Egyre több fiatal nőt érint a mellrák – az orvosok szerint erre különösen fontos figyelni

Évente több ezer nőt diagnosztizálnak emlőrákkal Magyarországon, és bár a daganattípus elsősorban a 45-65 év közöttieket érinti, az elmúlt évtizedben mintegy 30 százalékkal nőtt a 30-as korosztályban mért esetszám. Az életkilátásokat és a gyógyulás esélyét döntően befolyásolja, milyen stádiumban ismerik fel a betegséget: korai diagnózis esetén ma már akár 99%-nál is nagyobb lehet az ötéves túlélési arány. A fiatal korban emlődaganattal diagnosztizált nők számára ugyanakkor az egészségük mellett az eltervezett jövőképük is bizonytalanná válhat, ezért a későbbi gyermekvállalás lehetőségeit érdemes már a betegút legelején megtervezni. Az emlőrák modern ellátása tehát nem szólhat pusztán a célzott kezelésről, hanem sokkal inkább egy számos területet érintő komplex betegútról, melynek a korai felismeréstől a személyre szabott döntéseken és a lelki segítségnyújtáson át a kitartó terápiakövetésig minden szakaszában szakértői támogatásra van szükség.

A mellrák továbbra is a leggyakoribb rosszindulatú daganatos betegség a nők körében, csak hazánkban több mint 7500 új diagnózis születik évente. Azonban a korai emlőrák szerencsére ma már sok esetben jól kezelhető betegség, így a diagnózist követően egyre több érintett beteg számíthat hosszú távú túlélésre: a lokalizált, korai stádiumban az 5 éves túlélés meghaladja a 99 százalékot, áttétes betegségnél azonban ez az arány mintegy 32 százalék. Ez a különbség is jól mutatja, miért fontos, hogy a gyanús tünetekkel minél hamarabb orvoshoz forduljunk, és az életkorhoz, illetve az egyéni kockázatokhoz igazodva rendszeresen részt vegyünk a megfelelő szűrővizsgálatokon. A korai felismerés és az azt követő terápia azonban nemcsak a daganat visszaszorításáról szól: a beteg jövőbeli életminőségét és lelki jóllétét is figyelembe kell venni – hívják fel a figyelmet a szakemberek a mellrák elleni küzdelem hónapjához kapcsolódva.

Átgondolt betegút: a sikeres terápia a korai diagnózissal kezdődik

Éppen ezért van óriási jelentősége, hogy hazánkban a leginkább veszélyeztetett, 45 és 65 év közötti nők számára kétévente szervezett ingyenes mammográfiás szűrés működik, mellyel ideális esetben még a tünetmentes stádiumban felismerhetők a kóros elváltozások és megelőzhető a betegség legrosszabb kimenete. A kutatások szerint az ajánlásoknak megfelelő mammográfiás szűrés hozzájárulhat ahhoz, hogy az emlőrákot korábbi stádiumban ismerjék fel, és akár 45 százalékkal alacsonyabb lehet az emlőrák okozta halálozás azok körében, akik részt vesznek ilyen szűrésen. A szűrés mellett a figyelmeztető jelek ismerete és a havonta egyszer, otthon végzett önvizsgálat módszereinek helyes elsajátítása is fontos: a mellben vagy a hónaljban észlelt csomó vagy megvastagodás, a mellbimbó váladékozása vagy alakjának megváltozása, illetve a mell bőrének szokatlan elváltozásai esetén nem érdemes a következő szűrésig várni. A mielőbbi kivizsgálás tehát a gyors diagnózis és a megfelelő kezelés megkezdésének alapja – és mivel az emlőrák egyre fiatalabb életkorban is megjelenik, a 45 év alatti nőknek is érdemes figyelniük a lehetséges tünetekre, és elváltozás esetén orvoshoz fordulniuk.

A diagnózis – lehetőség szerint mihamarabbi – felállítását követően több szakterület összehangolt munkája határozza meg a beteg további útját, mely jellemzően sebészeti beavatkozással indul – ezt szükség esetén sugárkezelés, hormonkezelés vagy gyógyszeres terápia egészítheti ki. A kezelési döntések során egyre nagyobb szerepet kap a beteg általános állapota, élethelyzete, szükségletei és preferenciái, valamint a várható előnyök és mellékhatások mérlegelése is fontos szempont. Az elmúlt években a terápiás lehetőségek jelentősen bővültek, és egyre több személyre szabott kezelési megoldás áll rendelkezésre, amelyek a beteg egyéni állapotához és szükségleteihez igazodnak.

