Milyen a karácsony a meddőséggel küzdő párok számára? Milyen lelki terheket cipelnek?
Sokszor éppen a veszteségélményt erősíti fel a karácsony a meddőséggel küzdő párok számára.
Karácsonykor különösen fájdalmas lehet a régóta várt gyermek hiánya, amely a hétköznapokban is eltávolíthatja a meddőséggel küzdő párokat a családtagoktól és barátoktól – derül ki az Apor Vilmos Katolikus Főiskola Anna–Joachim-programja által készített online felmérésből, amely arra is rámutatott: az évekig tartó orvosi kivizsgálások, meddőségi kezelések során mégis csak ritkán kerül szóba, milyen lelki terhekkel jár a nehezített gyermekvállalás.
Kudarc, bizonytalanság, gyász, fájdalom, hiány, csalódottság, önvád, keserűség, reménytelenség, türelmetlenség, magány – többek között ilyen szavakkal jellemezték az Anna–Joachim-program online felmérésének résztvevői, milyen érzések kavarogtak bennük, amikor egyértelművé vált számukra, hogy meddőségi problémákkal küzdenek. Az Apor Vilmos Katolikus Főiskola hat éve indította el a régóta gyermekre vágyó pároknak szóló ingyenes, intenzív pszichológiai és mentálhigiénés támogatást nyújtó tréningjeit, a szakemberek ugyanis egyértenek abban: a sikertelen próbálkozás, a sokszor évekig húzódó kivizsgálások komoly lelki terhet rónak az érintett párokra.
Ezt az online felmérés eredményei is alátámasztják: a válaszadók kétharmada úgy érzi, a nehezített gyermekvállalás rányomja bélyegét a munkavégzésére, családi és a baráti kapcsolataira. Sokan számoltak be arról, hogy elveszítették motivációjukat a munkahelyükön, baráti kapcsolataik beszűkültek, élethelyzetük pedig elsősorban a kisgyermekes ismerősöktől, rokonoktól távolította el őket, ezért az olyan nagy családi ünnepek, mint a születésnapok vagy a karácsony sokaknál feszültséget, szomorúságot okoz. „Minden ünnepen megjelenik a hiány, hogy kinek „kellene” még ott lennie” – fogalmazott az egyik válaszadó.
Van, hogy pozitív hatásokkal jár a nehezített gyermekvállalalás
A kutatás résztvevőinek 15 százaléka szerint ugyanakkor meddőségi problémái nincsenek hatással a kapcsolataira és a munkájára, 8 százalékuk pozitív és negatív hatásokat is tapasztal, minden tizedik megkérdezett pedig arról számolt be, hogy a diagnózis közelebb hozta őt a szeretteihez, a sorstársközösségben pedig új barátokra is talált. A megkérdezettek 55 százalékának párkapcsolatát, házasságát is megerősítette a közös küzdelem, 17 százalékuk azonban több feszültségről és konfliktusról számolt be, 11 százalékuk pedig egyenesen úgy fogalmazott, hogy a nehezített gyermekvállalás veszélybe sodorta a házasságát, párkapcsolatát.
A családi, baráti, munkahelyi kapcsolatoknak alighanem az sem tesz jót, hogy tízből kilenc válaszadó kéretlen tanácsokat is kap időnként. „Ne stresszelj rá” – ez a tanács hangzik el a leggyakrabban, de a rokonok, ismerősök, munkatársak sokszor ajánlanak szakorvost, gyógyszert, alternatív módszert vagy életmódváltoztatást, sőt a megkérdezettek egy része kapott már a szexualitással kapcsolatos megjegyzést is.
Sokszor szóba sem kerül, milyen lelki terhekkel jár a meddőség
A sokszor évekig tartó orvosi kivizsgálások, meddőségi kezelések során mégis csak ritkán kerül szóba, milyen lelki terhekkel járhat a nehezített gyermekvállalás. A kutatásban részt vevők több mint fele szerint egyszer sem, 20 százalék szerint csak érintőlegesen került elő ez a téma az orvosi konzultációkon. Tízből nyolcan semmilyen konkrét információt nem kaptak meddőségi specialistától, nőgyógyásztól, andrológustól arról, hogy milyen sorstárscsoporthoz csatlakozhatnak, vagy milyen szakembertől kérhetnek segítséget a lelki megküzdéshez.
A válaszadók 77 százaléka ennek ellenére szakemberhez vagy sorstársi közösséghez fordult, hogy könnyebben tudja hordozni a lelki terheket. A legtöbben pszichológustól, mások lelkigondozótól vagy mentálhigiénés szakembertől kértek segítséget, részt vettek az Anna–Joachim-programban, vagy pszichiátertől, lelkésztől, paptól, esetleg kineziológustól kaptak támogatást.
Négy éve képeznek meddőségi szaktanácsadókat
A segítő szakembereket és pedagógusokat képző Apor Vilmos Katolikus Főiskola évek óta azon dolgozik, hogy az érintett párok professzionális lelki támogatást kapjanak, a velük foglalkozó szakemberek pedig tisztában legyenek ennek lehetőségeivel. Ezért hozták létre az Anna–Joachim-programot, tartják meg évről évre a témát sokféle irányból megközelítő tudományos konferenciát, és indították el 2022 tavaszán a reproduktívegészség-fejlesztő és meddőségi szaktanácsadó képzést. Az akkreditált, négy féléves, BA-diplomával elkezdhető szakirányú továbbképzés célja olyan szakemberek képzése, akik mentálhigiénés vagy lelkigondozói eszközökkel, katolikus szellemiségben támogatják az arra nyitott, meddőségi problémákkal küzdő párokat, preventív szemléletükkel elősegítik a reproduktív egészség fenntartását és növekedését.
„Az Anna–Joachim-program már hatéves, a párokkal közös munka során szerzett tapasztalatainkat pedig folyamatosan beépítjük a tantervbe, így a hallgatók több területen is elmélyülhetnek, a termékenységi problémák pszichoszociális, valamint orvosi vonatkozásai, kezelési lehetőségei mellett többek között a meddőségi ellátás és az örökbefogadás hazai intézményrendszerét, a segítségnyújtás eszközeit és a keresztény bioetikát is megismerhetik, ugyanakkor a képzésen nagy hangsúlyt fektetünk az önismeretre és a terepgyakorlatra is” – mondja Homokiné Hollósi M. Cecília tanácsadó szakpszichológus, az Anna–Joachim-program szakmai vezetője, a képzés szakfelelőse, kiemelve: a képzés 2026 tavaszán is elindul, a jelentkezéseket 2026. január 10-ig várják.
Összegzés
- A karácsonyi ünnepek fokozhatják a meddőséggel küzdő párok érzelmi fájdalmát.
- A meddőség jelentős lelki terhet ró az érintett párokra, amelyet gyakran nem vesznek figyelembe az orvosi konzultációk során.
- Az Anna–Joachim-program keretében pszichológiai és mentálhigiénés támogatást nyújtanak a meddőséggel küzdők számára.
- A kutatás szerint a meddőségi problémák hatással lehetnek a kapcsolatokra és az érzelmi stabilitásra, de egyes esetekben erősítő hatásúak.
- Az Apor Vilmos Katolikus Főiskola képzést indít meddőségi szaktanácsadók számára, hogy hatékony támogatást biztosítsanak az érintetteknek.
Először használtak emberi bőrsejteket megtermékenyíthető petesejtek létrehozására
Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben, a Facebook-on, az Instagramon vagy a X-en,Tiktok-on is!
