A candidiasis gombás fertőzés, okozói a Candida családba tartozó gombák, melyek többek között a bőrön, a nyálkahártyán, a nemi szerveknél és az emésztőrendszerben szaporodhatnak el.
Mivel a fertőzés sok különböző szervet támadhat meg, a tünetek is nagyon változatosak lehetnek. A candidiasis gyakori betegség, és néhány szélsőségesen súlyos, komoly szövődményekkel járó esettől eltekintve viszonylag könnyen gyógyítható.
A candidiasis okozói a Candida nemzetségbe tartozó élesztőgombák, melyek közé legalább 100 faj tartozik. Ezek a mikroszkopikus gombák a világon mindenütt megtalálhatóak, az egészséges emberek szervezetében is.
A különböző Candida-fajok a normális mikrobiom részét képezik, kimutathatóak többek között a bőrön, szájüregben, a bélrendszerben, a légutakban és a hüvelyben is. Természetesen, egészséges szervezetben nem a Candida-fajok az „uralkodók”, vagyis csak alacsony számban vannak jelen a testünkben ezek a gombák, és semmilyen problémát nem okoznak.
A Candida különböző fajai azonban az ún. opportunista mikrobák közé tartoznak, vagyis, ha lehetőségük nyílik rá, elszaporodhatnak - ez okozza a kellemetlen tünetekkel járó betegségeket. Nem véletlen, hogy az esetek száma - bár a candidiasis már az ókorban is ismert betegség volt -, az 1940-es évektől ugrásszerűen nő, hiszen a XX. század második felében terjedtek el igazán az antibiotikumok.
Az antibiotikumok elpusztítják azokat a baktériumokat (károsakat és jótékonyakat egyaránt), melyekkel a Candida-fajok versengenek, így a gombák számára kedvezőbbek lesznek az életfeltételek, könnyebben elszaporodhatnak, gyakrabban okozhatnak tünetekkel is járó betegségeket.
A Candida felelős a bőrgomba, a hüvelygomba fertőzések jelentős részéért, a szájpenész nevű betegségért, de végzetes véráram-fertőzést is előidézhet elszaporodása.
Forrás: Shutterstork.com
A leggyakoribb, betegségeket okozó faj a Candida albicans, de az elmúlt évtizedekben egyre többször azonosítanak más Candida-fajokat is a fertőzések okozójaként (ezek közé tartozik például a C. glabrata, a C. krusei, a C. tropicalis vagy a C. parapsilosis). Az újabb fajok terjedése a szakemberek szerint a gombaellenes szerek gyakori használatával, és az ezekre kialakuló rezisztenciával is összefügghet.
Nemcsak a bőrén és a körmén jelenhet meg gomba, hanem a belső szervein is
A candidiasis az esetek többségében nem emberről emberre terjed, de természetesen ezt sem lehet teljesen kizárni. Előfordulhat például, hogy az anyáról az újszülöttre terjed át a fertőzés, vagy a szexuális partnerek adják át egymásnak.
A súlyos, invazív Candida-fertőzés a leggyakrabban ún. nozokomiális, kórházi fertőzés, vagyis egészségügyi intézményben fertőződik meg a beteg.
A candidiasis okozta problémák két nagyobb csoportba oszthatóak: a „felületi”, lokális, főként a nyálkahártyára és a bőrre korlátozódó fertőzésekre, illetve az invazív, szisztémás fertőzésekre. Az előbbieknél a bőr, a köröm, a nemi szervek, az emésztőrendszer (pl. nyelőcső-candidiasis) az érintett, és a betegség nem terjed tovább. Az utóbbiaknál azonban a gombák továbbterjedhetnek a véráramba, onnan pedig más szervrendszerekre, és súlyos, esetenként életveszélyes betegségeket okozhatnak.
Felnőtteknél a lepedékes nyelv is utalhat a Candida által okozott gombás fertőzésre. A gomba a normál szájüregi flóra természetes része, ám az immunrendszer legyengülése esetén elszaporodhatnak a szájüregben.
