Asztmás a gyermeke? Ezt tanácsolja a tüdőgyógyász
Bár az asztmára nincs ismert végleges gyógymód, de gyógyszeres kezeléssel és életmódváltással a betegség jól kontrollálható, a legtöbb asztmás gyermek normális, aktív életet élhet.
Az asztma az egyik leggyakoribb krónikus, nem fertőző betegség, ami több mint 260 millió embert érint a világon. Az asztma világnapját, ami a Világmozgalom az Asztmásokért (GINA) nevű szervezet kezdeményezésére jött létre, minden évben május első keddjén tartják. Az idei év fókuszában a betegoktatás áll – mondja dr. Somogyi Éva, gyermektüdőgyógyász, csecsemő- és gyermekgyógyász, a Tüdőközpont szakembere, akit az asztmás gyermekek szüleinek az oktatásáról is kérdeztünk.
Az asztma kezelésének kihívásai
Az asztma a kis légutak összehúzódásával, szűkületével járó megbetegedés, amely rohamszerű nehézlégzéssel, száraz, kínzó köhögéssel és sípoló légzéssel jár. A szűkület oka a légutak simaizmának összehúzódása, a nyálkahártyájának gyulladása, oedemája, valamint fokozott nyákszekréciója. 2024 májusában, az asztma világnapján a GINA a betegedukáció jelentőségére hívja fel a figyelmet és hangsúlyozza, hogy a megfelelő tudással felvértezett asztmás beteg jól tudja kontrollálni betegségét, és azzal is tisztában van, mikor kell orvosi segítséget kérnie.
Ugyanilyen fontos azonban, hogy az egészségügyi szakemberek is felkészülten, az asztma hatékony kezelésével kapcsolatos legkorszerűbb bizonyítékokon alapuló ajánlások ismeretében nyújtsanak megbízható és hiteles információkat, valamint kezelést betegeik számára. Az asztmás betegek kezelésével kapcsolatos legégetőbb kihívások közé tartozik a gyulladáscsökkentő inhalációs kortikoszteroid elégtelen alkalmazásának a megváltoztatása, a rövid hatású béta2-agonista (SABA) inhalátorok túlzott használatának és az azoktól való függésnek a megszűntetése, valamint a szakorvosi értékelést és további vizsgálatokat igénylő betegekmegfelelő diagnosztizálása – olvasható a GINA közleményében.
A szülők edukációja
Jelenleg világszerte 5,1 millió 18 év alatti gyermeket érint az asztma, ami a fiúknál 1,5-2-szer nagyobb valószínűséggel alakul ki, mint a lányoknál. A legtöbb asztmás gyermek első tünetei 5 éves kor előtt jelentkeznek, de már egy év alatti gyermekeknél is találkozunk asztmaszerű panaszokkal.
– mondja dr. Somogyi Éva. Bár az asztmára nincs ismert végleges gyógymód, de gyógyszeres kezeléssel és életmódváltással a betegség jól kontrollálható, a legtöbb asztmás gyermek normális, aktív életet élhet.
A szülő számára az asztma kezelésének egyik első és legnehezebb lépése a diagnózis elfogadása. A szülőnek sok új, addig ismeretlen információt kell befogadnia és elsajátítania az asztma családba való érkezésekor. Ehhez partneri kapcsolatot kell kialakítanunk a szülőkkel, és biztosítanunk kell számukra az asztmával kapcsolatos valamennyi alapvető információt. A szülők mellett elengedhetetlen, hogy a gyermek környezete (óvodai, iskolai nevelők és gondozók) is ismerjék a betegség természetét, és birtokában legyenek az asztmával kapcsolatos legfontosabb tudnivalóknak (pl. tudják, hogy mi a teendő egy asztmás roham esetén) – hangsúlyozza a szakember.
Mi a teendő, ha asztmás a gyermek?
- Legyen asztma kezelési terve a gyermeknek
A kezelőorvos által összeállított írásos utasítás útmutatást ad arról, hogy:
- hogyan lehet észrevenni a gyermek asztmájának súlyosbodására utaló jeleket
- hogyan ismerheti fel a szülő a közelgő asztmarohamot, és miként kontrollálhatja azt
- hogyan lehet azonosítani azokat a súlyos tüneteket, amelyek azonnali orvosi ellátást igényelnek
- melyek a gyermek asztmájának kiváltó tényezői
Ismerje meg az asztma kezelésben alkalmazott gyógyszereket!
A legtöbb asztmás gyermek számára a gyógyszerek kombinációban biztosítják a hosszú távú tünetmentességet és a rohamoldást. Fontos azonban, hogy a gyógyszerek adagolása az előírt adagban, az életkornak megfelelő eszközzel és helyes technikával történjen.
Kerülje el az asztmát provokáló tényezőket!
Törekedni kell a légutak allergiás reakcióját kiváltó allergének és az irritatív tényezők beazonosítására és lehetséges kerülésére. Az asztmát kiváltó gyakori okok az allergének (pollen, háziporatka, állatszőr, penész), az irritáló tényezők (pl.-dohányfüst, kemikáliák) valamint az időjárás változásai és a vírusfertőzések.
Mik az asztmás roham tünetei?
Az asztmás roham korai jeleinek felismerése elengedhetetlen az azonnali és hatékony kezeléshez, amivel megelőzhető a súlyos asztmás roham. A tünetek (pl. elhúzódó, főként éjszaka jelentkező, száraz köhögés) az enyhétől a súlyosig terjedhetnek, és fokozatosan vagy hirtelen is kialakulhatnak.
Teendők asztmaroham esetén
Roham idején fontos a szülők higgadt és nyugodt viselkedése, hiszen egy feszült, ideges szülő látványa stresszeli a gyermeket, ami fokozza a tüneteit. Roham esetén az asztma kezelési tervben található, a kezelőorvossal egyeztetett teendőket és gyógyszereket kell alkalmazni. Mindemellett tisztában kell lenni azzal is, hogy a gyermek tünetei mikor igényelnek orvosi ellátást.
Vezessen asztmanaplót!
Az asztmanapló a tünetek (köhögés, sípoló légzés, nehézlégzés, éjszakai asztmás roham) és alkalmazott kezelések feljegyzésével segíthet a kezelőorvosnak az asztmát kiváltó okok azonosításában, és abban is iránymutatást adhat, mikor szükséges a terápiát megváltoztatni, ill. azon módosítani.
A betegoktatás során hangsúlyozni kell, hogy a gyermek tünetmentessége esetén sem szabad abbahagyni a fenntartó kezelést, és a rendszeres szakorvosi ellenőrzéseken való megjelenés is rendkívül fontos. Az eredmények és a szülő-gyermek beszámolója alapján ilyenkor nyílik alkalom arra, hogy a kezelőorvos szükség szerint módosítsa a terápiát. Az optimális kezelés biztosítása és a javaslatok pontos betartása egyaránt szükséges ahhoz, hogy a gyermek közel panaszmentesen élhessen.
– hangsúlyozza dr. Somogyi Éva, a Tüdőközpont orvosa.
Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben, a Facebook-on, az Instagramon vagy a Twitter-en, Tiktok-on is!
Az allergiából asztma is kialakulhat? A tüdőgyógyász válaszol
