Mellrák - ezek az életmódbeli szokások növelhetik meg a kialakulásának esélyét

Betegségek

2024. szeptember 20. 21:34

Egészségkalauz

A korai diagnózis életet menthet.

Bizonyos életmódbeli szokások is jelentősen növelhetik az emlőrák kialakulásának a kockázatát. A KomplexLabor és a SeqOmics megbízásából a dél-alföldi régióban élő nők körében korábban kutatást végzett annak feltárására, hogy vajon milyen ismeretekkel rendelkeznek az mellrák és a szűrővizsgálatokkal kapcsolatban.

Évente 5-6 ezer nő betegszik meg

Évente átlagosan 35-40.000 új daganatos megbetegedést regisztrálnak nők körében Magyarországon, ebből a leggyakoribb daganattípus az emlőrák – amely évente 5-6.000 újabb nőt érint. Bár lassan, de növekvő tendenciát mutat a női emlő rosszindulatú daganat-incidencia, ha az elmúlt 10 év adatait megvizsgáljuk. Ezért is kiemelten fontos a rendszeres önvizsgálat és emlőszűrésen való részvétel, hiszen az időben felfedezett rosszindulatú elváltozás az esetek több, mint nyolcvan százalékában gyógyítható.

Magyarországon a 45-65 év közöttiek kapnak népegészségügyi program keretében meghívást emlővizsgálatra, amely fizikai vizsgálatból és mammográfiából áll. A rendszeres önvizsgálat akár fiatalabb korban is, de 30 év fölött már mindenképpen ajánlott, 40 év fölött pedig egyértelműen az aktív megelőzés része a képalkotó vizsgálatot is magába foglaló emlőszűrés, hisz az emlőrák elfordulásának kockázata a korral együtt nő.

A kutatás során 300 fős, a 35-60 éves Dél-Alföldön élő nőkre reprezentatív mintán vizsgálták a nők tapasztalatait és ismereteit az emlődaganatok és -szűrések kapcsán. A kutatásban résztvevők 12 százaléka saját maga vagy szerette révén érintett volt emlőrákban.

A kutatásban résztvevők az emlődaganatok számos rizikófaktorát ismerték, átlagosan 6,5 faktort jelöltek meg. Többségük tudta, hogy érdemes rendszeres emlőszűrésre járni, különösen akkor, ha van a családban emlőrákos érintettség, genetikai hajlam az emlőrákra, vagy saját emlőrákos kórelőzmény, valamint, ha valaki elmúlt 50 éves. Az életmóddal kapcsolatos rizikófaktorok jóval kevésbé ismertek. A nők kevesebb mint 1/5-e tudta, hogy a késői első szülés vagy a gyermektelenség, a túlzott alkoholfogyasztás vagy a dohányzás és a fizikai aktivitás hiánya ugyancsak növelheti az emlődaganat kialakulásának esélyét.

A megkérdezett nők a felsorolt 6 diagnosztikai módszerből átlagosan közel 4-et jelöltek meg, melyek szerintük alkalmasak az emlőrák szűrésére. A leggyakrabban említett vizsgálat a mammográfia volt, melyet csaknem minden válaszadó ismert – ennek a vizsgálatnak a legmagasabb a spontán említése is. Második helyen az egészségügyi szakember által végzett tapintásos fizikai vizsgálat szerepel, melyet szintén 90% feletti arányban említettek – ennek a spontán ismertsége azonban nem számottevő. A harmadik legismertebb diagnosztikai módszer az emlő ultrahang, melyet több, mint 80% említett.

Miért lehet alaposabb a tomoszintézises vizsgálat?

A felsorolt vizsgálatok közül legtöbben egészségügyi szakember által végzett tapintásos fizikai vizsgálaton vettek részt, ezt a válaszadók 69%-a említette. 57%-uk mammográfiai vizsgálaton is részt vett már. Mindössze 6 százalék hallott már a legmodernebb, 3D vezérelt tomoszintézisről, mely számos előnnyel rendelkezik a hagyományos mammográfiához képest:

· kompatibilis minden méretű és formájú emlővel, mivel a hajlított kompressziós lemez teljes mértékben követi az emlő alakját,

· nem okoz képi torzítást, az elérhető legnagyobb felbontású és legrészletesebb képet biztosítja három dimenzióba

· számítógépes szoftver segítségével 1 milliméteres szeletvastagsággal emlőnként maximum 15 képet készít (a képek száma függ az emlők méretéről), szemben a hagyományos mammográfia során készített 2 darab képpel.

Az egyes vizsgálat típusok részletes leírásaiból jól látható, hogy vannak bizonytalanságok azzal kapcsolatban a megkérdezettek körében, hogy melyik vizsgálat pontosan hogyan zajlik, miről szól. Leginkább az emlő biopszia fogalmával vannak tisztában, ebben az esetben 83%-uk a helyes leírást társította a vizsgálathoz. Az emlő ultrahang esetében is elég magabiztosnak mondhatók a válaszadók, hiszen 70%-uk itt is a megfelelő leírást társította a vizsgálathoz. Egyértelműen a tomoszintézissel kapcsolatban látható a legnagyobb bizonytalanság. Ennek a vizsgálatnak a leírásához mindössze a válaszadók 39%-a társította a megfelelő megnevezést.

Saját bevallásuk szerint a régióban élő 35-60 éves nők fele legalább havi rendszerességgel végez tapintásos önvizsgálatot emlőin, ugyanakkor mindössze 1/3-uk jár rendszeresen emlőszűrésre jelenleg. Az 50-60 évesek körében magasabb azok aránya, akik rendszeresen járnak emlőrák szűrésre, mint az ennél fiatalabb korosztályokban.

Összegezve

Bizonyos életmóddal kapcsolatos szokások növelhetik az emlőrák kockázatát.
Magyarországon évente 35-40.000 új női daganatos megbetegedést regisztrálnak, amelyből a leggyakoribb az emlőrák.
Kiemelten fontos a rendszeres önvizsgálat és az emlőszűrésen való részvétel.
A vizsgálatban résztvevők többsége ismerte a mammográfiát, de kevésbé ismerték az életmóddal kapcsolatos rizikófaktorokat.