- Ma már nemcsak az számít, hogy eredményesen kezeljük a daganatot, hanem az is, hogy mit tudunk megőrizni a beteg jövőjéből. Az emlőrák korszerű ellátása ezért a diagnózistól az utánkövetésig összehangolt szakmai együttműködést igényel. A cél az, hogy a páciens ne csak a lehető legjobb eséllyel gyógyuljon, hanem a kezelést követően is megőrizhesse életminőségét, terveit és a számára fontos életcélokat – hangsúlyozza Prof. Dr. Dank Magdolna onkológus, egyetemi tanár, az Országos Onkológiai Intézet főigazgatója.

A lelki támogatás a betegút fontos része – különösen, ha a jövőbeni családalapítás is kérdéssé válik

A daganatos diagnózis nemcsak a testet állítja komoly próbatétel elé: a bizonytalanság, a kezelés megterhelése és a jövővel kapcsolatos félelmek a lelki egészséget is jelentősen érinthetik. A mentális teher jelentőségét a kutatások is alátámasztják: egy nagy metaanalízis szerint a depresszió emlőrák esetén 24%-kal magasabb kiújulási és 30%-kal magasabb összhalálozási kockázattal társult. A pszichoonkológiai támogatás ezért a betegút szerves része kell, hogy legyen, amely nemcsak a diagnózis és a kezelések okozta veszteségek, szorongás és tehetetlenség feldolgozásában segíthet, hanem abban is, hogy a beteg a gyógyulás utáni életére vonatkozó terveit megőrizhesse. Fiatal nőknél ehhez társulhat annak a lehetősége is, hogy a betegség vagy a terápia miatt veszélybe kerülhetnek korábban természetesnek gondolt életcélok, köztük a gyermekvállalás.

- Volt olyan betegem, akinek az adott erőt, hogy még a terápia megkezdése előtt megtörtént a petesejtek lefagyasztása. Azt mondtam neki: most csak a gyógyulásra koncentráljon, a gyermekeire addig mi vigyázunk – idézi fel Dr. Sipos Miklós, a Semmelweis Egyetem Asszisztált Reprodukciós Centrumának igazgatója.

A probléma egyre gyakoribb: Magyarországon évente átlagosan több mint 2000, 40 év alatti nőnél diagnosztizálnak valamilyen rosszindulatú daganatos betegséget, és mintegy kétharmaduk olyan kezelést kap, amely károsíthatja a petefészkek működését és ezáltal a későbbi fogamzóképességet. A termékenységre gyakorolt hatás ugyanakkor meglehetősen egyéni képet mutathat: a kockázatot többek között az életkor, a kiindulási petefészek-tartalék, valamint az alkalmazott sugárkezelés típusa, dózisa és időtartama is befolyásolja – vagyis nincs minden beteg számára egyformán megfelelő megoldás. „A döntést minden esetben az onkológus és reprodukciós szakemberek közösen, a beteg egyéni állapotát, daganatának jellemzőit és gyermekvállalási terveit figyelembe véve hozzák meg. Az elsődleges szempont az, hogy aki arra vágyik, annak ne kelljen 5-10 évvel elhalasztania a családalapítást vagy akár véglegesen lemondania róla” – teszi hozzá Dr. Sipos Miklós.

A sikeres jövőtervezés lehetőségét azonban csak az időben megszülető diagnózis teremtheti meg, amely az otthoni rendszeres önvizsgálaton és az évente elvégzett szűrővizsgálatokon alapszik.

- A legfontosabb, hogy az első észlelt tünetek vagy felmerülő gyanú esetén azonnal forduljunk orvoshoz, és ne hagyatkozzunk az interneten elérhető információkra. Bízzunk a szakértőkben és merjünk kérdezni – ez a betegút minden pontján kulcstényező – teszi hozzá Tóth Krisztina, az Egészség Hídja Összefogás az Egészségért a Mellrák Ellen Egyesület alelnöke.

A korai felismerés, a személyre szabott kezelés, a fertilitás megőrzésének időben történő megtervezése és a pszichés támogatás együtt olyan komplex betegutat teremthet, amelyben a gyógyulás mellett a beteg jövője is helyet kap. Mindez azt is jelenti, hogy az emlőrák kezelésének sikere ma már nem kizárólag a daganat leküzdésében mérhető. Legalább ilyen fontos, hogy a beteg számára a gyógyulást követő élet lehetőségei, tervei és választási lehetőségei is megmaradjanak. A korszerű terápiás út célja ezért nem csupán az élet meghosszabbítása, hanem annak biztosítása is, hogy a beteg a lehető legteljesebb életet élhesse a diagnózist követően.

Figyelmébe ajánljuk

A legagresszívabb mellrák típust nem csak a csomók jelzik - ezekre a tünetekre figyeljen

Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben, a Facebook-on, az Instagramon vagy a X-en,Tiktok-on is!