Forrás: Shutterstork.com
A candidiasis tulajdonképpen egy összefoglaló elnevezés, mely magára a Candida gombákkal való fertőzöttségre utal. A candidiasis számos különböző betegséget jelenthet, ezek rizikótényezői, tünetei, kezelési lehetőségei és a várható prognózis is változatos képet mutat.
A nyelőcső candida tünetei, vizsgálata és kezelési lehetőségei
Sok esetben a candidiasis csak kiegészítő, pontosító információ a betegség diagnózisa mellett. Ezen betegségeknél nem kizárólag a Candida albicans vagy más Candida-fajok okozhatják a tüneteket, hanem más mikrobák (gombák vagy baktériumok) is. Gyakori, hogy több kórokozó is kimutatható a beteg szervezetében, a gombás és a bakteriális fertőzés egymás mellett van jelen.
A Candida a sarjadzó gombákhoz sorolt három nemzetség közül az egyik, amelybe több faj is tartozik. A leggyakoribb kórokozó ezek közül a Candida albicans, ami kis mennyiségben természetes módon is jelen van az emberi szervezetben, például a nyálkahártyákon.
Forrás: Shutterstork.com
A candidiasis világszerte elterjedt probléma. A Candida-fajok okozzák a legtöbb gombás fertőzést az embereknél. A candidiasis leggyakoribb típusai a szájpenész és a hüvelygomba.
Bár a fertőzés különböző típusai más-más csoportokat érinthetnek nagyobb mértékben (pl. a pelenka-dermatitis kisbabáknál, a stomatitis az idősebb korosztály tagjainál gyakoribb), mindkét nem érintett lehet, és bármely életkorban kialakulhatnak a betegségek. Kiugróan magas azonban a betegek száma az 1 éves kor alattiaknál és a 60 éven felülieknél.
Több tényező együttes megléte kellhet ahhoz, hogy a szervezetben egyébként is jelen lévő gombák elszaporodjanak és betegséget okozzanak. Szükséges például, hogy a szervezet egészséges mikroba-flórájának egyensúlya megváltozzon (külső vagy belső hatások miatt), és a gombák szaporodásához megfelelő, nyirkos és meleg környezet is biztosított legyen. Azt is érdemes figyelembe venni, hogy a legtöbb esetben a candidiasis csak „felületi”, lokális problémákat okoz, és a különböző területekre eltérő mértékben hatnak a különböző rizikótényezők. A belélegzett kortikoszteroidok például a szájpenész rizikóját növelik, míg a hüvelyöblítés a hüvelygombáét.
A gombás eredetű intimfertőzés férfiaknál is jelentkezhet. Rendszerint a pénisz végét, azaz a makkot érinti. A gombafertőzés korai tünetei közé tartozik a makk kipirosodása, viszketése és fájdalma, a fityma duzzanata, valamint viszkető vagy égő érzés vizeletürítés vagy közösülés közben.
Forrás: Shutterstork.com
Az antibiotikumok a legtöbbet felírt gyógyszerek közé tartoznak, sikeresen veszik fel a harcot a bakteriális fertőzések ellen. Azonban – mint minden gyógyszert – az antibiotikumokat is körültekintően kell szedni, mert a túlzásba vitt, illetve helytelenül alkalmazott gyógyszerek nemcsak a gyógyszerrezisztens kórokozók terjedésének, de az opportunista gombás fertőzések kialakulásának is kedveznek. Az antibiotikumok a bakteriális fertőzések kezelésére szolgálnak, így vírusok, gombák ellen semmi értelme szedni ezeket; ennek ellenére nagyon sokan „elvárják” az orvosuktól, hogy egy vírusos eredetű fertőzésre, például náthára, influenzára is antibiotikumot írjon fel.
A Candida-fertőzés elleni kezelésnek ki kell terjednie minden olyan tényezőre, melynek a betegség kialakulásában szerepe van, így a diétára, és a bélflóra rendezésére a gyógyszeres kezelésre és a szervezet méregtelenítésére.
