Fertőző májgyulladás: tünetei, vizsgálata és kezelési lehetőségei

Heveny, fertőző májgyulladás, Hepatitis A vírus (HAV) által okozott.

A fertőző májgyulladás előfordulása

Csecsemőkortól fiatal felnőtt korig gyakori. A populáció 95%-a felnőttkorára, nemritkán tünetmentesen átesik a fertőzésen. Rossz szociális körülmények között élők között fertőzően terjed.

A fertőző májgyulladás okai

Vírus okozza (a HAV vírus) széklettel, leggyakrabban szennyezett ivóvízzel, élelmiszerekkel terjed. A rossz higiéné, túlzsúfoltság, rossz szociális körülmények hajlamosítanak a betegségre. Intravénás drogfogyasztókban és homoszexuálisokban gyakrabban fordul elő. A vírus közvetlenül a májsejteket betegíti meg.

A fertőző májgyulladás tünetei

Lappangási ideje 15-30 nap.

• A fertőző májgyulladás bevezető szakaszában általános tünetek, hőemelkedés, hasi panaszok jelentkeznek.
• Később a májfunkció zavarára utaló panaszok, jobb bordaív alatt fájdalom, hányinger, hányás és sárgaság jelentkezik. A vizelet sötét, a széklet világos.
• A fertőző májgyulladás nemritkán sárgaság nélkül, sőt teljesen tünetmentesen zajlik.

A fertőző májgyulladás lefolyása

Teljes biokémiai gyógyulás a betegség kezdete után 1-2 hónappal várható. Ritkán elhúzódó lefolyású, epepangással járhat. A fertőző májgyulladás jó prognózisú betegség. A betegség spontán gyógyul, speciális kezelés nem szükséges. A fertőzésen való átesés után életre szóló immunitás marad hátra. A fertőzés krónikus (idült) alakba nem megy át, hordozóállapot nem ismert.

A fertőző májgyulladás diagnózisa

Fizikális vizsgálattal a megnagyobbodott máj, sárgaság észlelhető. A vér biokémiai vizsgálata, a májfunkciós eltérések igazolják a májgyulladást. A fertőző májgyulladást okozó HAV fertőzést a vérből kimutatható specifikus ellenanyagvizsgálat (vérvétellel történik) igazolja. Fontos más kórokú akut májgyulladásoktól elkülöníteni.

A fertőző májgyulladás terápiája

Az esetek jelentős részében nincs szükség kezelésre, egyébként tüneti terápia, infúzió adása jön szóba. Alkohol fogyasztása, illetve májkárosító, májban lebomló gyógyszer szedése kerülendő.

A fertőző májgyulladás megelőzése

A higiéné kiemelt jelentőségű. A rossz szociális körülmények között általában a gyermekeket érinti. Felnőttek körében jellegzetesen utazási megbetegedésnek számít. Aktív védőoltás az endémiás területre utazók, gyermekosztályokon dolgozó egészségügyi személyzet, nevelőintézetek, drogfogyasztók részére kifejezetten javasolt. Hepatitis A vírussal fertőzött betegek kontaktszemélyeit passzív immunizálásban lehet részesíteni. A beteg elkülönítése a fertőző terjedés miatt szükséges.

Élet a fertőző májgyulladással

A higiéné a terjedés szempontjából kulcsfontosságú. A fertőző májgyulladásból felgyógyult beteg speciális gondozást nem igényel.

A Hepatitis A háttere: ezekről is fontos tudnia

Bár a hepatitis A – más néven fertőző májgyulladás – hazánkban ritkán kerül a hírek fókuszába, világviszonylatban továbbra is jelentős közegészségügyi probléma. A betegség kórokozója, a HAV (Hepatitis A vírus) az enterovírusok családjába tartozik, és nemcsak fejlődő országokban, hanem bizonyos kockázati csoportokban fejlett társadalmakban is megjelenik.

Mennyire gyakori a betegség?

