Egy pszichológus szerint van egy mondat, amit soha ne mondjon, ha vigasztalni szeretne valakit
A pszichológus szerint ez a mondat inkább csak árthat és késleltetheti az érzelmek feldolgozását.
Legyen szó akár gyászról vagy akár egyszerűen csak az élet nehézségeiről, mindannyian máshogy kezeljük, máshogy éljük meg — és éppoly sokféleképpen lehet vigaszt is nyújtani. Egy szakember azonban óva int egy bizonyos mondattól, amely – bár jó szándékú – valójában többet árthat, mint használ.
A mondat, amit egy pszichológus soha nem mondana
Ayanna Abrams klinikai pszichológus szerint az egyik legrosszabb dolog, amit ilyenkor mondhatunk, az a jól ismert: „Csak lépj túl rajta.”
Abrams szerint ezzel a kijelentéssel valójában érvényteleníti a másik ember érzéseit, és akaratlanul is azt sugallja, hogy amit érez, az túl sok vagy „helytelen”.
- Amikor ezt kimondja, leértékeli a történtek jelentőségét, vagy akár az érzelmek intenzitását is – magyarázta a TODAY.com-nak.
A pszichológus szerint ez a reakció nem mutat empátiát, és nem teremt valódi érzelmi kapcsolatot. Bár az ember nem rossz szándékkal mondja, a hatás épp ellentétes azzal, amit szeretne elérni.
Ezért mondják sokan
Sokan akkor mondják, hogy „lép túl rajta”, amikor nem tudják, hogyan reagáljanak. Ha tehetetlennek érzik magukat, vagy nem tudják, hogyan támogassanak valakit, inkább „megoldásra” buzdítják.
Ez a mondat azonban inkább a megfigyelő kényelmét szolgálja, mint a szenvedő emberét.
Előfordulhat az is, hogy valaki frusztrálttá válik, mert sokadszor hallja ugyanazt a panaszt – ilyenkor türelmetlenségből mondja ki a tiltott mondatot.
Abrams ugyanakkor hozzáteszi hogy sokan hiszik, hogy ezzel segítenek (mintha az érintettnek eszébe sem jutott volna túllépni rajta). Pedig a valóságban a legtöbben már próbálkoztak, csak még nem sikerült nekik.
Miért káros ez a hozzáállás?
Abrams szerint amikor valaki azt mondja magának vagy másnak, hogy egyszerűen lépjen túl rajta, azzal arra ösztönzi, hogy elfojtsa az érzéseit.
A mentálhigiénés szakértők viszont egyetértenek abban, hogy az érzelmek elnyomása hosszú távon sosem egészséges.
Kutatások is alátámasztják, hogy az érzelmek elfojtása fokozza a stresszt, növeli a szív- és érrendszeri betegségek, valamint a stroke kockázatát, és depresszióhoz vagy szorongáshoz is vezethet.
Emellett az is gyakori, hogy az érintett szégyenérzetet vagy bűntudatot él át, mert úgy érzi, nem elég gyorsan „dolgozza fel” a dolgokat.
Mit tehet helyette?
Amikor valaki nehéz időszakon megy keresztül, a pszichológus szerint a legfontosabb, hogy teret adjunk az érzéseinek, és ne próbáljuk meg azonnal megoldani helyette.
1. Üljön le az érzelmeivel
Ez a tudatosság gyakorlása. Ne próbálja meg elnyomni a fájdalmat, hanem engedje, hogy megjelenjen – legyen szó testi, lelki vagy érzelmi érzésekről.
- A kellemetlen érzelmek gyakran azért maradnak velünk tovább, mert megpróbáljuk kontrollálni őket – mondja Abrams.
Ha azonban megengedi magának, hogy szembenézzen velük, fokozatosan oldódni fognak, és egyre kevésbé lesznek nyomasztók.
2. Gyakorolja az empátiát
Ha valakit támogatni szeretne, ne tanácsot adjon, hanem hallgasson.
Abrams az alábbi mondatokat javasolja:
- „Úgy hangzik, mintha még mindig nagyon nehéz lenne Neked.”
- „Ez valóban megterhelő lehet.”
- „Hallom a hangodban a feszültséget.”
Kérdezze meg, mire van szüksége:
„Mit tehetek most Érted?”
„Szeretnéd, hogy csak meghallgassalak?”
„Segítsek elterelni a gondolataidat?”
Ezekkel a kérdésekkel azt üzeni: a másik érzései számítanak, és nincs egyedül.
3. Adjon fizikai vigaszt
Ha a szavak nehezen jönnek, a fizikai közelség is sokat segíthet.
Kérdezze meg finoman: „Adhatok egy ölelést?” vagy „Sétáljunk egyet?”
A mozgás, a természetben való séta is segíthet az érzelmek feldolgozásában.
4. Ha már megtette – kérjen bocsánatot
Ha valaha kimondta, hogy „lépj túl rajta”, soha nincs késő helyrehozni.
Legyen őszinte: mondja el, hogy nem tudta, milyen hatással van ez a mondat, és nem akarta lekicsinyelni az érzéseit.
Kérdezze meg, hogyan támogathatná jobban. Ez a gesztus önmagában is gyógyító erejű lehet.
Az érzelmek elfogadása a gyógyulás kulcsa
A modern pszichológia egyértelműen azt vallja, hogy az érzelmek nem ellenségek, hanem jelzések.
Amikor elismeri a fájdalmat, az nem gyengeség – épp ellenkezőleg: az önismeret és a belső erő jele.
Az érzelmek tudatos kezelése csökkenti a feszültséget és a stresszt, javítja az életminőséget, és segít elmélyíteni az emberi kapcsolatokat.
A cél tehát nem az, hogy „túllépjünk rajta”, hanem hogy megtanuljunk együtt élni vele, amíg az élet természetes módon továbblendít.
Három szó, amit soha ne mondjon rákos betegnek – ezekre figyelmeztet a pszichoonkológus
Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben , a Facebook-on, az Instagramon vagy a X-en, Tiktok-on is!
