A gyakori éjszakai vizelés valóban a prosztatarák jele? Ez az, amit a vizsgálatok tényleg kimutatnak

Sok férfi számára az első aggasztó jel az, amikor éjszaka egyre gyakrabban kell felkelnie vizelni. A legtöbben ilyenkor azonnal a prosztatára gondolnak – és nem ritkán a legrosszabb forgatókönyvre: a prosztatarákra.

De vajon valóban ez az egyik korai tünet? Vagy inkább egy jóval gyakoribb, ártalmatlanabb állapot áll a háttérben?

A kérdés nemcsak gyakori, hanem fontos is: a prosztatarák a férfiak egyik leggyakoribb daganatos betegsége világszerte. A Globocan 2020-as adatai szerint évente több mint 1,4 millió új esetet diagnosztizálnak világszerte. Nézzük meg, mit mondanak a szakmai irányelvek és a vizsgálatok.

Mi történik a szervezetben?

A prosztata a húgyhólyag alatt helyezkedik el, és körülöleli a húgycső kezdeti szakaszát. Ha megnagyobbodik – akár jóindulatúan, akár daganat következtében –, szűkítheti a húgycsövet.

Ez okozhat:

• gyenge vizeletsugarat
• nehezített vizelésindítást
• utócsepegést
• gyakori vizelési ingert
• éjszakai vizelést (nocturia)

Fontos azonban tudni: ezek a tünetek nem specifikusak daganatra.

A leggyakoribb ok: jóindulatú prosztatamegnagyobbodás (BPH)

Az Európai Urológiai Társaság (EAU) 2023-as irányelvei szerint 50 éves kor felett a férfiak több mint fele tapasztal alsó húgyúti tüneteket (LUTS), amelyek hátterében leggyakrabban benignus prostata hyperplasia (BPH) áll.

A BPH:

• nem daganat
• nem alakul át rákká
• az életkor előrehaladtával szinte „fiziológiás” jelenség

Egy 2019-es, a Nature Reviews Urology-ban megjelent összefoglaló szerint a BPH prevalenciája 60 év felett meghaladja a 60–70%-ot. Ez azt jelenti, hogy statisztikailag az éjszakai vizelés sokkal nagyobb valószínűséggel utal BPH-ra, mint prosztatarákra.

Okoz-e korai tüneteket a prosztatarák?

Ez az egyik legfontosabb kérdés. A nagy populációs szűrési vizsgálatok – köztük az ERSPC (European Randomized Study of Screening for Prostate Cancer) – azt mutatták, hogy a korai stádiumú prosztatarák gyakran tünetmentes. Az ERSPC eredményeit a New England Journal of Medicine közölte. A vizsgálat több mint 160 000 férfit követett.

A tanulmány egyik fontos tanulsága:

A klinikailag jelentős daganatok jelentős része tünetmentesen kerül felismerésre PSA-szűrés során.

Vagyis az éjszakai vizelés nem tekinthető megbízható korai jelnek.

Mit mutatnak az alsó húgyúti tünetekkel kapcsolatos vizsgálatok?

Egy 2013-ban a British Journal of General Practice-ben megjelent elemzés arra jutott, hogy az alsó húgyúti tünetek és a prosztatarák közötti kapcsolat gyenge, és önmagukban nem alkalmasak a daganat előrejelzésére.

A kutatás lényege:

• A LUTS gyakori.
• A prosztatarák kevésbé gyakori.
• A kettő átfedése nem jelent automatikus ok-okozati kapcsolatot.

Másképp fogalmazva: a tünet jelenléte nem jelenti azt, hogy rák áll a háttérben.

Mekkora a tényleges kockázat?

A 60 év feletti férfiaknál a prosztatarák éves előfordulása megközelítőleg 1–2% körül mozog populációs szinten.

Ha 1000, éjszakai vizelési panasszal jelentkező férfit vizsgálunk:

• a többségnél BPH áll a háttérben
• egy kisebb részben egyéb ok (cukorbetegség, hólyagprobléma, folyadékfogyasztás)
• és csak kisebb hányadban igazolódik daganat

Ez a különbség az abszolút és relatív kockázat között az, amit általában nem hangsúlyoznak eléggé.

