Ezeket látta már?

Miért szédülök meg, ha felállok? A neurológus válaszol

szédülés, BBPV, neurológus, belsőfül betegség, csontritkulás, cukorbetegség

Ebben az esetben fontos az orvosi kivizsgálás.

Dr. Mező Anita, a Neurológiai Központ neurológusa ezekre hívta fel a figyelmet.

Milyen okai lehetnek a szédülésnek?

A helyzetváltoztatással összefüggő szédülést gyakran egy betűszóval jelölik: BBPV. Ez egy angol megnevezésre utal: benign paroxysmal positional vertigo. Ez magyarul jóindulatú, rohamokban jelentkező, a fej helyzet változtatásával összefüggő forgó szédülésnek fordítható, aminek számos oka lehet. Ezek közé tartozik az akár banális fejsérülés, belsőfül betegség, hosszú ideig tartó fekvés, csontritkulás, cukorbetegség, fülműtétek, de az esetek nagyobb részében a közvetlen ok homályban marad.

A BBPV-nek nevezett szédülés oka, hogy a belső fülben elhelyezkedő, az egyensúlyozásért felelős félkörös ívjáratokban rakódnak le olyan kristályok, amelyek az egyensúlyozó szerv kóros ingerelhetőségét okozzák. Fejmozgásra, helyzetváltoztatáskor ezek olyan erős izgalmi állapotot hoznak létre, ami rövid, heves forgó szédülést okoz. A szédülés – a részecske nagyságától, az ülepedés sebességétől, a kórkép fennállásának idejétől, és feltehetően számos más tényezőtől függően – az igen enyhétől az „ijesztő” erősségűig terjedhet.

Én forgok vagy a környezet?

A BBPV leggyakrabban olyan érzéssel jár, mintha a világ forogna körülöttünk. Ha a belső fül a tünet forrása, gyakran társul a szédüléshez ún. nystagmus is, vagyis olyan állapot, amikor a szemek kontrollálatlanul mozognak, a kiváltó októl függően meghatározott irányban.

A forgó, örvénylő érzés hasonlíthat arra, mintha most szálltunk volna le egy körhintáról, de olyan is lehet, mintha a talaj mozogna alattunk, akárcsak egy hajón lennénk. Előfordul, hogy a páciens úgy érzi például az ágyból való felkeléskor, mintha visszazuhanna, vagy lefekvéskor, mintha átesne az ágyon. A BBPV tehát döntően olyan mozdulatokhoz, mozgáshoz kapcsolódik, ami a fej helyzetváltoztatásával jár – a gravitációval összefüggésben. Tipikusan ilyen lehet a lefekvés, felkelés, ágyban való megfordulás, lehajlás, felnézés, és más gyors fejmozdulat.

Ez a fajta szédülés általában kevesebb, mint két percig tart, és két esemény közt jellemzően tünetmentes a páciens, bár előfordul olyan állapot is, amikor valaki többnyire úgy érzi, felborult az egyensúly-érzéke. A szédülés mellé olyan tünetek is csatlakozhatnak, mint

  • zavartság,
  • hányinger, hányás,
  • járási és mozgási nehézség,
  • ritkábban fejfájás, látási-, hallási problémák,
  • ájulás érzés,
  • zsibbadás,
  • végtaggyengeség,
  • beszédzavarok.

- Bár a BBPV általában jóindulatú betegség, éppen a kapcsolódó tünetek, valamint a panasz gyakori előfordulása az, ami miatt érdemes részt venni egy kivizsgáláson – hangsúlyozza dr. Mező Anita, a Neurológiai Központ neurológusa.

A diagnózishoz több szakorvosra is szükség lehet

A részletes anamnézis az esetek legnagyobb részében felveti a diagnózst , majd általános neurológiai vizsgálattal és provokációs teszttel (Dix-Hallpike manőver) tudunk közelebb jutni hozzá. Ilyenkor a szubjektív panaszok mellett megfigyelhetjük például az akaratlan szemmozgatást is.

– tudjuk meg Mező doktornőtől.

- A kivizsgálás során az is felmerülhet, hogy képalkotó diagnosztikára és más szakorvosok vizsgálatára is szükség van, például fül-orr-gégészére, kardiológuséra, akár ortopéd orvoséra. Amennyiben a BBPV diagnózist állítjuk fel, akkor a kezelés legfontosabb része az egyensúly torna, mely az egyensúlyozásért felelős félkörös ívjáratokban lerakódott kristályokat különböző manőverekkel visszatereli a helyükre. Ezek a manőverek, leggyakrabban az Epley manőver, egy mozgássort jelentenek, amit a neurológus tud megtanítani. A mozgás sorozatokkal a kóros ingerelhetőség kiküszöbölhető, ami a szédülés megszűnését eredményezheti.

Olvasta már?

Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben, a Facebook-on, az Instagramon vagy a Twitter-en is!

Forrás: EgészségKalauz