Szelénhiány tünetei, vizsgálata és kezelési lehetőségei

A szelénhiány sokféle problémát okoz, mivel a szeléntartalmú enzimekre minden sejtünknek, minden izmunknak szüksége van. Ilyenkor a szelén pótlása szükséges lehet, de az orvosi konzultáció és a szervezet szelénszintjének ellenőrzése elengedhetetlen, mivel a túlzott bevitel toxikus is lehet.

Mi a szelén?

A szelén, a Mengyelejev-féle periódusos rendszer 34. tagja létfontosságú annak ellenére, hogy a szervezetben csupán mikrogrammnyi mennyiségben van jelen. A szerepe az élet szempontjából csupán pár évtizede ismert annak ellenére, hogy az elemet már 1817-ben felfedezték. Elsőként baktériumok szervezetéből mutatta ki Jöns Jakob Berzelius, de csak 1970-ben nyilvánvalóvá, hogy létfontosságú elemről van szó a baktériumokban éppúgy, mint a legfejlettebb emlősökben. Szelén nélkül egyébként a lézerprinterek és a fénymásolók sem működhetnének.

A természetben a szelén szervetlen formában fordul elő a litoszférában, sok esetben a kén hatékony helyettesítője. A szelén természetes előfordulási helye tehát a termőtalaj. Az emberi szervezetbe azonban a szén égéstermékeként és a kénbányászok által belélegzett por formájában is bekerülhet.

A szelén helye a táplálkozásban

A szelén nagy dózisban súlyosan mérgező elem, de egyben az emlősök létfontosságú nyomeleme is egyben.

A szelén legfontosabb biológiai küldetése a glutation-reduktáz és a tiredoxin-reduktáz enzimek aktiválása (ezen enzimek "koenzimje"). A két enzim legfontosabb szerepe a szervezet oxidációs károsodásának (oxidatív stressz) kivédése. Az oxidatív stressz rovására számos betegség írható a cukorbetegek érkárosodásától, az érelmeszesedésen át a rákos betegségekig.

A szelén másik fontos szerepe a pajzsmirigy-hormonok előállításában betöltött funkciója.

A szelénhiány előfordulása

A megfelelően táplált egészséges egyéneknél a szelénhiány ritka állapot. Leginkább kiterjedt béleltávolítások, ill. vénás táplálás mellett fordul elő. Új-Zéland termőtalaja pl. híres a szelénszegénységéről , ennek népegészségügyi jelentősége ma sem ismert. Sokan valószínűsítik, hogy a genetikailag, vagy pl. E-vitamin hiány miatt gyenge antioxidáns kapacitással bíró egyéneknél lehet jelentősége a szelénhiánynak. Mindez valószínűleg az emberi szervezet minimális szelénigényének köszönhető.

A szelénhiány tünetei

A szelénhiány kezdetben sokszor rejtve marad, hiszen a tünetek lassan, fokozatosan jelentkeznek, és könnyen összetéveszthetők más hiányállapotokkal vagy betegségekkel. Mivel a szelén számos enzim és fehérje működésében kulcsszerepet játszik, hiánya több szervrendszert is érinthet.

• Általános tünetek: fáradtság, izomgyengeség, koncentrációs nehézségek, levertség.
• Immunrendszer: gyakori fertőzések, lassabb felépülés, megnövekedett hajlam vírusos megbetegedésekre.
• Szív és keringés: szelénhiányos területeken (pl. Kína egyes régióiban) írták le a Keshan-betegséget, amely szívizom-gyulladással és szívelégtelenséggel jár.
• Mozgásszervi tünetek: ízületi fájdalmak, izomfájdalom, a Kashin–Beck-betegségben porc- és csontkárosodás, deformitások.
• Pajzsmirigy: alulműködés (fáradtság, hízás, száraz bőr), autoimmun pajzsmirigybetegségek gyakoribb előfordulása.
• Bőr és haj: fokozott hajhullás, törékeny körmök, száraz bőr.

Fontos hangsúlyozni, hogy a szelénhiány ritka a kiegyensúlyozottan táplálkozó, egészséges embereknél. Leginkább olyan esetekben fordul elő, amikor a szervezet nem képes a tápanyagokat megfelelően felszívni (például súlyos bélbetegségek vagy nagymértékű béleltávolítás után), illetve nagyon szelénszegény talajon termesztett élelmiszerek rendszeres fogyasztása mellett.

A szelénhiány feltételezett egészségkárosító hatásai

• Számos tanulmány igazolta, hogy a szelénhiány szoros összefüggésben van a rákos betegségek gyakoriságával. Ez a hatás különösen a prosztatarák esetén tűnik bizonyítottnak.
• Más betegségek esetén (pl. AIDS) inkább a szelén hátrányos hatása igazolható csakúgy, mint a daganatos betegségek kezelésének mellékhatásainak tekintetében.
• A gümőkór gyógyulási esélyeit a szelén egyértelműen javítani látszik.
• A szelénpótlás, megbízható tanulmányok szerint fokozhatja a 2-es típusú diabétesz kockázatát.
• Úgy tűnik, a szelénpótlás komoly védőhatással bír a környezeti eredetű higanymérgezéssel szemben.

