A demencia alattomos jele, amit a legtöbben észre sem vesznek: semmi köze a memóriához
Friss kutatás szerint a demencia egyik korai jelének semmi köze a memóriához, de még a testi funkciók romlásához sem.
Amikor a demenciáról hallunk, legtöbben rögtön a feledékenységre, a név- vagy tárgyfelismerési nehézségekre, illetve a mindennapi tevékenységek végzésének akadályaira gondolunk. A köztudatban a betegség szorosan összefonódik a memóriavesztéssel és a fizikai képességek fokozatos romlásával. Kevesen tudják azonban, hogy a demencia olykor sokkal árnyaltabb, nehezebben felismerhető módon is jelentkezhet – jóval azelőtt, hogy a klasszikus tünetek nyilvánvalóvá válnának.
Egy kevésbé ismert figyelmeztető jel
Szakemberek egy olyan jelenségre hívják fel a figyelmet, amely már a korai szakaszban utalhat az agyműködés változására. Ez a tünet gyakran észrevétlen marad, mert nem kapcsolódik sem a memória, sem a testi funkciók látványos romlásához.
Egy friss kutatás eredménye szerint az idősebb felnőttek érzelmek értelmezésében mutatott tévedései a demencia egyik első árulkodó jelei lehetnek. A Cambridge-i Egyetem és a Tel-Avivi Egyetem kutatói több mint hatszáz idős résztvevő bevonásával vizsgálták, miként ismerik fel mások érzelmeit - írja a Medonet.
Pozitivitási torzítás
Az eredmények meglepőek voltak: azok, akiknél kognitív hanyatlás jelei mutatkoztak, nagyobb eséllyel értékelték a semleges vagy negatív arckifejezéseket – például a dühöt, félelmet vagy szomorúságot – pozitívnak. A kutatók ezt a jelenséget „pozitivitási torzításnak” nevezik, amely összefügghet az idegsejtek fokozatos pusztulásával. A tanulmány az agy érzelmi feldolgozásért felelős régióiban is kimutatható változásokról számolt be.
Érdekes módon a kutatók nem találtak kapcsolatot a jelenség és a depresszió tünetei között. Ez arra utal, hogy a túlzottan derűlátó érzelemértelmezés segíthet különválasztani a demenciát az időskori depressziótól — mutattak rá a szakemberek. Hangsúlyozták ugyanakkor, hogy az eredmények további vizsgálatokat igényelnek, mielőtt szélesebb körben diagnosztikai eszközként lehetne alkalmazni.
Új kockázati tényezők is a felszínre kerültek
Egy másik kutatásban a tudósok két új tényezőt azonosítottak, amelyek hozzájárulhatnak a demencia kialakulásához: a magas koleszterinszintet és a látásvesztést. Ezek az új felismerések tovább bővítik a már ismert rizikófaktorok körét, amelyek közé korábban a genetikai hajlam és a dohányzás is beletartozott.
A tanulmány szerzői szerint a gyermekkortól kezdődő egészséges életmód akár az Alzheimer-kóros esetek közel felét is megelőzheti. Ez nemcsak a szív- és érrendszeri betegségek kockázatát csökkenti, hanem hosszú távon az agy egészségét is védi.
Mit érdemes tehát észben tartani?
- A demencia nem mindig memóriavesztéssel indul: a finom érzelemfelismerési hibák is árulkodóak lehetnek.
- Az érzelmek félreértelmezése gyakran pozitív irányba torzul, ami megkülönbözteti az állapotot a depressziótól.
- A magas koleszterinszint és a látásromlás újonnan beazonosított kockázati tényezők.
- Az egészségtudatos életmód már gyermekkorban hozzájárulhat a demencia kockázatának jelentős csökkentéséhez.
Digitális diagnosztikai eszközök
Egyre több vizsgálat folyik arról, hogyan segíthetnek a mesterséges intelligencián alapuló arcfelismerő és hangérzékelő algoritmusok a demencia korai szűrésében. Az érzelmek téves azonosítása nemcsak laboratóriumi környezetben, hanem hétköznapi beszélgetések során is mérhető lenne, például okostelefonos alkalmazásokkal.
A demencia jelei a kezén is látszódhatnak – mire érdemes figyelni?
Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben , a Facebook-on, az Instagramon vagy a X-en, Tiktok-on is!
