Légszennyezés - és magas vérnyomás?

Magasabb a városlakók vérnyomása? A német Duisburg-Essen Egyetem kutatói szerint azoknál, akik városban, szennyezett levegőjű területen élnek, magasabb vérnyomás alakulhat ki, mint azoknál, akik tisztább levegőjű környezetben laknak.

A kutatók azt elemezték, hogy 2000 és 2003 között a levegő szennyezettsége milyen hatással volt az ott élők vérnyomására. Ehhez egy "Heinz Nixdorf emléktanulmány" adatait használták fel, mely egy olyan tanulmány-sorozat, aminek keretében közel 5000 személyt vizsgáltak a szívbetegségek előfordulására fókuszálva. Bár korábbi tanulmányok már rámutattak arra, hogy a levegő szennyezettségének hirtelen, például egyik napról a másikra történő megváltozása emelheti a vérnyomást, a közép és hosszú távú hatásokról még keveset tudtunk.

"Kutatásunk eredményei azt mutatják, hogy összefüggés van az ember lakóhelyének légszennyezettsége és a magas vérnyomás között." – mondta Barbara Hoffman a tanulmány szerzője, és a Dusiburg-Essen Egyetem Környezeti és Járványtani osztályának vezetője. Az eredményeket az ATS 2010 (American Thoracic Society) nemzetközi konferenciáján tárták nyilvánosság elé New-Orleansban.

A kutatók áramlási és kémiai modellek segítségével próbálták felmérni a porszennyezés hosszú távú hatásait. A vérnyomás mérésére automata oszcillometriás készüléket használtak, ami érzékeli a vér áramlását az artériában, és digitális jelekké alakítja. Arra az eredményre jutottak, hogy az átlagos vérnyomás 1,7 mmHg-mal nőtt 2,4 µg/m³ porszennyezés-növekedés hatására. Ez a 2,5 μm vagy ezalatti finomságú szálló por a városokban a járműforgalomból, a fűtésből, az infrastruktúrából és ipari kibocsátásból származik. Ugyanilyen összefüggést találtak a durva szemcséjű szennyeződések esetében (10 μm alatt), ami főleg úttestről felvert port, és járművek részecske-kibocsátását tartalmazza.

"A szisztolés és diasztolés vérnyomásértéke is magasabb volt annak, aki szennyezett levegőjű területen él, olyan tényezők figyelembevételével is, mint a kor, a nem, a testsúly és a dohányzás. A vérnyomás-emelkedés erősebb volt a nőknél, mint a férfiaknál" – magyarázza Dr. Hoffman. A növeli az érelmeszesedés kockázatát, az erek falának elzsírosodását, és olyan szív- és érrendszeri betegségekhez vezethet, mint a .

"Eredményeink magyarázatot adhatnak arra, hogy a szennyezett területeken élők miért vannak ezen betegségek nagyobb kockázatának kitéve" – teszi hozzá a kutatónő. Arra is rámutattak, hogy a rendszeres zajterhelés, például az, ha valaki egy forgalmas főút mellet lakik, ugyancsak magas vérnyomáshoz és más szívbetegségekhez vezethet.

"A vizsgálatok során a légszennyezettség szintjét átlagos koncentrációval vettük, tehát forgalmas csomópontok közelsége nem befolyásolta az eredményeket. – mondja Dr. Hoffman. "Ezért a megfigyelt vérnyomás-emelkedésben nem játszhatott szerepet a zajhatás. Felfedezésünk arra is felhívja a figyelmet, hogy a légszennyezettség nemcsak olyan életveszélyes esteket okozhat, mint a szívroham, vagy az agyi katasztrófa, hanem azokra a folyamatokra is hat, ami szív- és érrendszeri betegségek kialakulásához vezethet. Ezért fontos, hogy további kísérletek történjenek annak érdekében, hogy a magas légszennyezettség krónikus hatásait megelőzzük."

Dr. Hoffman és kollégái a jövőben azt szeretnék vizsgálni, hogy a tartósan fennálló légszennyezettség vezethet-e a koszorúér, illetve a nyaki ütőér elmeszesedéséhez. Ezek azok, amik a friss vért a szívbe, illetve az agyba szállítják. Számos európai és egyesült államokbeli kutatás vizsgálódik e témában, és reméljük, hogy rávilágítanak a szennyezett környezet hosszú távú hatásaira.

Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben , a Facebook-on, az Instagramon vagy a X-en, Tiktok-on is!