Autizmus spektrum zavar: ez az összefüggés az ASD és az Asperger-szindróma között
Az autizmus egy komplex neurológiai állapot, amely a szociális és kommunikációs képességeket érinti. De miért emlegetjük együtt az Asperger szindrómával?
Az autizmus spektrum zavar (ASD) egy sor összetett neurológiai állapotot ír le, amelyek hatással vannak az egyén szociális, kommunikációs és motoros készségeire. Az egész személyiségre kihat és bármilyen intelligencia hányados mellett előfordulhat.
Az autizmusnak titulált diagnózis kritériumait 2013-ban kibővítették a Mentális zavarok Diagnosztikai és Statisztikai Kézikönyvének ötödik kiadásában, hogy létrehozzanak egy gyűjtőfogalmat, amely számos súlyosságot és tapasztalatot leír.
Az ASD ma már magában foglalja az Asperger-szindrómát is?
Továbbra is vita folyik arról, hogy a két állapot valóban szorosan összefügg-e. A diagnózis a szociális interakciók tartós hiányosságain alapul, mint például az érzelmek viszonzása vagy a barátok iránti érdeklődés hiánya, az ismétlődő mozdulatok vagy beszéd, valamint az ingerekre adott szélsőséges vagy szokatlan reakciók. A spektrum magában foglalja az értelmi fogyatékosságokat és a nyelvre és a kommunikációra gyakorolt lehetséges hatásokat is, az egyéni sajátosságoktól függően.
Mi az Asperger szindszróma?
Az Asperger-szindróma egy, a szociális készségek zavarával járó kórkép, ami az úgynevezett autizmus spektrumzavarok közé tartozik, és nem tekintendő teljesen különálló kórképnek.
Az Asperger-szindróma főbb tünetei
Az Asperger-szindróma tünetei sokfélék és változatosak; a tünetek mintázata és előfordulása betegenként eltérő lehet.
- átlagos vagy átlagon felüli intelligencia,
- szemkontaktus kerülése,
- szegényes érzelemkifejezés,
- nehézségek a kortársakkal és a környezettel való kapcsolatteremtésben,
- szabályokhoz, a megszokott rutinhoz való ragaszkodás (ismétlődő viselkedésminták),
- változásokhoz való nehéz alkalmazkodás,
- külvilágból érkező ingerek feldolgozásának nehézsége,
- nehézkes kommunikáció a környezettel, beszédzavar (pl. formális nyelvezet használata, hangos vagy éppen halk beszéd, monoton beszéd),
- testbeszéd és gesztusok megértésének nehézsége.
Mi okozza az ASD-t?
Részben az állapot puszta összetettségének és az érintett neurológiai útvonalaknak köszönhetően nincs egyetlen ok, amely az ASD összes jellemzőjéért felelős. Úgy tűnik, hogy egyes tünetekben kulcsszerepet játszanak az agy szerkezetében és a funkcionális kapcsolódásban lévő különbségek.
Számos gén érintett – amelyek közül néhány a skizofréniával is összefüggésbe hozható –, miközben a környezeti hatásokat is összefüggésbe hozták az állapottal.
A múltbeli spekulációk ellenére, miszerint az autizmus kockázata összefügg a vakcinákkal, az ismételt vizsgálatok következetesen nem találtak összefüggést.
Az autizmus gyógyíthatatlan?
Jelenleg nincs kilátás az autizmus „gyógyítására”, de a terápiás segítség különböző formái – beleértve a gyógyszereket is – egy napon együtt dolgozhatnak, hogy ellensúlyozzák az autizmussal járó súlyosabb kihívásokat.
Mi az ASD?
Az autizmus spektrumzavar (ASD) az idegrendszeri fejlődés zavara, melynek három fő tünete van, melyek kihatnak a szociális készségekre, az érdeklődésre és a viselkedésre is:
- az érzelmi kötődés hiánya,
- a kommunikáció sajátosságai,
- és a magatartás sztereotipizáltsága.
A tünetek kezdete, súlyossága és az érintett területek száma szerint az alábbi állapotok sorolhatók tehát az autizmus spektrumába:
- Gyermekkorban felismert autizmus: eltérő fejlődés és viselkedés, a környezettel való kommunikáció és társas interakciók területén, amely hároméves kor előtt igazolható.
- Asperger szindróma: szociális kötődések zavara és sztereotip magatartás, általában nem jellemzi késés a beszédfejlődésben, és nincs súlyosabb intellektuális képességzavar sem.
- Atípusos autizmus: nem igazolható konkrét eltérés a három fentebb felsorolt terület egyikében sem, esetleg súlyosabb mentális zavarral jár, vagy nem igazolható a hároméves kor előtti kezdet.
Az autizmus spektrumzavarral élő felnőtteknél már gyermekkorban is megvannak a jellemző tünetek, de a diagnózis felállítására csak felnőttkorban kerül sor.
ASD-gyanújelként értékelendőek az alábbi viselkedések:
- mások arckifejezését, gesztusait nem érti, ezért nem tud rájuk reagálni;
- az érdeklődés vagy öröm megosztásának hiánya;
- megszólításra adott válasz hiánya;
- a szemkontaktus, arckifejezés, gesztusok és hangadás összehangolásának hiánya;
- szokatlan hangsúlyozás, hangerő, ritmus és tempó a beszédben (prozódia);
- a test, a karok, a kezek vagy az ujjak ismétlődő repkedő mozgásai vagy tartása;
- tárgyakkal végzett ismétlődő mozdulatok;
- sztereotip tevékenység megszakításakor jelentkező nyugtalanság.
Olvasta már?
- Autizmus: nem a furcsa jeleket, tüneteket kell megszüntetni
- Hogyan lehet felnőttnél kimutatni az Asperger-szindrómát? Az orvos válaszol
- Autizmust okozhat a várandóság alatt fogyasztott aszpartám fiúgyermekeknél
Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben, a Facebook-on, az Instagramon vagy a Twitter-en is!
A PCOS-sel küzdő nőknek nagyobb eséllyel születik autista gyermekük
