Majomhimlő: a WHO nemzetközi vészhelyzetnek nyilvánította járványt - ezek a betegség tünetei
A himlő gyors terjedése aggasztó az afrikai országokban, de már a kontinensen kívül is megjelent.
Dr. Tedros Adhanom Ghebreyesus, a WHO főigazgatója megállapította, hogy a Kongói Demokratikus Köztársaságban és az afrikai országok egyre több országában megszaporodott fertőzés a Nemzetközi Egészségügyi Szabályzat értelmében nemzetközi aggodalomra okot adó közegészségügyi vészhelyzetet jelent.
Országonként különböző fertőzési mód és eltérő kockázati szint
Dr. Tedros nyilatkozata a Nemzetközi Egészségügyi Szabályzat (IHR) független szakértőiből álló sürgősségi bizottság tanácsára érkezett, akik áttekintették a WHO és az érintett országok szakértői által bemutatott adatokat. A bizottság úgy ítélte meg, a himlőfertőzés továbbterjedhet az afrikai országokban és a kontinensen kívül is.
A megbeszélést követően Dr. Tedros a következőket nyilatkozta: "Az új Mpox klád megjelenése, gyors terjedése a Kongói Demokratikus Köztársaság keleti részén, valamint az esetek bejelentése számos szomszédos országban nagyon aggasztó. A Kongói Demokratikus Köztársaságban kitört egyéb Mpox kládok és Más afrikai országokban egyértelmű, hogy összehangolt nemzetközi válaszlépésre van szükség a járványok megállításához és életek megmentéséhez.”
A bizottság elnöke, Dimie Ogoina professzor a következőket mondta: „A himlőfertőzés jelenlegi felszaporodása Afrika egyes részein, valamint a majomhimlő vírus új, szexuális úton terjedő törzse vészhelyzet, nemcsak Afrikában, hanem az egész világon. Az Afrikából származó Mpoxot ott figyelmen kívül hagyták, és később 2022-ben globális járványt okozott. Itt az ideje cselekedni, meg kell akadályozni, hogy ez megismétlődhessen."
Mióta tudunk a majomhimlőről?
Az orthopoxvírus okozta Mpoxot először 1970-ben mutatták ki emberekben a Kongói Demokratikus Köztársaságban. A betegség Közép- és Nyugat-Afrika országaiban endemikusnak számít.
2022 júliusában a több országot felölelő fertőzést PHEIC-nek nyilvánították, mivel szexuális érintkezés útján gyorsan terjedt számos olyan országban, ahol korábban nem észlelték a vírust. A PHEIC (Public Health Emergency of International Concern) egy rendkívüli esemény, amely közegészségügyi kockázatot jelent más államokra. Ezt a PHEIC-et 2023 májusában feloldották, miután az esetek száma világszerte folyamatosan csökkent.
A Kongói Demokratikus Köztársaságban több mint egy évtizede jelentették az Mpoxot, és az évente bejelentett esetek száma folyamatosan nőtt ebben az időszakban. Tavaly jelentősen nőtt a bejelentett megbetegedések száma, és már idén is meghaladta a tavalyit, több mint 15 600 megbetegedéssel és 537 halálesettel.
Az elmúlt hónapban több mint 100 laboratóriumilag megerősített esetet jelentettek négy, a Kongói Demokratikus Köztársasággal szomszédos országban, ahol korábban nem jelentettek himlőfertőzést: Burundiban, Kenyában, Ruandában és Ugandában. A szakértők azonban úgy vélik, az esetek valós száma magasabb.
A jelenleg a himlő ellen használt két vakcinát a WHO immunizációs szakértői stratégiai tanácsadó csoportja ajánlja, és jóváhagyták a WHO-jegyzékben szereplő nemzeti szabályozó hatóságok, valamint egyes országok, köztük Nigéria és a Kongói Demokratikus Köztársaság.
A WHO együttműködik az országokkal és az oltóanyag-gyártókkal a potenciális oltóanyag-adományozáson, és az ideiglenes Medical Countermeasures Network (Orvosi Ellenintézkedések Hálózatán) keresztül együttműködik a partnerekkel, hogy megkönnyítse az oltásokhoz, terápiákhoz, diagnosztikához és egyéb eszközökhöz való egyenlő hozzáférést.
A WHO előzetes 15 millió dolláros azonnali finanszírozási szükséglettel számol a megfigyelési, felkészülési és reagálási tevékenységek támogatására.
A majomhimlő főbb tünetei
A majomhimlő lappangási ideje (a fertőződéstől a tünetek megjelenéséig tartó időszak) átlagosan 7-14 nap, ritkán akár 21 nap is lehet. Ebben az időszakban a fertőzött nem fertőz.
A majomhimlő tünetei hasonlóak (de szerencsére sokkal enyhébbek), mint a fekete himlőé. A fő különbség a két fertőzés között, hogy a majomhimlő jellemzően nyirokcsomó-duzzanatot okoz, ami a nyak, hónalj vagy az ágyék területén jelentkezhet csak az egyik, vagy mindkét testfélen. Ez egyben a két betegség fontos megkülönböztető jele is: a fekete himlőre a nyirokcsomó-duzzanat nem jellemző.
A majomhimlő általános, kezdeti tünetei az alábbiak:
- láz;
- fejfájás;
- izomfájdalom, hátfájás;
- nyirokcsomó-duzzanat;
- hidegrázás;
- kimerültség;
- ritkábban torokfájás és köhögés.
Általában a láz megjelenését követő 1-3 napban jelennek meg a himlőre jellemző bőrelváltozások. Ezek először jellemzően az arcon alakulnak ki, majd a test többi részére is átterjednek. A bőrön megjelenő elváltozások ún. macula (még lapos felületű), papula (kiemelkedő), vesicula (nedvvel feltelt) és pustula (gennygyülem a hám rétegei között) stádiumban követik egymást és maradandó hegeket is okozhatnak a bőrön.
A majomhimlőre jellemző, később kialakuló tünetek az alábbiak:
- a kiütések (léziók) jól körülhatároltak, mélyen fekszenek és gyakran ún. „köldökképződés” látható rajtuk (a hólyag tetején pötty jelenik meg);
- a bőrléziók nagyjából azonos méretűek és azonos fejlődési stádiumúak a test különböző területein;
- a kiütések centrifugális megjelenésűek (több lézió van az arcon és a végtagokon, mint a háton, mellkason, hason);
- a léziók megjelenhetnek a tenyéren és a talpon is;
- a léziók fájdalmasak, a gyógyulási fázisban pedig erősen viszketnek.
A betegségből való felgyógyulás jellemzően 2-4 hétig tart.
Ezekről a veszélyekről tudnia kell, ha nyilvános medencébe megy
Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben , a Facebook-on, az Instagramon vagy a X-en, Tiktok-on is!
