Méhnyakrák, méhtestrák, petefészekrák - korai tünetek, amiket nem szabadna megvárni

Egyes tünetek már korán jelentkeznek, de azokat nem lenne szabad megvárni.

A daganatos betegségek korai felismerése sok esetben élet-halál kérdése lehet, de legalábbis meghatározza a kezelés lehetőségeit. Így van ez a nőgyógyászati daganatok esetében is: minél korábban sikerül felismerni a betegséget, annál jobbak lehetnek a kilátások.

Dr. Hernádi Balázs Nőgyógyászati Központ szülész-nőgyógyásza, a nőgyógyászati onkológia specialistája elmagyarázta, mikor, kinek és milyen vizsgálatok szükségesek az időben történő diagnosztizáláshoz.

A szűrési ajánlásokat az életkor, a családi kórtörténet és a rizikófaktorok is befolyásolják

A leggyakoribb nőgyógyászati daganatok, így az emlőrák, méhnyakrák, petefészekrák, méhrák, hüvelyrák és szeméremtestrák mind rizikófaktoraikban, mind tüneteikben és szűrési ajánlásaikban is különböznek egymástól. A méhnyakrák például a HPV-fertőzés talaján alakul ki, míg a petefészekráknál a családi kórtörténet a meghatározó. Emiatt is minden nőnél személyre szabottan kell felmérni a kockázatokat és dönteni a szűrésekről, hiszen a korai felismerés hatékonyabb és kevésbé invazív kezelést tehet lehetővé, és végső soron javíthatja a kilátásokat.

- A rendszeres szűrések jelentősége abban áll, hogy már a tünetek megjelenése előtt fel tudjuk fedezni az esetleges rendellenességeket – hangsúlyozza Hernádi doktor.

Ahhoz pedig, hogy tudjuk, kinek milyen típusú és rendszerességű szűrésre lehet szüksége, alapos kikérdezés és vizsgálatok szükségesek. Így állítható össze a leghatékonyabb rendszer a korai felismeréshez és a nyomon követéshez.

Így ismerhetők fel az egyes nőgyógyászati daganatok!

Méhnyakrák

A méhnyakrák az egyik legkönnyebben megelőzhető nőgyógyászati daganat, ugyanis az oltással, a rendszeres szűréssel és HPV teszteléssel már a rákmegelőző állapot is felismerhető. Az ún. PAP-teszt a méhnyak felszínéről levált sejtek mikroszkópos vizsgálatát jelenti, a HPV-szűrés pedig a vírus jelenlétét hivatott igazolni. A méhnyakrák szűrés a nemi élet megkezdésétől, de legkésőbb 21 éves kortól javasolt évente, problémamentes esetben kb. 65 éves korig. Ez egy fájdalommentes szűrés, ami néhány percig tart és nagy biztonságot nyújt a nőknek.

Petefészek daganat

A petefészekrákot nem véletlenül nevezik csendes gyilkosnak, ugyanis sokáig nincs jellegzetes tünete, illetve könnyen más betegségnek tűnhet. Sajnos nincs specifikus szűrése, de azoknak a nőknek, akik családi halmozódás okán vagy genetikai faktorok miatt nagyobb kockázatnak vannak kitéve, vannak elérhető vizsgálati lehetőségek. A hüvelyi Ultrahang mellett érdemes lehet a CA 125 (cancer antigén) tumormarkert is ellenőrizni az egyébként is évente javasolt labor vizsgálatban, bár ennek eredményét is csak szakorvos értelmezheti. Mindenesetre a nőknek mindenképpen fontos kivizsgáláson részt venni, ha például tartósan puffadást, medencetáji fájdalmat és a székelési szokások megváltozását tapasztalják.

Méhtestrák

A méhtest- vagy endometrium daganat az előzőekkel ellenétben sokszor jellegzetes tünetekkel hívja fel magára a figyelmet. Ilyen lehet a rendellenes vaginális vérzés, ami miatt szerencsére korán nőgyógyászhoz fordulnak az érintettek. Mivel a méhtestrák szűrése nem rutinszerű - képzett kézben a hüvelyi ultrahang minden rendelőben elérhető és a gyanút tünetmentesen is felvetheti - viszont tünetek esetén szükséges, akkor szükséges a kivizsgálás, ha bármilyen szokatlan változás következik be a menstruációban, különösen a menopauza után – ez ugyanis egy korai jele lehet a méhtestráknak.

Ugyancsak orvoshoz kell fordulni, ha medencetáji fájdalom, megmagyarázhatatlan fogyás jelentkezik. E tekintetben rizikófaktornak számít a cukorbetegség, az elhízás és a hormonterápia, így a nagyobb kockázatokkal rendelkezőknek érdemes rendszeres ellenőrzéseken részt venniük.

Hüvelyi- és szeméremtestrák

Ezek viszonylag ritkábban előforduló daganat típusok, amelyek után akkor érdemes vizsgálódni, ha fájdalom, viszketés, tartós diszkomfort érzet, szokatlan kinövés tapasztalható a genitáliák területén. Azoknál van jelen nagyobb rizikó, akik korábban HPV-vel fertőződtek, illetve méhnyakrákjuk volt. Ilyen esetben rendszeres ellenőrzés, nőgyógyászati kontroll szükséges.

A női egészségtudatosság döntő jelentőségű

Szerencsére a nők egyre egészségtudatosabbak, egyre többen szavaznak a prevencióra is. A megelőzés ugyanis mindig könnyebb, mint a gyógyítás, a korai felismerés pedig minden szempontból szerencsésebb folytatást tesz lehetővé.

– mondja dr. Hernádi Balázs, a Nőgyógyászati Központ szülész-nőgyógyásza, nőgyógyászati daganatsebész. – Éppen ezért nem csak a tünetek mielőbbi kivizsgálást szorgalmazzuk, de a rendszeres, évenkénti nőgyógyászati szűrést is, hiszen ez nem csak a diagnózis korai felállítását teszi lehetővé, de azt is, hogy ha rizikófaktort azonosítunk be, annak lehetséges kezelésére, megszüntetésére is javaslatot tehessünk.

Összegzés

• A daganatos betegségek korai felismerése fontos a kezelés lehetőségei szempontjából.
• A nőgyógyászati daganatok különböznek rizikófaktoraikban, tüneteikben és szűrési ajánlásaikban.
• A méhnyak-, petefészek-, méh-, hüvely- és szeméremtestrákhoz különböző szűrési módszerek szükségesek.
• A rendszeres szűrések fontosak a tünetek megelőzése érdekében.
• Az egyes nőgyógyászati daganatok korai jeleinek felismerése fontos a kezelés és kilátások szempontjából.

Figyelmébe ajánljuk

Ez a méhnyakrák korai tünete - ezekre figyeljen!

Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben , a Facebook-on, az Instagramon vagy a X-en, Tiktok-on is!