Finom szálak a levegőben? (az azbesztózis veszélye)
Az azbeszttel összefüggő betegségeket az azbesztszálak belélegzése okozza. Nincs rá gyógymód, de a korai felismeréssel megakadályozható a további állapotromlás.
Mi okozza?
Az azbeszt egy természetben előforduló rostos ásvány, mely gyakran megtalálható csövek és tartályok szigetelőanyagában, valamint cserepekben és más építőanyagokban. Az 1970-es években széles körben alkalmazták, mert erős és tartós anyag. A fehér, kék és barna azbeszt veszélyes lehet, ezért az Egyesült Királyságban be is tiltották használatukat.
Ha az azbeszt megsérül, a finom szálak a levegőbe kerülnek, ahonnan pedig belégzés útján a szervezetbe is bejuthatnak. Mikor ezek a szálak behatolnak a tüdőszövetbe, gyulladásos reakciót váltanak ki. A szervezet felismeri, hogy baj van, ezért fehérvérsejteket küld, hogy megtámadják és bekebelezzék a szálakat. A szálak azonban általában ellenállnak, elpusztítják a fehérvérsejteket, így további gyulladás alakul ki, illetve a tüdő visszafordíthatatlan hegesedése, más néven a fibrosis. Az azbeszttel való érintkezésnek nincs ismert biztonságos mértéke. Általános vélemény, hogy minél hosszabb ideig lélegzi be valaki, és minél nagyobb mennyiségben, annál esélyesebb rá, hogy megbetegszik.
Kiket érint?
Bárki, aki kapcsolatba került azbeszttel, megbetegedhet tőle. Különösen veszélyes helyzetben vannak azok, akik az építőiparban és épületek megsemmisítésében dolgoznak; akik azbesztet tartalmazó termékeket és spray-ket gyártanak. Az azbesztszálak megtapadhatnak a ruházaton, így az azbeszttel dolgozók családtagjai és azok, akik a munkaruházatukat tisztítják, szintén a kockázati csoportba tartoznak.
Ma már egyre kevesebbet használják az azbesztet, illetve különböző módszerekkel védik az embereket attól, hogy érintkezzenek vele.
Mik a tünetek?
Az azbeszt hatásai gyakran cask 25-40 évvel később jelentkeznek. Főbb tünetei a légszomj, eleinte csak terhelésre, később nyugalmi állapotban is. Ehhez társulhat fáradékonyság, köhögés, mellkasi szorító érzés és fájdalom.
Az azbeszt a mellhártya megvastagodását is okozhatja. Ez a hártya húzódik végig a tüdő külső felületén. Ezt gyakran csak akkor fedezik fel, mikor más okból röntgenfelvételt készítenek. Ha a megvastagodás súlyos mértékű vagy nagyon kiterjedt, az gátolja a tüdő működését, mely légszomjban nyilvánul meg.
A mezotelioma egy ritka rákfajta, csak az azbeszttel való érintkezés okoz. Előfordulhat a pleurában, ekkor légszomjat és mellkasi fájdalmat okoz. Ha a hashártyán jelentkezik, akkor bélelzáródás jelentkezhet.
Hogyan diagnosztizálják?
A diagnózist az azbeszttel való érintkezés anamnézise, a tapasztalt tünetegyüttes, mellkasi röntgen és légzésfunkciós teszt segítségével állítják fel. Javasolni szokták a rendszeres orvosi ellenőrzést azoknak, akik azbeszttel érintkeznek, mert évekbe telhet, mire a tüdőkárosodás nyilvánvalóvá válik.
Miként kezelik?
Habár az azbesztózisra nincs gyógyszer, fontos megelőzni a betegség romlását azzal, hogy a beteg távol tartja magát ettől az anyagtól. Gyógyszerrel lehet enyhíteni a tüneteket és erősíteni a légzésfunkciót. Súlyosabb esetben oxigén adagolása is szükségessé válhat.
Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben , a Facebook-on, az Instagramon vagy a X-en, Tiktok-on is!