Mikor kell mielőbb kivizsgálást kérni?

Az alábbi tünetek esetén indokolt sürgősebb urológiai vizsgálat:

• véres vizelet
• véres ondó
• tartós, megmagyarázhatatlan csontfájdalom
• jelentős, gyors állapotromlás

Az éjszakai vizelés önmagában azonban nem sürgősségi jel.

Mit jelent a PSA-szűrés?

A PSA-vizsgálat a korai felismerés eszköze, de nem tökéletes. Az USPSTF 2018-as ajánlása (JAMA 2018) szerint 55–69 év között egyéni mérlegelés alapján javasolt a szűrés.

A PSA:

• nem rák-specifikus
• emelkedhet gyulladásban
• BPH-ban
• fertőzésben
• ejakuláció után

Ezért a PSA-emelkedés nem egyenlő a daganattal. Az EAU irányelvei hangsúlyozzák a személyre szabott kockázatbecslést (életkor, családi anamnézis, PSA-szint, MRI).

Mit jelent a PSA-érték? – Hogyan értelmezze helyesen a prosztataszűrés eredményét?

A PSA nem „igen vagy nem” típusú rákmarker. Nem olyan, mint egy terhességi teszt. Sokkal inkább egy biológiai jelző, amelynek értelmezése mindig összefüggéseiben történik.

Ahhoz, hogy megértse, mit jelent az Ön PSA-értéke, három dolgot kell tisztázni:

1. 1 Mi a PSA valójában?
2. 2 Mi számít normálisnak?
3. 3 Mikor indokolt további vizsgálat?

Mi a PSA, és miért termelődik?

A PSA (prosztata-specifikus antigén) egy fehérje, amelyet a prosztata mirigysejtjei termelnek. Fő feladata az ondó hígítása. Kis mennyiségben minden férfi vérében kimutatható. Az életkor előrehaladtával természetes módon emelkedik.

Fontos megérteni: a PSA nem daganatmarker abban az értelemben, hogy kizárólag rák esetén emelkedne.

Emelkedhet például:

• jóindulatú prosztatamegnagyobbodás (BPH) esetén
• prosztatagyulladásban
• húgyúti fertőzésben
• katéterezés után
• ejakulációt követően
• intenzív kerékpározás után

Az Európai Urológiai Társaság (EAU) 2023-as irányelvei hangsúlyozzák, hogy a PSA-értéket mindig klinikai kontextusban kell értékelni.

Mi számít normális PSA-értéknek?

Régebben a 4,0 ng/ml alatti PSA-t tekintették normálisnak. Ma már tudjuk, hogy ez túl leegyszerűsített megközelítés.

Az életkor számít.

Általános irányértékek:

• 40–49 év: < 2,5 ng/ml
• 50–59 év: < 3,5 ng/ml
• 60–69 év: < 4,5 ng/ml
• 70 év felett: < 6,5 ng/ml

Ezek azonban nem merev határértékek. Egy 2,8-as PSA 45 éves férfinél más jelentőségű, mint egy 72 évesnél. Az életkor-specifikus referenciaértékek alkalmazását több vizsgálat is alátámasztja, köztük az ERSPC adatbázisának elemzései (Schröder et al., NEJM, 2009; 2014).

Mit jelent az emelkedett PSA?

Fontos különbséget tenni:

Enyhe emelkedés (4–10 ng/ml)

Ez az úgynevezett „szürke zóna”.

Ebben a tartományban:

• a daganat esélye kb. 20–30%
• de a legtöbb esetben nem klinikailag agresszív daganat igazolódik

A New England Journal of Medicine egyik klasszikus elemzése szerint 4–10 ng/ml PSA-tartományban a biopsziák mintegy 25%-a mutatott daganatot). Ez azt jelenti, hogy 100 ilyen férfiból körülbelül 75-nél nem igazolódik rák.

10 ng/ml felett

Itt a daganat valószínűsége magasabb, 50% körüli vagy afeletti. De még ebben a tartományban sem 100%.

