Egyensúlyzavar és izomgyengeség okozta elesés

#egyensúlyzavar
2015.11.02. Módosítva: 2015.11.08.

Az életkor előrehaladtával az idős embereknek egyre több betegséggel kell szembenézniük, de ezek közül az életminőség romlás azokban az állapotokban a legjelentősebb, amelyek az önálló életvitelt korlátozzák vagy teszik lehetetlenné.

Ez utóbbiak között tartjuk számon a mozgásképességet befolyásoló betegségeket, de ide tartozik az is, ha az idős ember elesése következtében alakul ki olyan sérülés, amely hosszabb időre mozgásában korlátozhatja. Gyakran nehéz pontosan megállapítani, hogy az elesés valójában minek is a következménye. A rendelkezésre álló vizsgálati eredmények arra utalnak, hogy számos esetben a D-vitamin ellátottsággal összefüggő okok állnak a háttérben. Első hallásra kétségek ébredhetnek bennünk, hogy valóban létezhet-e összefüggés az időskori elesés gyakorisága és a D-vitamin hiány között, hiszen a növekvő fogyasztói érdeklődés hatására a "napfény vitaminnak" is nevezett D-vitaminról manapság annyi minden, sokszor nem kellően alátámasztott feltevést olvashatunk. Ebben az esetben a vizsgálatok kritikus értékelését az EFSA szakértő testülete végezte el, kizárólag a releváns randomizált klinikai vizsgálatok, megfigyeléses vizsgálatok és az ezeket feldolgozó metaanalízisek eredményeit alapul véve, ezért a levont következtetéseket, melyek a D-vitamin mindkét formájára (kolekalciferol: D-vitamin; ergokalciferol: D-vitamin) vonatkoznak, kellően megalapozottnak tekinthetjük.

Mik is ezek a következtetések? Egyrészt megállapítást nyert, hogy csak relatíve magas (800-1000 NE; 20-25 µg) D-vitamin napi dózisok alkalmazása esetén mutatható ki az elesések kockázatának szignifikáns csökkenése a kontroll csoportokhoz képest. A kezelt csoportban a D-vitamint kalciummal együtt adták, míg a kontroll csoport csak kalciumot kapott. A vizsgálatok elemzésből – néhány egyéb tényezőt is figyelembe véve – az értékelést végző szakemberberek arra megállapításra jutottak, hogy a kedvező hatás (az elesések kockázatának csökkenése) a kombinált kezelés ellenére csak a D-vitaminnak tulajdonítható. Megjegyzendő, hogy ez utóbbi megállapítással nem mindenki ért egyet.

Másrészt mind az intervenciós, mind a megfigyeléses vizsgálatok arra utalnak, hogy a D-vitamin ellátottság és az elesések gyakorisága között lehet összefüggés. A D-vitamin ellátottságot legjobban a 25(OH)D-vitamin szérumszintje tükrözi, azonban az eredmények nem voltak elégségesek ahhoz, hogy ez az összefüggés számszerűsíthető legyen. Annyi azonban kijelenhető, hogy a vizsgálatokba bevont időseknél a kezelést megelőzően mért átlagos 25(OH)D-vitamin szérumkoncentráció általában elégtelen D-vitamin ellátottságra utalt. A kezelés hatására az elesések számának csökkenésével együtt a 25(OH)D-vitamin szérumkoncentráció a normál tartományba került. Itt kell azonban megjegyeznünk, hogy a hazai D-vitamin konszenzus 50 nmol/l szérum koncentráció alatt hiányállapotról, 5075 nmol/l közötti szérum koncentrációknál elégtelen ellátottságról, míg 75 nmol/l koncentráció értéktől normál D-vitamin ellátottságról beszél.

Ezzel szemben a nemzetközi szakirodalomban ezek a tartományok rendre a következőek: < 25 nmol/l (hiány), 25-50 nmol/l (elégtelen ellátottság), > 50 nmol/l (normál ellátottság ). A D-vitamin, pontosabban annak aktív formája az 1,25(OH) 2 D-vitamin az izomsejtekben található specifikus receptorokon keresztül fejti ki hatását az izomműködésre, támogatja az izomkontrakciót és a fehérjeszintézist. Ennek tulajdonítható, hogy a D-vitamin hiány tünetei közé tartozik az izomgyengeség vagy izomtömeg csökkenés és az ezekkel összefüggésben jelentkező izomerő csökkenés, bizonytalan járás vagy egyensúlyzavar. Az EFSA szakértői testületének végkövetkeztetése az egészségre vonatkozó állításban az alábbiak szerint került megfogalmazásra: A D-vitamin hozzájárul az egyensúlyzavar és az izomgyengeség okozta esésveszély kockázatának csökkenéséhez. A 60 éves vagy annál idősebb férfiak és nők esetében az elesés a csonttörések kockázati tényezője. Az állítás csak olyan étrend-kiegészítők esetében alkalmazható, amelyek napi adagonként legalább 15 μg (600 NE) D-vitamint tartalmaznak. A fogyasztót tájékoztatni kell arról, hogy a kedvező hatás napi 20 μg (800 NE) D-vitamin valamennyi forrásból történő bevitelével érhető el.

A D-vitamin pótlás tekintetében az étrend-kiegészítő készítmények iránti keresletet erősíti az a tény is, hogy a csak D-vitamint tartalmazó készítmények korábban mindegyike, de legújabban már csak a többsége kizárólag orvosi rendelvényre adható ki (2015 szeptemberében ugyanis a magyar gyógyszerhatóság az OGYÉI, talán Európában is elsőként engedélyezett magas dózisban csak D-vitamin hatóanyagot tartalmazó készítményt orvosi rendelvény nélkül is kiadható gyógyszerként).

Nemzeti Egészségfejlesztési Intézet

Forrás: EgészségKalauz