A szelén orvosi alkalmazásai

A szelén-szulfid a haj korpásodása ellen rendkívül hatékony. elpusztítja azokat a gombákat, melyek a korpásodásért felelősek lehetnek.

A vitamin és ásványisó-pótló készítmények állandó komponense a szelén (felnőtteknek napi 50-200 mikrogramm között). Több élelmiszert (pl. kenyérféléket) szelénnel dúsítanak.

További hasznos tudnivalók a szelénről

A szelén különlegessége abban rejlik, hogy mennyisége és hatása közötti különbség rendkívül kicsi. A szervezet számára elengedhetetlen mikroelem, ugyanakkor a szükségesnél alig nagyobb dózis már mérgező lehet. Ezért nevezik a szakemberek „keskeny terápiás ablakú” nyomelemnek.

Szelénforrások az étrendben

A szelén bevitelének legbiztosabb módja a táplálkozás. Gazdag forrásnak számítanak a tengeri halak, a kagylók, a belsőségek (máj, vese), valamint a tojás. Kiemelkedően magas szeléntartalmú élelmiszer a brazil dió, amelynek már néhány szem elfogyasztása fedezi a napi szükségletet. Ugyanakkor a szeléntartalom erősen függ a talaj összetételétől: például az Egyesült Államok középnyugati régióiban termelt gabona jóval több szelént tartalmaz, mint a szelénszegény talajból származó európai termények.

A szelén és az immunrendszer

A szelén kulcsfontosságú az immunválasz megfelelő működésében. Tanulmányok kimutatták, hogy hozzájárulhat a vírusfertőzésekkel szembeni ellenállás növeléséhez. Az 1990-es években például Kínában figyelték meg, hogy a szelénszegény régiókban gyakrabban alakult ki a Keshan-betegség, egy szívizom-gyulladással járó kórkép, amelyet egy enterovírus súlyosbított. A megfelelő szelénpótlás csökkentette a betegség előfordulását.

A szelén és a szív-érrendszer

Az antioxidáns hatásnak köszönhetően a szelén hozzájárul az érfalak védelméhez, lassítja az érelmeszesedés folyamatát és a szabadgyökök által kiváltott sejtkárosodást. Ugyanakkor a kutatások vegyesek: míg egyes vizsgálatok szerint a szelénpótlás csökkenti a szív-érrendszeri kockázatot, más tanulmányok nem találtak egyértelmű előnyt.

A szelén és a daganatos betegségek

A rákmegelőzés szempontjából a szelén antioxidáns tulajdonsága tűnik kulcsfontosságúnak. Különösen a prosztatarák és vastagbélrák kapcsán vetették fel védőhatását, ám a klinikai vizsgálatok itt sem teljesen egyértelműek. Egyes kutatások szerint a szelénben gazdag táplálkozás csökkentheti a kockázatot, míg mások arra figyelmeztetnek, hogy a túlzott pótlás inkább káros lehet.

A szelén és a pajzsmirigy

A pajzsmirigy az egyik legszeléndúsabb szerv az emberi testben. A szelén alapvető a T4 (tiroxin) hormon T3-má (trijód-tironinná) történő átalakulásában. Hiányában lassul az anyagcsere, és a pajzsmirigy betegségek, például a Hashimoto-thyreoiditis kockázata is emelkedhet.

A szelén túladagolása (szelenózis)

A szelénmérgezés ritka, de annál súlyosabb. Tünetei közé tartozik a hajhullás, a körmök törékennyé válása, idegrendszeri zavarok és gyomor-bélrendszeri panaszok. A mérgezés leggyakoribb oka a túlzott étrend-kiegészítő fogyasztás, ritkábban ipari balesetek.

A szelén túladagolás tünetei

Miközben a szelén létfontosságú a szervezet számára, a túlzott bevitel komoly egészségkárosodást okozhat. Ez a jelenség a szelenózis, amely ritka ugyan, de főként túlzott étrend-kiegészítő fogyasztás következtében alakul ki.

• Korai tünetek: fémes vagy fokhagymaszagú lehelet, émelygés, hányinger, hasmenés.
• Bőr és haj: túlzott szelénbevitel hajhulláshoz, a haj fénytelenné válásához, valamint a körmök törékenységéhez és elszíneződéséhez vezethet.
• Idegrendszeri tünetek: ingerlékenység, fáradtság, koncentrációs nehézségek, súlyosabb esetekben perifériás neuropátia (idegi fájdalom, zsibbadás).
• Máj és vesék: tartós túladagolás májkárosodást és veseműködési zavarokat is kiválthat.
• Súlyos esetek: szívritmuszavar, légzési nehézségek, sőt életveszélyes állapotok is előfordulhatnak, ha valaki tartósan és nagy mennyiségben visz be szelént.