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) becslése szerint évente közel 1,5 millió klinikai esetet regisztrálnak világszerte, de a tünetmentes fertőzések száma ennél sokkal magasabb lehet. A fejlődő országokban, ahol a szennyvízkezelés nem megoldott, szinte minden gyermek átesik a fertőzésen – gyakran úgy, hogy nem is tud róla.

Hazánkban a HAV előfordulása az elmúlt évtizedekben jelentősen csökkent, de járványok lokálisan ma is előfordulnak, különösen a szegényebb térségekben, illetve nagyobb létszámú közösségekben.

Milyen módon terjed?

A vírus elsősorban a széklettel szennyezett kézen, élelmiszeren vagy ivóvízen keresztül jut be a szervezetbe. Ezt nevezik fekál-orális terjedési útnak. Gyakran az egyszerű kézmosás elmulasztása is elegendő a fertőzéshez – különösen gyermekközösségekben.

A leggyakoribb fertőzési helyzetek:

• nem megfelelően tisztított zöldségek, gyümölcsök fogyasztása,
• utcai árusoktól vásárolt élelmiszerek,
• szennyezett ivóvíz használata,
• higiéniai szabályok figyelmen kívül hagyása (pl. WC-használat után, ételkészítés előtt),
• közös étkészlet vagy pohár használata,
• szexuális kontaktus, különösen férfiak között.

A vírus különösen jól „érzi magát” a meleg, párás, higiéniai szempontból elmaradottabb régiókban – ezért is nevezik utazási betegségek egyikének.

Ki számít fokozottan veszélyeztetettnek?

A hepatitis A vírus bárkit megfertőzhet, de különösen érintettek:

• a kisgyermekek, akik még nem tanulták meg a megfelelő kézhigiéniát,
• a menekülttáborokban, hajléktalanszállókon élők,
• a fogyatékkal élő személyek gondozóik,
• a férfiakkal szexuális kapcsolatot létesítő férfiak (MSM),
• az intravénás droghasználók,
• a gyakran utazók, különösen, ha endémiás területre látogatnak.

Fontos tudni, hogy az 1 évesnél fiatalabb gyermekek körében a betegség általában enyhe, sőt gyakran tünetmentes, ugyanakkor nagyon könnyen továbbadhatják a vírust másokra.

Mikor kell orvoshoz fordulni?

Amennyiben valaki utazás után sárgaságot, sötét színű vizeletet, világos székletet, erős fáradtságot, hányingert tapasztal, érdemes mielőbb orvoshoz fordulnia, különösen akkor, ha olyan területen járt, ahol a hepatitis A gyakori. A korai diagnózis nemcsak a beteg saját gyógyulása, hanem a környezet védelme szempontjából is kulcsfontosságú.

A laboratóriumi vizsgálatok során elsősorban a májenzimek (GPT, GOT) emelkedését nézik, valamint a HAV elleni antitestek (IgM, IgG) szintjét. Az IgM antitestek jelenléte friss fertőzésre utal.

Mit jelent a „tünetmentes fertőzés”?

Ez az egyik legmegtévesztőbb tulajdonsága a HAV-nak. Sokan úgy esnek át rajta, hogy nincsenek klasszikus tüneteik – így észrevétlenül is fertőzhetnek másokat. A gyermekek különösen gyakran hordozók, anélkül, hogy a család gyanakodna. Ezért is különösen fontos a gyermekközösségekben (óvodák, bölcsődék) a szigorú higiéniai szabályok betartása.

Milyen hosszú a fertőzőképesség időszaka?

A beteg már a tünetek megjelenése előtt 1-2 héttel is fertőzhet, és a fertőzőképesség a sárgaság megszűnése után még néhány napig fennmarad. Emiatt a kontaktkutatás és a beteg elkülönítése járványügyi szempontból kulcsfontosságú.

Hogyan lehet megelőzni a fertőzést?

A leghatékonyabb módszer a védőoltás. A hepatitis A elleni vakcina élő vírust nem tartalmaz, ezért biztonságos, és már 1 éves kortól adható. A teljes védettség eléréséhez két adag szükséges, 6-12 hónapos időközzel.

