Kovács Ákos bejelentése, miszerint pajzsmirigyrákkal küzd, ismét ráirányította a figyelmet arra a betegségre.
- Kovács Ákos énekest pajzsmirigyrákkal diagnosztizálták, ezért lemondta nyári koncertjeit és már átesett a szükséges műtéten.
- A pajzsmirigyrák gyakran tünetmentes, de korai felismeréssel jól gyógyítható betegség.
- A leggyakoribb típus papillaris pajzsmirigyrák, amely jó gyógyulási eséllyel jár; ritkább formák agresszívebbek lehetnek.
- A kezelés általában műtétből, szükség esetén radiojód-kezelésből és hormonterápiából áll; a teljes gyógyulás esélye korai felismerés esetén kiváló.
- A műtét után rendszeres endokrinológiai ellenőrzés szükséges, és a hangszalagok működése átmenetileg vagy ritkán tartósan is érintett lehet, de a legtöbb beteg visszanyeri életminőségét.
Nemrég jelentette be Kovács Ákos Kossuth-díjas énekes, dalszerző, hogy pajzsmirigyrákkal diagnosztizálták. Ahogy már a Blikkben is megjelent, már át is esett a szükséges műtéten, ezért a nyári koncertjeit lemondja, hogy a felépülésére koncentrálhasson. Az eset ismét ráirányította a figyelmet egy olyan daganatos betegségre, amely sokáig semmilyen tünetet nem okoz, ugyanakkor korai felismerés esetén az egyik legjobban gyógyítható ráktípusok közé tartozik.
A pajzsmirigyrák sokáig semmilyen panaszt nem okoz, ezért gyakran véletlenül derül rá fény egy nyaki ultrahangvizsgálat során. Pedig vannak olyan jelek, amelyeket nem érdemes félvállról venni – a korai diagnózis ugyanis jelentősen javítja a gyógyulás esélyeit.
A pajzsmirigyrák nem tartozik a leggyakoribb daganatok közé, mégis egyre több esetet fedeznek fel
A pajzsmirigy a nyak elülső részén található, pillangó alakú szerv, amely létfontosságú hormonokat termel. Ezek szabályozzák az anyagcserét, a testhőmérsékletet, a szív működését és számos egyéb élettani folyamatot.
A pajzsmirigyrák akkor alakul ki, amikor a mirigy sejtjeiben genetikai változások következnek be, amelyek miatt azok kontrollálatlanul kezdenek szaporodni. Bár a betegség viszonylag ritka más daganatokhoz képest, az elmúlt évtizedekben világszerte nőtt a diagnosztizált esetek száma. Ennek egyik oka az is, hogy a korszerű ultrahangvizsgálatoknak köszönhetően ma már olyan apró daganatokat is felfedeznek, amelyek korábban rejtve maradtak.
A jó hír ugyanakkor az, hogy a pajzsmirigyrák a legtöbb esetben jól kezelhető, különösen akkor, ha korai stádiumban ismerik fel.
Többféle pajzsmirigyrák létezik
Nem minden pajzsmirigyrák viselkedik ugyanúgy. A leggyakoribb forma a papilláris pajzsmirigyrák, amely az esetek mintegy 80–85 százalékát teszi ki. Ez általában lassan növekszik, és kiváló gyógyulási esélyekkel jár.
A follikuláris pajzsmirigyrák szintén viszonylag jó prognózisú, bár gyakrabban adhat áttétet a véráramon keresztül.
Ritkább, de agresszívebb a velőállományi (medulláris) pajzsmirigyrák, amely bizonyos esetekben örökletes genetikai eltéréssel is összefügghet. Ennél is ritkább az anaplasztikus pajzsmirigyrák, amely gyors lefolyású és nehezebben kezelhető, ugyanakkor szerencsére csak az esetek kis részét teszi ki.
Miért alakul ki pajzsmirigyrák?
A legtöbb betegnél nem lehet egyetlen konkrét okot megnevezni. A szakemberek szerint a betegség kialakulásában genetikai és környezeti tényezők egyaránt szerepet játszhatnak.
Az egyik legismertebb kockázati tényező a korábbi ionizáló sugárterhelés, különösen gyermekkorban. Azoknál, akik fiatal korban sugárkezelést kaptak a fej vagy a nyak területére, később nagyobb lehet a pajzsmirigyrák kialakulásának esélye.
Bizonyos örökletes genetikai mutációk szintén növelik a kockázatot, különösen a medulláris pajzsmirigyrák esetében. Emellett a családi halmozódás, a női nem és egyes genetikai eltérések is hajlamosító tényezők lehetnek.
