Így kaphat el kórházi fertőzéseket: betegektől és dolgozóktól is megfertőződhet
Mennyire gyakoriak a fertőzések, milyen veszélyeik vannak és mit tehetünk a megelőzésük érdekében?
A kórházi – nozokomiális – fertőzések olyan betegségek, melyeket valamely egészségügyi intézményben kap el valaki, és függetlenek attól a problémától, mellyel az érintett kórházba került.
Mik a kórházi fertőzések?
A nozokomiális, vagyis kórházi eredetű fertőzések rendkívül komoly egészségügyi problémát okoznak világszerte: a felmérések szerint évente több millió ember fertőződik meg a kórházakban vagy más egészségügyi intézményben, ráadásul a fertőzések nagy része igen súlyos (esetenként halálos kimenetelű), a gyógyításuk pedig gyakran nehéz és hosszadalmas, például az MRSA nevű, gyógyszerrezisztens baktérium is sokszor kórházi körülmények között kerül be a beteg szervezetébe.
Érdemes megjegyezni, hogy bár a leggyakrabban kórházi eredetű fertőzésekként emlegetjük a nozokomiális betegségeket, a hivatalos meghatározás szerint számos más intézményben is elkaphatjuk ezeket, például rendelőkben, rehabilitációs központokban vagy idősotthonokban.
Hogyan kaphatjuk el az MRSA-t és a többi kórházi fertőzést?
A kórházi eredetű fertőzéseket egyaránt okozhatják vírusok, baktériumok, gombák, és több módon találkozhatunk velük. Például egy másik beteggel való közvetlen érintkezéssel, cseppfertőzéssel, a levegőben keringő rendkívül apró mikroba-részecskéken keresztül, szennyezett étellel, itallal, tárgyakkal, eszközökkel, sőt akaratán kívül az egészségügyi személyzet is megfertőzheti az embereket.
Az is előfordulhat – például az MRSA esetében –, hogy a beteg saját, bőrön található baktériuma jut be a szervezetbe egy nyílt seben vagy műtéti beavatkozás helyén keresztül.
A kézmosás Semmelweis óta az egyik leghatásosabb módja a kórházi fertőzések elkerülésének
Forrás: EgészségKalauz
A leggyakoribb kórházi eredetű fertőzések közé tartozik a tüdőgyulladás, a hányással, hasmenéssel járó bélrendszeri gyulladás, a húgyúti fertőzések, de a már említett MRSA a bőrt is megtámadhatja.
A gyógyulás gyakran hosszadalmas és nehézkes, egyrészt, mert a betegek szervezete, immunrendszere eleve gyengébb, így a "plusz" betegség ellen még nehezebben veszi fel a harcot, másrészt egyre gyakoribbak az úgynevezett antibiotikum- vagy gyógyszerrezisztens baktériumok, melyek kezelése sokkal összetettebb. Ráadásul, az is előfordulhat, hogy egyszerre több kórokozó is megtámadja a beteg szervezetét.
Kórházi fertőzések: megelőzhető-e az MRSA?
A szakemberek szerint a nozokomiális fertőzések mintegy egyharmada megelőzhető, elsősorban a megfelelő higiéniás szabályok betartásával. Mintegy 170 évvel ezelőtt Semmelweis Ignác jött rá arra az összefüggésre, hogy az alapos kézmosással drasztikusan csökkenthető a gyermekágyi lázban elhunyt nők száma – a szülés közbeni vagy azutáni vizsgálatok során ugyanis a nők szervezetébe sokkal könnyebben bejuthatnak a kórokozók, melyek más betegektől, sőt a boncolásra váró holttestekről a Semmelweisszel dolgozó orvostanhallgatók kezére kerülhettek.
A kézmosás a mai napig a legfontosabb módszerek közé tartozik, melyekkel a kórházi fertőzések terjedése megállítható, vagy legalábbis lassítható. Emellett nagyon fontos – de a kézmosást nem helyettesíti! - a kesztyű viselése, a kórházi textíliák, az egészségügyben dolgozók ruházatának, valamint a tárgyak és felületek rendszeres és alapos megtisztítása és fertőtlenítése.
Tudta, hogy megelőzhető az MRSA? Olvasson tovább!
A kézmosásra, illetve a különböző felületek fertőtlenítésére látogatóként is figyeljünk oda: mindenképpen mossuk meg a kezünket, mielőtt megérintenénk a beteget (vagy a beteg személyes tárgyait), és érdemes fertőtlenítő hatású tisztító kendőt vagy sprayt is magunkkal vinni, mellyel letörölhetjük azokat a tárgyakat, melyeket megfogunk.
A kórházi fertőzések tünetei
A fertőzéseket többféle kórokozó is okozhatja, ezért a tünetek is különbözhetnek egymástól. Közös tényező az időbeli megjelenés és a fertőzés forrása:
- jellemzően a felvételt követő 48 órában jelenik meg, vagy
- a kórházi tartózkodás 1. vagy 2. napján végzett műtét után és a 3. nap előtt a műtét helyén jelentkeznek a fertőzés tünetei, vagy
- invazív eszköz (pl. katéter) behelyezése után jelennek meg a tünetek,
- előfordul, hogy a beteget a hazaadás után kell újra felvenni a fertőzés miatt, vagy az egyéb egészségügyi ellátás során elkapott fertőzés miatt kerül kórházba.
A leggyakoribb kórházi fertőzések:
- húgyúti fertőzések;
- a műtéti seb fertőződése;
- gyomor- és bélrendszeri gyulladás;
- véráramfertőzés (szepszis);
- tüdőgyulladás;
- bőrt érintő fertőzés.
Jellemző tünetek:
- a seb váladékozása;
- láz;
- köhögés, légzési nehézségek;
- vizelésnél érzett fájdalom, vizeléssel kapcsolatos egyéb problémák;
- fejfájás;
- hányinger, hányás, hasmenés.
Vérmérgezés: amikor a sebből ilyen piros csík indul el a szív felé, hívjon orvost!
Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben , a Facebook-on, az Instagramon vagy a X-en, Tiktok-on is!