A WHO és az ECDC (Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ) egyaránt javasolja a vakcinációt:

• utazóknak endémiás területekre,
• gyermekközösségek dolgozóinak,
• egészségügyi dolgozóknak,
• MSM csoportokba tartozóknak,
• krónikus májbetegségben szenvedőknek,
• szennyvízkezelésben dolgozóknak.

A vakcina hatása hosszú távú: az életre szóló immunitás valószínűleg 20 évnél is tovább fennáll, de minimum 10-15 évig biztosított.

A passzív immunizálás – például kontakt esetén – immunglobulin adásával történhet. Ez főként akkor alkalmazható, ha az érintett személy még nem kapott védőoltást, és fennáll a fertőzés veszélye.

Miért fontos az alapvető higiénia?

A kézmosás szerepét nem lehet eléggé hangsúlyozni. Minden étkezés előtt, WC-használat után, nyers élelmiszerek kezelésekor, gyermekgondozás közben kiemelten fontos a szappanos kézmosás, amely legalább 20 másodpercig tart.

Az ivóvíz biztonságos forrásból származzon, és érdemes kerülni a jégkockákat olyan területeken, ahol a vízminőség nem megbízható.

Mi történik a felgyógyulás után?

A legtöbb beteg teljesen felépül, és nem maradnak vissza maradandó májkárosodások. A máj sejtszinten képes regenerálódni – ez az egyik legnagyobb csodája az emberi szervezetnek. Ritka esetekben azonban a hepatitis A elhúzódhat, sőt fulmináns hepatitis (heveny, életveszélyes májelégtelenség) is kialakulhat, különösen időseknél vagy meglévő májbetegség esetén.

A fertőzés után a szervezet tartós védettséget szerez, tehát ugyanazzal a vírussal újrafertőződés nem történik meg.

Lehet-e szerepe a hepatitis A-nak a közösségi járványokban?

Igen. Számos országban előfordult már, hogy élelmiszer-feldolgozók vagy vendéglátóhelyek dolgozói akaratlanul továbbadták a vírust. Egyetlen fertőzött személy is elegendő lehet ahhoz, hogy több száz embert megfertőzzön – különösen, ha a kezelt ételek nem kerülnek hőkezelésre.

Ezért is szigorúak az élelmiszeripari egészségügyi szabályok: a hepatitis A-val diagnosztizált személyek nem dolgozhatnak ilyen területen a fertőzőképesség ideje alatt.

Miben különbözik a hepatitis A a többi májgyulladástól?

A hepatitis A tehát viszonylag enyhe lefolyású, nem krónikus betegség, ellentétben például a hepatitis B vagy C fertőzésekkel, amelyek hosszú távon akár májzsugorhoz vagy májrákhoz is vezethetnek.

Mi a szerepe a közösségi tájékoztatásnak?

A járványügyi tapasztalatok azt mutatják, hogy a tudatos lakosság kulcsszerepet játszik a fertőzések megelőzésében. A hepatitis A – hasonlóan például a COVID-hoz – nagyrészt megelőzhető lenne, ha a higiénés szabályokat betartanák, és a veszélyeztetett csoportokban magas lenne az átoltottság.

Több országban bevezették a hepatitis A vakcinát a gyermekek kötelező oltási programjába – például Izraelben vagy az Egyesült Államok egyes államaiban –, és ezzel szinte teljesen eltűnt a betegség. Magyarországon jelenleg nem kötelező, de a megelőzés hatékonysága vitathatatlan.

Felhasznált irodalom:

• WHO – Hepatitis A
• ECDC – Hepatitis A
• CDC – Traveler’s Health: Hepatitis A
• NNK – Nemzeti Népegészségügyi Központ
• OGYÉI – Hepatitis A oltás tájékoztató

Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben , a Facebook-on, az Instagramon vagy a X-en, Tiktok-on is!