A jódhiány inkább bizonyos pajzsmirigybetegségekkel és egyes ritkább daganattípusokkal hozható összefüggésbe, de önmagában nem tekinthető a pajzsmirigyrák gyakori kiváltó okának.
Ezek lehetnek az első tünetek
A pajzsmirigyrák egyik legnagyobb veszélye, hogy sokáig teljesen tünetmentes maradhat. Sok esetben a beteg semmit sem érez, és a daganatot egy rutin ultrahangvizsgálat vagy más okból végzett képalkotó vizsgálat során fedezik fel.
Ha mégis jelentkeznek panaszok, azok között leggyakrabban a nyakon tapintható csomó szerepel. Ez általában fájdalmatlan, és fokozatosan növekedhet.
Figyelmeztető jel lehet a rekedtség, amely nem múlik el néhány hét alatt, a nyelési nehézség, a légszomj vagy a tartós torokfájdalom is. Egyes betegeknél megnagyobbodott nyaki nyirokcsomók jelentkeznek, amelyek szintén kivizsgálást igényelnek.
Fontos tudni, hogy a pajzsmirigyben kialakuló göbök döntő többsége jóindulatú. Éppen ezért egy tapintható csomó még nem jelenti azt, hogy daganatról van szó, de minden esetben indokolt az endokrinológiai kivizsgálás.
Hogyan állítják fel a diagnózist?
A kivizsgálás első lépése általában a nyaki ultrahang, amely részletes képet ad a pajzsmirigy szerkezetéről és a göbök jellemzőiről.
Ha az ultrahang alapján felmerül a rosszindulatúság gyanúja, vékonytű-biopsziát végeznek. Ennek során egy nagyon vékony tűvel sejteket vesznek a göbből, amelyeket mikroszkóp alatt vizsgálnak meg.
A laborvizsgálatok önmagukban általában nem alkalmasak a pajzsmirigyrák kimutatására. A pajzsmirigyhormonok szintje sok esetben teljesen normális marad még daganat jelenlétében is.
Szükség esetén CT, MRI vagy PET-CT vizsgálat is segíthet annak megállapításában, hogy a daganat milyen kiterjedésű.
Nem minden pajzsmirigygöb jelent rákot
A pajzsmirigyben kialakuló göbök rendkívül gyakoriak, különösen 50 éves kor felett. Az ultrahangvizsgálatok szerint a felnőttek jelentős részének van legalább egy kisebb göbe, amelyek túlnyomó többsége teljesen jóindulatú.
Az orvosok több szempont alapján döntik el, hogy szükség van-e további vizsgálatokra. Számít a göb mérete, alakja, szerkezete, meszesedése, vérellátása és az is, hogy milyen gyorsan változik az idő során. Emiatt önmagában egy ultrahanglelet alapján nem lehet biztos következtetést levonni, sok esetben rendszeres kontrollvizsgálat is elegendő lehet.
Hogyan kezelik a pajzsmirigyrákot?
A kezelés mindig a daganat típusától, méretétől és kiterjedésétől függ.
A legtöbb esetben műtétre kerül sor. Ennek során eltávolíthatják a pajzsmirigy egyik lebenyét vagy az egész mirigyet. Ha a nyaki nyirokcsomók is érintettek, azok eltávolítása is szükségessé válhat.
Bizonyos daganattípusoknál radioaktív jódkezelést alkalmaznak. Ennek célja, hogy elpusztítsa a visszamaradt pajzsmirigysejteket vagy az esetleges mikroszkopikus daganatmaradványokat.
Előrehaladott vagy ritkább daganatok esetén célzott gyógyszeres kezelés, illetve bizonyos esetekben sugárkezelés vagy kemoterápia is szóba jöhet, bár ezekre jóval ritkábban van szükség.
Mi történik a műtét után?
Ha a teljes pajzsmirigyet eltávolítják, a szervezet már nem képes elegendő pajzsmirigyhormont termelni. Emiatt a betegnek élete végéig hormonpótló gyógyszert kell szednie.
A megfelelően beállított kezelés mellett a legtöbb ember teljesen aktív életet élhet, dolgozhat, sportolhat és utazhat. A hormonpótlás célja nemcsak a normális anyagcsere fenntartása, hanem bizonyos daganattípusok esetén annak csökkentése is, hogy a daganat kiújuljon.
A rendszeres laborvizsgálatok és az endokrinológiai kontrollok segítenek a gyógyszer adagjának pontos beállításában.
Milyen esély van a teljes gyógyulásra?
A pajzsmirigyrák az egyik legjobb túlélési mutatóval rendelkező daganatos betegség. Különösen a papilláris és follikuláris típus esetében kiválóak a hosszú távú eredmények.
