variánsok ellen kifejlesztett vakcinára nem is igazán lenne szükség.

Természetesen, minden esetben további vizsgálatokra, tesztekre és engedélyezési eljárásra van szükség.

Minden évben új védőoltás?

Egyáltalán nem kizárt az sem, hogy a COVID-19 elleni védőoltásokat évről évre újra be kell adatni, attól függően, hogyan változott a vírus és a korábbi vakcinák megfelelő védelmet nyújtanak-e ellene. Jól ismert jelenség ez az influenza elleni védőoltások esetében, hiszen az influenza rendkívül gyorsan változik, és a korábban megkapott vakcina nem feltétlenül elég hatékony a betegség ellen.

A Charité-Universitätsmedizin Berlin szakemberei éppen ebből az irányból közelítették meg a problémát, mikor a közönséges náthát is okozó koronavírusok és az influenzavírusok változásait hasonlították össze. Azt derítették ki, hogy a pandémia alatt valószínű, hogy többször is „frissíteni”, módosítani kell a vakcinákat, azonban a járvány utáni években arra lehet számítani, hogy a védőoltások is tovább hatékonyak maradnak.

A kutatás során a virológus szakemberek két, régóta ismert koronavírusra, a 229E-re és az OC43-ra koncentráltak. Elsősorban a vírus felületén található protein változásait követték nyomon, közel négy évtizedre visszamenőleg. Ennek a proteinnek köszönheti a koronavírus jellegzetes alakját, és ez a fehérje, melynek segítségével a vírus megtámadja a sejtjeinket. A változások alapján megalkották a koronavírusok ún. filogenetikai fáját, melyen nyomon követhetőek a genetikai változások. Ezt aztán a H3N2 influenzavírus hasonló filogenetikai fájával hasonlították össze. Mindhárom ábra jól kivehető, hasonló lépcsőszerű alakot mutatott.

koronavírus mutáció Koronavírus filogenetikai fája Forrás: egeszsegkalauz.hu

„Ez az aszimmetrikus fa arra utalhat, hogy egy vírusvariánst időről időre felvált egy másik, mely hatékonyabban kerüli meg az emberi immunrendszert, vagyis könnyebben fertőz és ellenállóbb” - magyarázta dr. Wendy K. Jo, a tanulmány vezető szerzője.

A következő lépésben azt elemezték, mennyire gyorsan következnek be ezek a változások. Az influenzavírusnál 10 000 nukleotidra 25 mutáció jutott évente, a koronavírusoknál pedig 6. Vagyis, az influenzavírussal összehasonlítva az endémiás, megfázást okozó koronavírusok jóval lassabban változnak. A COVID-19-et okozó SARS-CoV-2 esetén a becslések szerint a változási ráta a kettő között van, 10 000 nukleotidra nagyjából 10 mutáció jut évente. „Az, hogy az endémiát okozó koronavírusok lassabban változnak, mindenképpen jó hír. Az, hogy a SARS-CoV-2 gyorsabban változik, valószínűleg a pandémia miatt van, hiszen nagyon sok fertőződés történik, így a vírus is gyorsabban mutálódhat. Azonban ha a közönséges náthát okozó vírusokat vesszük alapul, az várható, hogy ha a fertőzések száma csökken, a vírus változása is lelassul. Vagyis, ha stabilizálódott a helyzet, a vakcina hosszabb időre hatékony marad, és ritkábban lesz szükség az ismétlő oltásokra” - mondta dr. Jan Felix Drexler professzor, a tanulmány másik vezető szerzője.

A kutatás eredményeiről a Virus Evolution című szakmai lapban számoltak be.

Ez is érdekelheti:

Forrás: egeszsegkalauz.hu