Meddig lehet a bőrében a kullancs, mielőtt megfertőzi? A 24 órás szabály nem mindig igaz

A kullancsok elleni védekezésben minden perc számít, de a gyors eltávolítás önmagában nem jelent teljes garanciát. Éppen ezért a csípés utáni napokban és hetekben érdemes tudatosan figyelni a szervezet jelzéseire. A korán felismert kullancs által terjesztett betegségek többsége ugyanis jó eséllyel kezelhető, míg a késlekedés növelheti a szövődmények kockázatát.

Sokan úgy gondolják, hogy egy kullancscsípés csak akkor jelent komoly veszélyt, ha az élősködő legalább egy napig a bőrben marad. A valóságban azonban ennél rosszabb a helyzet. Bár bizonyos betegségek esetében valóban csökkenti a fertőzés esélyét a gyors eltávolítás, vannak olyan kórokozók, amelyek akár perceken belül átjuthatnak az emberi szervezetbe. Ezért egy kullancscsípést soha nem érdemes félvállról venni.

A fertőzés kialakulásához több feltételnek is teljesülnie kell. Persze nem minden kullancs hordoz kórokozót, és az sem mindegy, milyen betegséget terjeszt. Az idő azonban szinte minden esetben fontos tényező: minél hamarabb eltávolítják a kullancsot, annál kisebb a fertőzés kockázata.

Mi történik, amikor a kullancs megcsípi az embert?

A kullancs táplálkozása összetett folyamat. A bőr átszúrása után nyálat juttat a sebbe, miközben vért szív. Ez a váltakozó folyamat akár több napig is eltarthat. A kullancs nyála érzéstelenítő és véralvadásgátló anyagokat tartalmaz, ezért a csípést sokszor észre sem vesszük.

Amennyiben a kullancs fertőzött, a kórokozók egy része csak a táplálkozás során kezd aktívan szaporodni és vándorolni a kullancs szervezetében. Egyes baktériumoknak időre van szükségük ahhoz, hogy eljussanak a nyálmirigyekbe, ahonnan már átkerülhetnek az emberi szervezetbe.

Dr. Lars Eisen, az amerikai Betegségellenőrzési és Megelőzési Központ (CDC) vektorok által terjesztett betegségekkel foglalkozó epidemiológusa szerint amikor az első vércseppek bejutnak a kullancs belébe, az jelzést ad a baktériumoknak a szaporodás megkezdésére, majd ezek végül a nyálmirigyekbe jutnak.

A folyamat biológiailag összetett és időigényes. Az emberi immunrendszer ráadásul bizonyos esetekben képes lehet megakadályozni a fertőzés kialakulását, ha csak kevés kórokozó jut a szervezetbe.

Lyme-kór esetén valóban számít az idő

A kullancsok által terjesztett betegségek közül a legismertebb a Lyme-kór, amelyet a Borrelia burgdorferi nevű baktérium okoz. A jelenlegi tudományos adatok szerint ennek a baktériumnak az átvitele általában nem azonnal történik meg.

- Ez a mélységű tudás legalább részben annak köszönhető, hogy rendkívül sok kutatás zajlott a Lyme-kór elleni vakcina kifejlesztésének érdekében - mondja Dr. Jean Cao, a Michigani Állami Egyetem docense.

Nagy összefoglaló vizsgálatok alapján a fertőzés kockázata az első 24 órában alacsony, majd fokozatosan emelkedik, ahogy a kullancs tovább táplálkozik. A kutatások szerint 48 óra után már jelentősen nő az átvitel valószínűsége, míg három nap elteltével a kockázat kifejezetten magas lehet.

A szakirodalomban szereplő becslések szerint a fertőzés esélye körülbelül 10 százalék lehet 48 órás megtapadás után, 50 százalék körüli 63–67 óra elteltével, míg három nap után akár a 70 százalékot is megközelítheti.

Ez azonban nem jelenti azt, hogy a Lyme-kór az első napon teljes biztonsággal kizárható. Bár ritkán, de előfordulhatnak olyan helyzetek, amikor a fertőzés a vártnál hamarabb bekövetkezik.

Vannak betegségek, amelyekhez percek is elegendők

Miközben a Lyme-kórt okozó baktériumoknak általában időre van szükségük, bizonyos vírusok esetében egészen más a helyzet.

A kullancsencephalitis (vírusos agyvelőgyulladás) kórokozója például a kullancs nyálmirigyeiben található meg. Emiatt a vírus már a táplálkozás kezdeti szakaszában átjuthat a szervezetbe. Kutatások szerint egyes esetekben akár 15 percen belül is megtörténhet a fertőzés.

