Stroke: a betegápolás speciális szempontjai

A stroke beteg igen gondos ápolásra szorul: az ágyhoz kötöttség a beteg otthonában is folytatódik. A kórházban a nővér, otthon a hozzátartozó feladata hogy a beteget minden tekintetben támogassa, segítse, alkalmasint kiszolgálja…E fejezetben: tudatzavar, légzésproblémák, szívműködés, vérnyomás.

Előző cikkünkben utaltunk a . Itt bemutatjuk, melyek a legfontosabb ápolási szempontok és teendők a stroke után, a kórházban – és otthon, amikor már a felelősség a hozzátartozókra hárul.

Milyen szervek, működések érintettek?

• Tudatállapot, agyműködés
• Légzés
• Szívműködés
• Vérnyomás
• Széklet- és vizeletürítés
• Táplálás, folyadékbevitel
• Alvás, phenés
• Mozgásszükséglet, mozgáskorlátozottság
• Bőrproblémák, felfekvés, higiénia
• Pszichés támogatás, lelki segítség

Röviden végighaladunk ezeken a szempontokon, akár kórházi akár otthon végzett teendőket, ellátást jelentenek.

Tudat, és agyi működések

Milyen lehet a tudatzavar?

A beteg ébersége alapján, tehát az alvásra emlékeztető tudatzavarok

• Szomnolencia: ébreszthető, de magára hagyva visszaalszik
• Szopor: csak erős ingerekre reagál, rövid éber állapotok
• Kóma: a legerősebb ingerekkel sem ébreszthető a beteg

Egyéb tudati zavarok:

• Rendezett, de ködös állapot: térben és időben nem tud tájékozódni, esetleg a környezetében lévőket nem ismeri fel
• Delirium: tájékoódási zavar + érzéki csalódások, hallucinációk

Itt a legfontosabb a nyugodt körülmények biztosítása, nem vitatkozni a beteggel. Esetleg fel lehet tenni néhány egyszerű kérdést, ha nem tud válaszolni, mondjuk meg a helyes választ (hol van, hányadik van stb.)

Légzési működés, légzészavarok

A normál légzésszám 14-20/perc. Ha nagyobb az oixigénigény (sérülsé, fájdalom, sokk, vérzés) a légzés felgyorsul.

Milyen a légzés jellege?

• Nehézlégzés (dsypnoe): a beteg szó szerint nehezen vesz levegőt.
• Periodikus légzés (ún. Cheyne-Stokes légzés): gyors légzés és légzéshiány váltakozása.

Légzést kísérő problémák:

• Cianózis: ajkak, körmök lilás jellegű elszíneződése
• Légzési segédizmok: az ún. orrszárnyi és bordaközti izmok fokozott igénybevétele
• Köpet, váladék: ha fehér és habos, az tüdö-ödémára utal, ha sárga és tapadós, az légúti gyulladásra, gennyre
• Légzési hangjelenségek: stridor: belégzési kísérőhang, ödémára, elzáródásra utal, hörgés: pangó garatváladék, hörgőváladék miatt.

Tüdőgyulladás: az agyi érbetegség, stroke esetén nem ritka jelenség. Oka az agyi sérülés, károsodás miatti periodikus légzés, ami teljes légzékieséshez is vezethet, következményesen tüdőgyulladás jön létre. Sajnos ez a stroke utáni állapotban a későbbi halálozás leggyakoribb oka.

Mi a teendő légzészavar esetén?

Elsősorban kórházi-klinikai teendők, de közzétesszük:

• Légútbiztosítás, tubus alkalmazása
• Oxigénterápia, esetleg gépi lélegeztetés

Ha beteg intubált...

A tubussal ellátott beteggel kapcsolatos teendők:

Törzs 30°-os megemelése Tubus tisztítása Leszívás Váladék minőség megfigyelése Megfelelő oxigénadagolás

Szívműködés és keringés

Miért fontos a szívműködés ellenőrzése, monitorozása?

• Gyakoribb stroke mellett az egyéb keringési betegség, pl. infarktus, pitvarfibrilláció
• Az agyi károsodás is okozhat ritmuszavart

Mire kell figyelni?

• Pulzusszám, a szív tachikard (gyorsabb) vagy éppen bradikard (lassabb) működése, esetleg aritmia, tehát szívritmuszavar kialakulása, a szív ilyen tekintetben embóliaforrás is lehet.

Vérnyomás, magas vérnyomás

Stroke esetén a magas vérnyomás, mint betegség az előzmények, kockázatok között szerepel. Már kialakult stroke-ban nem okvetlen kell csökkenteni (az egyébként magas) vérnyomást! Itt a 160-180 Hgmm-s szisztolés érték elfogadható, mert az agyi "térfoglaló" folyamatok, vérzés és a nagyobb koponyaűri nyomással szemben dolgozik a relatíve magasabb vérnyomás, az agyműködés biztosítására.

Fontos a rendszeres vérnyomásmérés, monitorozás, és ha már lehetséges, a megfelelő vérnyomáscsökkentés, gyógyszerelés. Sokszor elmondtuk, de fontos megismételni, hogy a vérnyomáscsökkentő gyógyszert (minden esetben) folyamatosan, rendszeresen kell szedni.

A következő fejezetben:

Ürítési funkciók – táplálás – pihenés – mozgás, mozgatás

Forrás: Dr. Fülesdi Béla – Zólyomi Ágnes – Szabó Gabriella: A bénult beteg és ápolása