Forrás: Shutterstork.com
A felesleges gyógyszerezés azonban nem gyorsítja meg a gyógyulást, nem akadályozza meg, hogy megfertőzzünk másokat, de a későbbi bakteriális fertőzések kezelését azonban megnehezíti. Az antibiotikumok ráadásul nemcsak azokat a baktériumokat pusztítják el, melyek ellen felírják azokat, hanem a bélrendszerben vagy a bőrön megtalálható, a természetes és egészséges mikrobiom részét képező, „jótékony” baktériumokat is. Ezek a „jó” baktériumok számos biokémiai folyamatban nagy szerepet játszanak, az elfogyasztott élelmiszerek feldolgozásától a hangulat szabályozásán át a kórokozókkal szembeni védelemig. Ha – például a nem megfelelően szedett antibiotikumok miatt – a szervezetünk baktériumflórájának érzékeny egyensúlya felborul, könnyebben elszaporodhatnak azok a baktériumok vagy gombák, melyek egyébként semmilyen problémát nem okoznak.
A candidiasis tünetei széles skálán mozoghatnak, attól függően, hogy mely szerv, szervrendszer vagy testtájék érintett. A leggyakoribb fertőzéseknél (így a bőr, a köröm, a szájüreg vagy a nemi szervek candidiasisánál), és egyébként egészséges érintetteknél a tünetek enyhébbek.
Invazív, szisztémás fertőzés esetén, illetve a fokozott rizikócsoportba tartozó, immungyenge betegeknél a tünetek jóval komolyabbak lehetnek, de nem-specifikusak, gyakran nehéz megkülönböztetni ezeket más, például bakteriális fertőzésektől. Csak néhány esetben vannak olyan tünetek, melyek egyértelműen utalnak a candidiasisra. Mivel az invazív fertőzések a legtöbbször kórházi környezethez köthetőek, az egészségügyi szakemberek fokozottan figyelnek az esetleges tünetekre, és már a fertőzés minimális gyanúja esetén is megteszik a szükséges lépéseket.
A kórkép vezető tünetei a krónikus fáradtság másnaposságszerű érzés, emésztési zavarok, puffadás, szelesedés, hasmenés vagy szorulás, allergiák és hangulati ingadozások, fejfájás, álmatlanság, viszketés lehetnek.
Forrás: Shutterstork.com
A candidiasis diagnosztizálása lehet nagyon egyszerű és gyors, de hosszadalmas és bonyolultabb folyamat is. A leggyakoribb betegségek (szájpenész, hüvelygomba) esetén a klinikai tünetek alapján könnyen diagnosztizálható a candidiasis, ilyenkor más vizsgálatokra nem nagyon van szükség. Ugyanakkor hüvelygomba esetén ajánlott lehet a laboratóriumi vizsgálat, mert a tünetek könnyen összetéveszthetőek a bakteriális eredetű fertőzésekkel, és ez utóbbinál más gyógyszeres kezelésre van szükség.
Más esetekben, candidiasis gyanúja esetén az érintett területről szövetmintát vesznek, és ezt laboratóriumban, mikroszkóp alatt vizsgálják, de tenyésztést is végeznek. Fontos emellé a vér- vagy vizeletvizsgálat is. Ezek a vizsgálatok a fertőzést okozó mikroba pontos azonosításához is fontosak, ez ugyanis nagy mértékben befolyásolhatja a javasolt terápiát.
A candidiasis gyakori probléma, így a legtöbbször a háziorvos, gyermekorvos vagy nőgyógyász diagnosztizálja és kezeli. A pontos diagnózist és a megfelelő kezelés meghatározását gyorsíthatja, ha néhány információt már előre összeszedünk:
A különböző fertőzések lefolyása és kimenetele nagyon eltérő lehet. A bőrt és nyálkahártyát érintő, helyi candidiasis általában rövid időn belül komplikációk nélkül gyógyul. A candidiasis ellen nem alakul ki tartós védettség, a fertőzés többször is kiújulhat, visszatérhet.