Ez különösen fontos Európában, ahol a kullancsencephalitis több országban, köztük Magyarország egyes területein is előfordul.

A szakértők szerint hasonlóan gyorsan terjedhet a ritka, de súlyos Povasan-vírus is, amely Észak-Amerikában fordul elő.

Nem csak a Lyme-kórra kell gondolni

A kullancsok számos más betegséget is terjeszthetnek. Egyes bakteriális fertőzések gyorsabban átadhatók, mint a Lyme-kór, míg más kórokozók hosszabb ideig tartó táplálkozást igényelnek.

A sziklás-hegységi foltos láz kórokozója egyes becslések szerint akár néhány órán belül is átjuthat az emberi szervezetbe. Az anaplazmózis és a Borrelia miyamotoi által okozott fertőzések többnyire hosszabb megtapadást követően jelentkeznek, de az átvitel bizonyos körülmények között már az első napon elkezdődhet.

A babesiosis nevű parazitás megbetegedés rendszerint lassabban terjed, és általában legalább másfél napnyi táplálkozás szükséges hozzá.

A részben már táplálkozott kullancs különösen kockázatos lehet

A szakirodalomban egyre gyakrabban említik az úgynevezett részben táplálkozott kullancsok szerepét. Ezek olyan egyedek, amelyek már korábban megkezdték a vérszívást egy másik állaton, majd valamilyen okból leváltak, és később emberre kerültek.

Ilyenkor előfordulhat, hogy a kórokozók már a kullancs nyálmirigyeiben vannak jelen, ezért az átvitel gyorsabban bekövetkezhet. Mivel szabad szemmel nem lehet megállapítani, hogy egy kullancs korábban táplálkozott-e, a csípés kockázatát mindig komolyan kell venni.

A kutatók arra is felhívják a figyelmet, hogy egyes állatkísérletek során a Lyme-kórt okozó baktériumokat már a kullancs nyálmirigyeiben is kimutatták, még azelőtt, hogy a vérszívás elkezdődött volna. Ez magyarázhatja, hogy ritka esetekben miért fordulhat elő a vártnál gyorsabb fertőzés.

A kullancs sokszor tovább van a bőrön, mint gondolnánk

Nem szabad arról sem megfeledkezni, hogy az emberek gyakran rosszul becsülik meg, mióta tapadt beléjük a kullancs. A kisebb fejlődési alakok – különösen a lárvák és nimfák – szinte láthatatlanok lehetnek, csípésük pedig rendszerint fájdalommentes.

Emiatt nem ritka, hogy a kullancs akár napokig a bőrön marad anélkül, hogy észrevennénk. Ez magyarázza, hogy sok fertőzés esetében a pontos megtapadási idő valójában nem ismert.

Mit tehet a fertőzés megelőzéséért?

A legfontosabb szabály továbbra is az, hogy a kullancsot a lehető leghamarabb el kell távolítani. Ehhez finom hegyű csipesz vagy kullancskiszedő eszköz használható. A kullancsot a bőrhöz minél közelebb kell megfogni, majd egyenletes mozdulattal kihúzni.

A szakemberek azt is javasolják, hogy szabadtéri program után néhány órán belül vizsgálja át alaposan a testét, különösen a hajlatokat, a fülek mögötti területet, a fejbőrt és a deréktájat. Egy zuhanyzás szintén segíthet eltávolítani azokat a kullancsokat, amelyek még nem kapaszkodtak meg.

A világos ruházat, a hosszú nadrág és az engedélyezett kullancsriasztók használata tovább csökkentheti a csípés esélyét. Emellett érdemes kerülni a magas füvet, a sűrű aljnövényzetet és az elhanyagolt bozótos területeket, ahol a kullancsok nagyobb számban fordulnak elő.

Mikor kell orvoshoz fordulni?

A kullancs eltávolítása után érdemes figyelni az esetleges tüneteket. A Lyme-kór egyik legismertebb jele a fokozatosan terjedő, céltáblaszerű bőrpír (Lyme-folt), de láz, fejfájás, fáradtság, izom- és ízületi fájdalom is jelentkezhet.

Fontos tudni, hogy a fertőzés lehetősége nem zárható ki pusztán azért, mert a kullancsot gyorsan észrevette vagy rövid ideig látta a bőrben. Ha a csípést követően szokatlan tünetek jelennek meg, célszerű mielőbb orvosi vizsgálatot kérni.

Figyelmébe ajánljuk

Mi vonzza a kullancsokat? Ezt állítja egy friss kutatás

Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben, a Facebook-on, az Instagramon vagy a X-en,Tiktok-on is!