Koleszterin - tudja meg, mikortól számít túl magasnak a szintje
Azt mindenki tudja, hogy a magas koleszterinszint káros. De vajon azzal is tisztában van, hogy mikortól számít túl magasnak az érték?
A koleszterin a szervezetünk működéséhez nélkülözhetetlen, a lipidek közé tartozó vegyület. A koleszterin rendkívül fontos például bizonyos hormonok előállításához, de ahhoz is, hogy a sejtjeink megfelelően épüljenek fel. Bár a közkeletű vélekedés szerint a koleszterint a táplálékunkkal visszük be, valójában a koleszterin nagy részét a szervezetünk maga állítja elő a májban, és csak jóval kevesebb kerül a testünkbe kívülről, főként az állati eredetű táplálékokból.
Két típusa van a koleszterinnek
A vérzsírokat úgynevezett ultracentrifugálással választják szét, így válik szét a két típus: az alacsony sűrűségű, "rossz" LDL és a magas sűrűségű, "jó" HDL. Az előbbi magas szintje igen veszélyes, hiszen, ha a vérben túl sok LDL-koleszterin halmozódik fel, azt szervezet nem képes megfelelően lebontani, így plakkokat képezve lerakódik az artériák falában, megnövelve ezzel a szív-és érrendszeri betegségek fellépését.
Bővebben a jó és a rossz koleszterinről
A vérkeringésbe kerülő koleszterin nem szabadon "úszkál", hanem úgynevezett lipoproteinekhez kapcsolódik, melyek hatékonyan tudják a rendeltetési helyére szállítani. Létrejöhetnek olyan anyagok, melyek több koleszterint és kevesebb fehérjét, és olyanok is, melyek inkább több fehérjét és kevesebb koleszterint tartalmaznak. Tulajdonképpen (természetesen nagyon leegyszerűsítve) ez a fő különbség a jónak és a rossznak nevezett koleszterin között.
Az úgynevezett LDL (low density lipoprotein), vagyis a "rossz" koleszterin nagyobb arányban tartalmaz koleszterint. Ha túl sok termelődik belőle, a felesleg a véráramban maradhat, oxidálódhat, és megtapadhat, lerakódhat az érfalon. Ez a lerakódás az úgynevezett plakk, mely igen súlyos problémákhoz vezethet. Képzeljük el úgy, mintha egy rugalmas cső belső felületére egyre több és több ragacsos anyag kerülne: egy idő után a vérerek leszűkülhetnek, a véráramlás lassabbá és nehézkesebbé válik (sőt akár a plakk teljesen el is zárhatja a vér útját), az ér fala megkeményedik, elveszíti a rugalmasságát, sőt mikroszkopikus gyulladások alakulhatnak ki benne. Ezek a plakkok rendkívüli mértékben megnövelik a különböző szív- és érrendszeri problémák, az agyvérzés, a szívroham rizikóját.
A HDL (high density lipoprotein) ezzel szemben jótékonya hat a szervezetünkre. Ebben a típusban a fehérjék aránya a magasabb. Ezek a részecskék képesek a fel nem használt koleszterint visszaszállítani a májba, ahol az vagy kiválasztódik (és a széklettel távozik) vagy más szövetekhez kerül. A HDL-koleszterin éppen ezért védi az ereket, csökkenti a kardiovaszkuláris betegségek kialakulásának rizikóját.
Mikor számít magasnak a koleszterinszintünk?
A koleszterinszint vizsgálata a leggyakoribb laborvizsgálatok közé tartozik. Az összkoleszterin az LDL-, a HDL- és egyéb lipidek (pl. a trigliceridek) együttes értékét jelenti, de emellett általában külön-külön is mérik ezeket az adatokat. Ideális esetben az LDL szintje alacsony, míg a HDL szintje magas: minél alacsonyabb a rossz, és minél magasabb a jó koleszterin szintje, annál kisebb az esély arra, hogy szív- és érrendszeri panaszok alakuljanak ki valakinél. Optimális esetben a teljes koleszterinszint 5,2 mmol/l alatt, az LDL-koleszterin 2,6 mmol/l alatt, a HDL-koleszterin pedig 1,1 mmol/l felett van, de ezek az értékek természetesen egyénenként kis mértékben változhatnak (pl. az életkortól vagy a nemtől függően).
Hogyan csökkenthető a magas koleszterinszint? Ezt javasolja az orvos
Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben , a Facebook-on, az Instagramon vagy a X-en, Tiktok-on is!