A súlyos, invazív fertőzés azonban komolyabb és hosszabb kezelést igényel, és a beteg gyógyulási esélyei is rosszabbak. Rendkívül fontos, hogy már a fertőzés első gyanúja esetén elvégezzék a szükséges vizsgálatokat és megkezdjék a kezelést!
Haladéktalanul forduljunk orvoshoz, ha candidiasis vagy annak gyanúja mellett a következőket tapasztaljuk:
A lokális, bőrt, körmöket, nyálkahártyát érintő fertőzés esetén viszonylag ritkán kell szövődményre számítani. A komplikációk általában csupán felülfertőződésekre korlátozódnak, pl. a viszketés, vakarózás miatt a sérült bőrt könnyebben támadják meg más kórokozók. Ezek természetesen sok kellemetlenséggel járhatnak, de a legtöbbször viszonylag könnyen lehet a problémát kezelni. Előfordulhat az is, hogy a nem (vagy nem megfelelően) kezelt candidiasis egyik testtájról a másikra terjed át, pl. szájpenész esetén számolni kell a nyelőcső fertőződésével is.
A tünetek a legkülönfélébb helyeken, az érintett szerv(ek) szerint váltakoznak. A fő tünetekhez társulhatnak ízületi fájdalmak vagy gyakori hólyaghurut, visszatérő hüvelyi fertőzés, elhízás és kínzó éhségérzet, hajhullás, gyermekeknél hiperaktivitás is.
Forrás: Shutterstork.com
Candidemia és invazív fertőzés esetén a lehetséges komplikációk között találjuk a szeptikus sokkot, és az is előfordulhat, hogy több szerv is felmondja a szolgálatot. A szisztémás Candida-fertőzés esetén a halálozási arány akár 40-60 százalék is lehet. Ez szerencsére meglehetősen ritka.
A Candida-fertőzés komplikációjának számíthat a fertőzés kiújulása, a candidiasis visszatérése. Krónikus esetben, gyakran kiújuló, visszatérő fertőzéseknél mindenképpen szükség van az alapos kivizsgálásra, hogy az esetleges alapbetegséget kideríthessék.
A candidiasis gombaellenes gyógyszerekkel általában jól kezelhető. A leggyakrabban alkalmazott hatóanyagok a klotrimazol, a nystatin, a flukonazol, a mikonazol, a terbinafin stb. A megfelelő gyógyszert vagy gyógyszerkombinációt, annak adagolását és dózisát az adott betegséget, a beteg tüneteit, állapotát, kísérő betegségeit figyelembe véve választják meg.
A kezelés időtartama is rendkívül széles skálán mozoghat. Bizonyos esetekben már az is elég, ha egyetlen adag gyógyszert kap a beteg, máskor viszont két-három hétig is tarthat a kúra. Invazív fertőzés esetén akár hónapokra is szükség lehet a gyógyuláshoz, és további 6-24 hónapos utánkövetés is javasolt.
Az esetek egy részében a candidiasis kialakulásának rizikóját sokszorosára növelik a rossz szokások vagy a helytelen gyógyszerhasználat. Csökkenthető a candidiasis előfordulásának esélye, ha:
Mivel a candidiasis sokféle módon jelenhet meg, különböző betegségeket okozhat, a tünetek házi módszerekkel történő enyhítése is nagyon eltérő lehet. Máshogy érdemes otthon „kezelni” a szájpenészt, máshogy a hüvelygombát. A legfontosabb teendő minden esetben az orvos által előírt gombaellenes terápia pontos követése. Emellett (orvosi konzultációt követően) megpróbálkozhatunk a következő módszerekkel:
Bár a candidiasis a fertőző betegségek közé tartozik, a kialakulásának az oka a szervezetünkben lévő gomba elszaporodása. Ritka, hogy egyik ember adja át azt a másiknak, de természetesen nem lehet ezt kizárni. Terjedhet a candidiasis csókolózással vagy szexuális úton. Az is előfordulhat, hogy a gombás fertőzéssel küzdő terhes nő adja át az újszülöttnek a szülés során (ráadásul, a kisbabák egyébként is hajlamosabbak a fertőződésre, többek között éretlen, gyenge immunrendszerük miatt). Az is megtörténhet, hogy a szoptatás során az anya fertőződik meg Candidával, majd ezt „visszaadja” a kisbabának. Fontos azonban kiemelni, hogy a szervezetbe kerülő Candida nem feltétlenül okoz betegséget, tüneteket, ehhez megfelelő körülmények is kellenek.