A PSA nem csak egy szám – fontos a dinamikája is

Az értékelés során az urológus nemcsak az aktuális számot nézi, hanem:

• PSA-növekedés ütemét (PSA velocity)
• PSA-sűrűséget (PSA density – prosztataméretre vetítve)
• szabad/teljes PSA arányt

A szabad PSA arány különösen hasznos lehet a 4–10 közötti tartományban. Ha a szabad PSA aránya alacsonyabb, nagyobb a daganat esélye. Ezt több tanulmány igazolta, például Catalona és munkatársai vizsgálatai (JAMA, 1998).

Mikor nem szabad azonnal biopsziát végezni?

A modern irányelvek ma már nem javasolják automatikusan a biopsziát egyetlen emelkedett PSA alapján.

Az EAU és az AUA ajánlásai szerint:

1. 1 Érdemes a PSA-t 6–8 hét múlva megismételni.
2. 2 Ki kell zárni fertőzést vagy gyulladást.
3. 3 MRI-vizsgálat segíthet a célzott döntésben.

A multiparametrikus MRI jelentősen csökkentette a felesleges biopsziák számát az elmúlt évtizedben (PRECISION trial, Kasivisvanathan et al., NEJM, 2018).

Túlkezelés – valódi probléma

A PSA-szűrés egyik legnagyobb dilemmája az úgynevezett túldiagnosztika.

Az ERSPC vizsgálat szerint:

• 1000 szűrt férfiból körülbelül 1 haláleset előzhető meg
• viszont több tucat férfinél diagnosztizálnak olyan daganatot, amely soha nem okozott volna panaszt

Ez az oka annak, hogy az USPSTF 2018-as ajánlása (JAMA 2018) az 55–69 év közötti férfiaknál egyéni döntést javasol.

Mikor javasolt PSA-vizsgálat?

Általános ajánlás:

• 50 éves kortól mérlegelhető
• 45 éves kortól, ha családi halmozódás van
• 40 éves kortól, ha elsőfokú rokon fiatalon betegedett meg

De mindig egyéni rizikóbecslés alapján.

BPH vagy prosztatarák? – Rövid összehasonlítás

Mit vigyen haza ebből?

• Az éjszakai vizelés önmagában nem a prosztatarák tipikus korai jele.
• A legtöbb esetben jóindulatú prosztatamegnagyobbodás áll a háttérben.
• A korai prosztatarák gyakran tünetmentes.
• 50 év felett érdemes urológussal egyeztetni a PSA-szűrésről.
• A pánik helyett a tudatos kivizsgálás a helyes út.

Összegezve

• Az éjszakai vizelési inger leggyakrabban jóindulatú prosztatamegnagyobbodás (BPH) jele, nem pedig prosztataráké.
• A prosztatarák korai stádiumban általában tünetmentes, ezért a vizelési problémák nem megbízható korai jelzői.
• A PSA-szint vizsgálat hasznos a prosztatarák szűrésére, de nem tökéletes, és más tényezőkkel együtt kell értékelni.
• A sürgős urológiai vizsgálat csak speciális, súlyosabb tünetek jelentkezésekor indokolt, az éjszakai vizelés önmagában nem ilyen.
• Összefoglalva: bár a prosztatarák kockázata 60 év felett nő, az éjszakai vizelés sokkal valószínűbb, hogy BPH-ra utal, mint daganatra.

Kapcsolódó cikk

A prosztatarák stádiumai a kezdetektől az áttétig – ezeket érdemes tudni róluk

Felhasznált irodalom:

• Schröder FH et al. Screening and prostate-cancer mortality in a randomized European study. New England Journal of Medicine. 2009;360:1320–1328.
• Schröder FH et al. Prostate cancer mortality at 13 years of follow-up. NEJM. 2014.
• Hamilton W et al. Clinical features of prostate cancer in primary care. British Journal of General Practice. 2013.
• EAU Guidelines on Prostate Cancer. European Association of Urology, 2023.
• US Preventive Services Task Force. Screening for Prostate Cancer. JAMA. 2018.
• Gratzke C et al. Management of benign prostatic hyperplasia. Nature Reviews Urology. 2019.
• Global Cancer Observatory (IARC). Prostate cancer statistics, 2020.

Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben, a Facebook-on, az Instagramon vagy a X-en,Tiktok-on is!