Korai felismerés esetén a betegek döntő többsége teljesen meggyógyul, és a kezelés után hosszú, teljes életet élhet. Természetesen a prognózist befolyásolja a daganat típusa, mérete, a beteg életkora és az is, hogy kialakultak-e áttétek.
Éppen ezért a rendszeres utánkövetés a sikeres kezelés után is kiemelten fontos.
Miért van szükség hosszú távú ellenőrzésre?
A kezelés befejezése után sem ér véget teljesen a gondozás. A betegek éveken, gyakran egész életükön át rendszeres endokrinológiai ellenőrzésen vesznek részt. Ennek során ultrahangvizsgálat, laborvizsgálatok és – szükség esetén – egyéb képalkotó vizsgálatok segítenek időben felismerni, ha a betegség kiújulna.
Az orvosok gyakran mérik a tireoglobulin nevű fehérje szintjét is azoknál a betegeknél, akiknél differenciált pajzsmirigyrák miatt eltávolították a pajzsmirigyet. Ez fontos tumormarker lehet a későbbi ellenőrzések során. A rendszeres kontroll nem azt jelenti, hogy a kiújulás elkerülhetetlen, hanem azt, hogy egy esetleges elváltozás már nagyon korán felismerhető és kezelhető.
Csökkenthető a pajzsmirigyrák kockázata?
A pajzsmirigyrákot nem lehet minden esetben megelőzni, hiszen kialakulásában olyan genetikai tényezők is szerepet játszhatnak, amelyeket nem tudunk befolyásolni. Ennek ellenére érdemes kerülni a szükségtelen sugárterhelést, különösen gyermekkorban, és fontos a pajzsmirigybetegségek rendszeres ellenőrzése.
Ha a családban előfordult medulláris pajzsmirigyrák vagy többszörös endokrin daganatszindróma (MEN2), genetikai tanácsadás és célzott szűrővizsgálatok is indokoltak lehetnek.
Amennyiben a nyakán új csomót tapint, tartós rekedtséget tapasztal, vagy nyelési nehézsége alakul ki, ne halogassa az orvosi vizsgálatot. Bár a legtöbb elváltozás nem rosszindulatú, a korai felismerés jelentősen növeli a sikeres kezelés és a teljes gyógyulás esélyét.
Befolyásolja-e a pajzsmirigyrák a várható élettartamot?
A pajzsmirigyrák azon daganatos betegségek közé tartozik, amelyeknél a legkedvezőbbek a gyógyulási esélyek, különösen akkor, ha a betegséget korán felismerik. A leggyakoribb típusok, vagyis a papilláris és a follikuláris pajzsmirigyrák esetében a kezelés után a betegek többsége teljes életet élhet, és a várható élettartamuk sok esetben nem tér el jelentősen az azonos korú egészséges emberekétől.
A kilátásokat ugyanakkor befolyásolja a daganat típusa, mérete, esetleges áttétképződése, valamint a beteg életkora és általános egészségi állapota. Az agresszívebb, ritkább daganattípusok összetettebb kezelést igényelnek, de ezek az összes pajzsmirigyrákos esetnek csak kis részét teszik ki. A rendszeres kontrollvizsgálatoknak köszönhetően az esetleges kiújulás is gyakran még korai stádiumban felismerhető.
A műtét hogyan befolyásolja a hangszalagok működését rövid és hosszú távon?
A pajzsmirigyműtét után sok beteg tapasztal átmeneti rekedtséget vagy hangfáradékonyságot, ami többnyire a műtéti terület duzzanatával, az altatás során alkalmazott légcsőbe vezetett tubussal vagy a környező szövetek átmeneti irritációjával függ össze. Ezek a panaszok általában néhány napon vagy héten belül fokozatosan megszűnnek.
Ritkábban előfordulhat, hogy a hangszalagokat mozgató úgynevezett visszatérő gégeideg (nervus recurrens) a műtét során átmenetileg vagy tartósan sérül. Ilyenkor tartós rekedtség, halkabb hang vagy hangképzési nehézség jelentkezhet. A modern sebészeti technikáknak és az egyre gyakrabban alkalmazott idegmonitorozásnak köszönhetően azonban a maradandó idegsérülés kockázata ma már alacsony, különösen nagy tapasztalattal rendelkező pajzsmirigysebész kezében. Ha a hangproblémák hosszabb ideig fennmaradnak, fül-orr-gégészeti vizsgálat és szükség esetén logopédiai hangterápia is segíthet a hang minél teljesebb helyreállításában.
Duzzanatot tapintott ki elől a nyakán? A pajzsmirigyrák jelentéktelennek tűnő panaszokkal is járhat
Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben, a Facebook-on, az Instagramon vagy a X-en,Tiktok-on is!