Különleges diétára nincs szükség, de érdemes az étrendet úgy összeállítani, hogy az tápanyagokban gazdag legyen (ezzel is támogathatjuk az immunrendszer munkáját, és gyorsabban meggyógyulhatunk). Az elmúlt évtizedekben rendkívül divatossá váltak a különböző Candida-diéták, illetve a „krónikus Candida-fertőzést” vagy „candida-hiperszenzitivitást” célzó méregtelenítő kezelések és étrend-kiegészítők, azonban ezek hatékonysága tudományosan nem igazolt.
A Candida-fertőzést nem baktérium, hanem gomba okozza, az antibiotikum ez ellen nemcsak teljesen hatástalan, de kifejezetten káros is lehet.
A candidiasis, vagyis a Candida-fertőzés alapvetően azt jelenti, hogy a szervezetben egyébként is megtalálható gombák valami miatt elszaporodnak és – enyhébb vagy súlyosabb – tüneteket okoznak. Ha a különböző Candida-fajok túlszaporodása nem okoz tüneteket, akkor azt általában nem tekintik problémának (ezt egyébként is csak laboratóriumi vizsgálatok során lehet megállapítani).
Igen, a körömágy-gyulladás hátterében állhat Candida-fertőzés, különösen a krónikus formánál. A Candida egy élesztőgomba, amely normálisan is jelen lehet a bőrön, de ha a bőr védőrétege meggyengül – például gyakori víz- vagy vegyszerhasználat, nedves munkakörnyezet, cukorbetegség vagy legyengült immunrendszer esetén – könnyen elszaporodhat. A Candida-fertőzésre jellemző a körömágy tartós gyulladása, duzzanata, enyhe fájdalmassága és a köröm elszíneződése vagy töredezése.
Igen, a Candida-fertőzés gyakran az okai közé tartozik a szájzug-gyulladásnak. A Candida elszaporodása leggyakrabban akkor történik, ha a szájzug bőre nedves, irritált vagy sérült, illetve ha a szervezet immunrendszere legyengült, például cukorbetegség, vashiány vagy antibiotikum-használat miatt. A gombás szájzug-gyulladás piros, nedvező, fájdalmas berepedésekkel jelentkezik, gyakran visszatérő formában. A diagnózis megerősítéséhez néha mikroszkópos vizsgálat vagy tenyésztés szükséges.
Igen, a Candida-fertőzés a műfogsor-stomatitis leggyakoribb oka. A Candida albicans nevű élesztőgomba természetesen is jelen lehet a szájüregben, de műfogsor viselése esetén a zárt, nedves és oxigénszegény környezet elősegíti a kóros elszaporodását. Ez a fertőzés a műfogsorral fedett nyálkahártyán vörösséget, égő érzést, duzzanatot és fájdalmat okoz, amit műfogsor-stomatitisnek neveznek.
Felhasznált források:
Nem is gondolná! Így függ össze a levertség és fáradtság a gombás fertőzéssel.
A viszkető bőrkiütés olyan bőrelváltozás, amelyet különféle kiütések és azokkal járó kellemetlen viszketés jellemez.
A candidiasis gombás fertőzés, okozói a Candida családba tartozó gombák, melyek többek között a bőrön, a nyálkahártyán, a nemi szerveknél és az emésztőrendszerben szaporodhatnak el.