Egészségügyi állapotok, amelyek rosszabbodhatnak a hidegben

A hideg időjárás testünkre gyakorolt hatása jelentős: szűkíti az ereket, rontja a keringést és fokozza a merevséget valamint a krónikus állapotok tüneteit.

A tél sokak számára legfeljebb kellemetlen: hideg reggelek, csúszós járdák, száraz levegő, kicserepesedett bőr. Vannak azonban, akiknek ez az időszak ennél jóval többet jelent. Bizonyos betegségek és krónikus állapotok kifejezetten érzékenyen reagálnak a hidegre, és a tünetek ilyenkor észrevétlenül, mégis következetesen rosszabbodhatnak. Nem árt tudni, mire érdemes odafigyelni, és mit tehet saját maga a kockázatok csökkentéséért.

Amikor a hideg nemcsak kellemetlen, hanem terhelő is

A hideg időjárás egyszerre több irányból hat a szervezetre. Az alacsony hőmérséklet kedvez a vírusok túlélésének, miközben az erek összehúzódnak, hogy csökkentsék a hőveszteséget. Ez a folyamat azonban az ízületek, az izmok és a belső szervek működésére is hatással van: fokozódhat a merevség, romolhat a keringés. A száraz levegő kiszárítja a légutak és a nyálkahártyák felszínét, ami gyengíti a természetes védekezőképességet. Minderre rátesz egy lapáttal a csökkent napfény, amely alacsonyabb D-vitamin-szinthez vezethet – ez pedig az immunrendszer, a csontok és a sejtműködés szempontjából sem közömbös - írja a New York Post.

Ezek a hatások együtt különösen megterhelők lehetnek azok számára, akik eleve valamilyen krónikus betegséggel élnek.

Szív- és érrendszer: nagyobb terhelés hidegben

Hideg hatására az erek beszűkülnek, ami megemeli a vérnyomást és a pulzust. A szívnek ilyenkor erősebben kell dolgoznia, hogy fenntartsa a megfelelő keringést. Szívbetegség esetén ez különösen kockázatos helyzetet teremthet. Ráadásul a vér ilyenkor kissé sűrűbbé válhat, ami fokozza a vérrögképződés esélyét, és növeli a szívinfarktus vagy a stroke kockázatát.

A szakemberek azt javasolják, hogy hidegben öltözzön rétegesen, kerülje a hosszan tartó kinti tartózkodást, és maradjon mérsékelten aktív, hogy a keringés ne lassuljon le. Fontos az is, hogy ne tegye ki magát hirtelen hőmérséklet-változásnak – például forró zuhany után ne lépjen azonnal a hideg levegőre. A rendszeresen szedett szív- és tüdőgyógyszereket ilyenkor különösen pontosan kell alkalmazni, és minden szokatlan tünetet komolyan venni.

Légzési panaszok: a hideg levegő ára

A hideg, száraz levegő irritálja a légutakat. Az izmok összehúzódhatnak, a nyák sűrűbbé válhat, a nyálkahártyák kiszáradnak. Ennek eredménye köhögés, sípoló légzés, fulladásérzés lehet – különösen asztma vagy krónikus obstruktív tüdőbetegség esetén.

Sokat segíthet, ha a szabadban eltakarja az orrát és a száját, ügyel a megfelelő folyadékbevitelre, és hidegben nem végez hirtelen, intenzív mozgást. Egy rövid bemelegítés és óvatos nyújtás a tüdőnek és az ízületeknek is könnyebbséget jelenthet.

Bőr: amikor elfogy a védelem

Télen a kültéri alacsony páratartalom és a fűtött beltéri levegő együtt szárítja ki a bőrt. A természetes védőréteg meggyengül, a bőr hamarabb veszít nedvességet. Ekcéma vagy pikkelysömör esetén ez erős viszketést, gyulladást és fellángolást okozhat.

A bőrgyógyászok ilyenkor tudatosabb ápolást javasolnak: kerülje a forró, hosszan tartó zuhanyzást, használjon hidratáló, ceramidokat és hialuronsavat tartalmazó készítményeket, és párásítsa a levegőt otthon. A házimunkához viselt kesztyű nemcsak a hidegtől, hanem az irritáló vegyszerektől is védi a bőrt.

Ízületek, erek, autoimmun betegségek

A hideg lassítja a keringést és fokozza az izomfeszülést, ami sokaknál erősíti az ízületi fájdalmat és a reggeli merevséget. Az enyhe meleg – például melegítőpárna vagy meleg fürdő – javíthatja a véráramlást és lazíthatja az izmokat.

Raynaud-szindrómában a hideg az ujjak és lábujjak ereinek görcsét válthatja ki, ami elszíneződést és fájdalmat okoz. Ilyenkor a legfontosabb a melegen tartás és a hirtelen lehűlés kerülése.

Autoimmun betegségek, például lupus vagy szklerózis multiplex esetén a hideg akár fellángolást is provokálhat. A melegterápia és a gyulladáscsökkentő étrend egyeseknél enyhítheti a panaszokat. Perifériás érbetegségben különösen fontos a rendszeres mozgás – akár zárt térben –, a szoros ruhadarabok kerülése, valamint a lábak rendszeres ellenőrzése.

Lelki egyensúly: a fény hiánya is számít

A rövidebb nappalok és a kevesebb természetes fény felboríthatják a belső biológiai órát. Csökkenhet a hangulatért felelős szerotonin szintje, miközben nő az alvást segítő melatoniné. Ennek következménye lehet levertség, fáradtság, motivációhiány.

A rendszeres mozgás, a nappali fény tudatos kihasználása és – indokolt esetben – a fényterápia is segíthet. Érdemes figyelmet fordítani a társas kapcsolatokra, a D-vitaminban gazdag étrendre, és ha a rossz hangulat tartóssá válik, szakemberhez fordulni.

Figyelmébe ajánljuk

Milyen hatással van a hideg az erekre? A kardiológus szerint komoly védelemre szorul a szív és az érrendszerünk télen

Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben, a Facebook-on, az Instagramon vagy a X-en,Tiktok-on is!