Mi vonzza a kullancsokat? Ezt állítja egy friss kutatás

Tényleg tudatosan kiválasztják az áldozataikat?

Sokan úgy gondolják, hogy a kullancsok személyes preferenciái egyszerűek: az izzadság, a testillat vagy akár a fokhagyma fogyasztása dönti el, kit támadnak meg. Egy újabb kutatás azonban arra utal, hogy a háttér ennél jóval összetettebb – a vércsoport is fontos szerepet játszhat benne.

Nem az számít, amit eddig hittünk

Hosszú ideig az a nézet uralkodott, hogy a kullancsokat elsősorban a bőrön található szaganyagok, az izzadás mértéke vagy bizonyos ételek fogyasztása vonzza. Bár ezeknek a tényezőknek valóban lehet szerepük, egy cseh kutatócsoport eredményei szerint nem ezek a legmeghatározóbbak.

A prágai Állami Egészségügyi Intézet (State Health Institute) szakemberei kísérletes körülmények között vizsgálták, hogy a kullancsok milyen tényezők alapján választanak gazdát. Megfigyeléseik szerint a vércsoport meglepően erős befolyással bír a viselkedésükre.

A vércsoport mint rejtett vonzerő

A kutatás során különböző vércsoportú mintákat kínáltak fel kullancsoknak, és azt figyelték meg, melyikhez közelednek nagyobb arányban. Az eredmények egyértelmű mintázatot mutattak.

Az A vércsoport bizonyult a legvonzóbbnak: a kullancsok több mint egyharmada ezt részesítette előnyben. Az O vércsoport a második helyre került, míg az AB csoport kevésbé bizonyult csábítónak. A B vércsoport esetében volt a legalacsonyabb az érdeklődés, jóval kisebb arányban választották ezt a mintát- írja a kobieta.onet.pl.

Ez a különbség valószínűleg a vércsoportokhoz kapcsolódó felszíni molekulák és kémiai jelek eltérésével magyarázható, amelyek befolyásolhatják a kullancsok érzékelését.

Akkor a kevésbé vonzó vércsoport védelmet jelent?

Joggal merül fel a kérdés: ha bizonyos vércsoportok kevésbé vonzóak, akkor az érintettek biztonságban vannak?

A válasz egyértelműen nem.

A szakértők hangsúlyozzák, hogy a kullancsok rendkívül alkalmazkodó paraziták. Ha lehetőségük adódik, gyakorlatilag bármilyen gazdát megtámadnak, függetlenül a vércsoporttól. A különbségek inkább preferenciát jelentenek, nem pedig védettséget.

Más szóval: ha valaki „kevésbé kedvelt” vércsoporttal rendelkezik, attól még ugyanúgy ki van téve a csípés kockázatának.

A kullancsok ennél is okosabbak

A modern kutatások szerint a kullancsok nem egyetlen tényező alapján döntenek. Az úgynevezett Haller-szervük segítségével egyszerre több ingert is érzékelnek: hőt, szén-dioxidot, mozgást és kémiai jeleket.

Ez azt jelenti, hogy a vércsoport csak egy a sok befolyásoló tényező közül. Az Ön testhőmérséklete, légzése vagy akár az, hogy mennyit mozog egy adott környezetben, ugyanúgy számít.

Védekezés: itt nincs kivétel

Bármilyen vércsoportba tartozik is, a megelőzés kulcsfontosságú. A kullancsok által terjesztett betegségek – például a Lyme-kór vagy a vírusos agyvelőgyulladás – miatt nem érdemes kockáztatni.

A szakemberek szerint érdemes olyan riasztószereket használni, amelyek megváltoztatják a bőr kémiai jelzéseit, így megnehezítik a kullancsok számára a célpont azonosítását. A világos ruházat szintén praktikus választás, mert azon könnyebben észrevehető, így gyorsabban eltávolítható.

Az is fontos, hogy természetben tartózkodás után alaposan átvizsgálja a testét – különösen a hajlatokat, a térdhajlatot, a hónaljat és a hajas fejbőrt.

A kullancs nem azonnal fertőz – az időfaktor kulcsfontosságú

Sokan ösztönösen megijednek egy kullancscsípés után, és azonnali fertőzéstől tartanak. A valóság azonban ennél árnyaltabb. A leggyakoribb kórokozók – például a Lyme-kórért felelős Borrelia baktérium – nem azonnal kerülnek át az emberi szervezetbe. A kutatások szerint ehhez általában több óra, sok esetben akár egy teljes nap is szükséges.

Ez azt jelenti, hogy a rendszeres önellenőrzésnek valódi, kézzelfogható jelentősége van. Ha Ön egy kirándulás után még aznap átnézi a bőrét, és időben eltávolítja a kullancsot, jelentősen csökkentheti a fertőzés kockázatát. Ez különösen fontos a nehezen észrevehető területeken, ahol a kullancs hosszabb ideig észrevétlen maradhat.

Ugyanakkor fontos hozzátenni: nem minden kórokozó „várakozik” ilyen hosszú ideig. Bizonyos vírusok, például a kullancsencephalitis kórokozója gyorsabban is átjuthat, ezért a gyors reakció minden esetben kulcsfontosságú.

Védőoltás: nem minden ellen, de ami ellen van, az fontos

A kullancsok által terjesztett betegségek közül nem mindegyik ellen tudunk védőoltással védekezni, de ami ellen igen, azt érdemes komolyan venni. A vírusos agyvelőgyulladás, más néven kullancsencephalitis ellen például rendelkezésre áll hatékony vakcina, amely több lépcsőben adva hosszú távú védelmet biztosíthat.

Ez különösen azok számára lehet fontos, akik gyakran tartózkodnak természetben, kirándulnak, kertészkednek, vagy egyszerűen olyan területen élnek, ahol a fertőzés kockázata magasabb. A betegség ugyanis ritkán ugyan, de súlyos idegrendszeri szövődményekkel is járhat, ezért a megelőzés ebben az esetben kiemelt jelentőségű.

Fontos azonban tisztában lenni azzal, hogy a legismertebb kullancs által terjesztett betegség, a Lyme-kór ellen jelenleg nincs széles körben alkalmazott, rutinszerűen elérhető védőoltás. Ezért a fizikai védekezés, a kullancsok elleni riasztószerek használata és a test rendszeres átvizsgálása továbbra is elengedhetetlen része a megelőzésnek.

Figyelmébe ajánljuk

Miért pont engem csíp a kullancs? Hogy néz ki egy kullancscsípés?

Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben, a Facebook-on, az Instagramon vagy a X-en,Tiktok-on is!