Honnan tudhatjuk, hogy a nem múló betegségünket egy rossz fog okozza?

#gyulladt fog #fog #Fogászat #hajhullás
2020.01.04.

Előfordulhat, hogy nem tudunk meggyógyulni, vagy az átmeneti gyógyulást követően panaszaink újból megjelennek. Ilyen esetben az orvosok a betegség kiváltó okaként a szervezetben megbújó gócot is feltételezik.

A gócbetegség olyan kórfolyamat, amely során egy adott szerv vagy egy szervrendszer gyulladásos eredetű megbetegedése a szervezet egy távolabbi pontján, másodlagos betegség kialakulását idézi elő.

Hajhullás, ízületi fájdalom, allergia

A betegséget kiváltó idült (krónikus) gyulladást nevezzük gócnak. A góc általában tünetszegény, ahonnan a különböző baktériumok, és azok toxinjai a vér és nyirokkeringés útján jutnak el a szervezet védekezésére kevésbé képes területeire és ott betegségeket okoznak.

Szervezetünkben a leggyakrabban előforduló gócok, amelyek másodlagos megbetegedést válthatnak ki: a fogak, a mandulák, az arc és homloküreg, a középfül, a vakbél, a prosztata, a petefészek, az idült gyulladása.

Gócbetegség gyanúja merülhet fel az alábbi tünetek észlelésekor: foltos hajhullás, bőrproblémák (kiütések, ekcéma), ízületi fájdalmak, allergiák, bélgyulladások, stb.

A fog eredetű gócok között szerepelhetnek:

  • elhalt fogak, gyökérkezelt fogak: a gyökértömés nem megfelelő,
  • gyökérkezelt fogak: a gyökértömés ugyan jónak mondható, de a gyökércsúcs körül krónikus gyulladás alakul ki,
  • krónikus ínygyulladás: ilyenkor a fogfelszínén lévő lepedékben lévő baktériumok váltják ki és tartják fenn a gyulladást,
  • krónikus fogágygyulladás: a tasakok alakulnak ki, amely kiváló környezetet biztosít a gyulladást kiváltó baktériumok számára, visszamaradt foggyökér, állcsontban lévő előtörési tendenciát nem mutató fog (pl. bölcsességfog).

A szájüregi góc talaján kialakuló leggyakoribb szervi megbetegedések: szív- és érrendszeri megbetegedések, sokízületi, kötőhártya- és krónikus vesegyulladás, májtályog, bőrbetegségek (foltos hajhullás, ekcéma, pikkelysömör) légzőszervi betegségek (COPD, aspirációs pneumónia,tüdőtályog), emésztőrendszeri megbetegedés (gyomor- és nyombélfekély, Crohn-betegség), idegrendszeri betegségek (agyhártyagyulladás, agytályog), valamint a koraszülés.

Góckutatás

Góc gyanúja esetén az orvos a beteget különböző szakrendelésekre küldi, ahol góckutatást végeznek: fogászat, fül-orr-gégészet, belgyógyászat, nőgyógyászat, urológia. Amennyiben felmerül a fogászati góc gyanúja, akkor a fogazat és a szájüreg teljes vizsgálata szükséges. Röntgenvizsgálat is szükséges. Gócos fog esetében a kezelés során elsősorban a fog megmentésére törekednek, az eltávolítás mellett csak a végső esetben döntenek.

Leggyakoribb megoldás a fog gyökérkezelése, de előfordul, hogy a korábban gyökérkezelt fog válik gócossá. Ilyenkor szóba jön a rossz gyökértömés cseréje vagy a gyökércsúcs eltávolítása. Az íny és a fogágy gyulladásánál fontos az ínyalatti és feletti fogkő eltávolítása. A radikalitást meghatározza a személy alapbetegsége. Azokat a fogakat, melyek nem tudnak előtörni (bölcsességfog, állcsontban maradt fog), és az állcsontok cisztás megbetegedéseit műtéti úton kell eltávolítani.

Forrás: EgészségKalauz