A szelén felső biztonságos beviteli határa felnőttek számára 400 mikrogramm/nap. Ennél magasabb, rendszeres bevitel már mérgezőnek számít. Mivel a brazil dió rendkívül sok szelént tartalmaz, akár néhány szem rendszeres fogyasztása is meghaladhatja ezt a mennyiséget, különösen akkor, ha mellette étrend-kiegészítőt is szed valaki.

Fontos tudni, hogy a túladagolás leginkább a szintetikus kiegészítők túlzott használatából ered, míg a természetes táplálékforrásokból – ésszerű keretek között – nehéz mérgező mennyiséget bevinni.

Ajánlott napi bevitel

A hivatalos ajánlások szerint felnőtteknek napi 55 mikrogramm szelén bevitele elegendő. Terhesség és szoptatás alatt a szükséglet kismértékben emelkedik. A felső biztonsági határ 400 mikrogramm körül van, amely felett már mérgező tünetek jelentkezhetnek.

Szelén a kozmetikában és bőrgyógyászatban

A korpásodás elleni samponokon túl a szelén-szulfidot alkalmazzák bizonyos gombás bőrfertőzések kezelésére is. Enyhe fertőtlenítő és hámlasztó hatása miatt dermatológiai készítményekben is megtalálható.

Jövőbeli kutatási irányok

A szelén szerepe továbbra is aktív kutatás tárgya. Az érdeklődés középpontjában az áll, hogy milyen formában és dózisban lehet a leghatékonyabban felhasználni betegségek megelőzésében vagy kiegészítő kezelésében. Egyre nagyobb figyelem fordul a szelén organikus formái felé, amelyek jobban hasznosulnak a szervezetben, és kisebb a mérgezési kockázatuk.

Összefoglalás

A szelén több létfontosságú enzim alkotóeleme – létfontosságához tehát aligha férhet kétség. Az eddig ismert biológiai jelentősége viszont, pontosan ma sem tisztázott. Ennek vélhető oka az, hogy a szelén biológiai kutatásával csak pár évtizede foglalkoznak.

Az antioxidáns rendszerben való aktív részvétele mindenképp a hatásossága mellett szól, különösen a rák megelőzésének vonatkozásában.

Ami elgondolkodtató: a fehér kenyeret 1886-ban fejlesztették ki Franciaországban. Aki nem fehér, nem teljes kiőrlésű gabonából készült kenyeret fogyasztottak azok a "lenézett" paraszti társadalomból származtak. "Nemes ember csak fehér kenyeret ehet" – mondták. Erre az időkre esik Angliában a Viktoriánus kor. Ekkor az emberek (5 éves kortól számolva, tehát a születéskori halálozástól megtisztított statisztikai adatok szerint) 2 évvel tovább éltek, mint a mai Angliában, miközben a mai adatok szerint a napi 2000 kalóriával szemben 4000 kalóriát fogyasztottak. Viszont finomítatlan lisztet fogyasztottak, és annyi fizikai munkát végeztek, mint egy mai angol olimpikon.

Ma a gabonát megfosztják a héjától, ami a legfontosabb B-vitamin és szelén forrása. Közben ma már méregdrágán pótolják a lisztet a feleslegesen megfosztott tápanyagoktól – így a szelént is pótolják.

Gyakori kérdések a szelénről

Miért van szüksége a szervezetnek szelénre?

A szelén több mint húsz különböző fehérje és enzim – úgynevezett szelenoprotein – nélkülözhetetlen alkotóeleme. Ezek közül kiemelkedő szerepük van az antioxidáns védelemben (pl. glutation-peroxidáz), a pajzsmirigy-hormonok átalakításában és az immunrendszer szabályozásában. A szelén tehát hozzájárul ahhoz, hogy a sejtek védve legyenek a szabadgyökök károsító hatásától, valamint biztosítja az anyagcsere és a hormonrendszer egyensúlyát.

Mely élelmiszerekben található meg a legtöbb szelén?

A szelént elsősorban állati eredetű ételekben találjuk: a tengeri halakban, kagylókban, húsokban és a tojásban. Növényi források közül a gabonafélék és hüvelyesek tartalmaznak szelént, de mennyiségük erősen függ a talaj szeléntartalmától. A brazil dió különlegessége, hogy kiemelkedően magas a szelén-koncentrációja: már 1–2 szem is fedezheti a napi szükségletet. Ugyanakkor nem ajánlott túlzásba vinni a fogyasztását, mert könnyen túladagoláshoz vezethet.

Milyen tünetei lehetnek a szelénhiánynak?

Enyhébb hiány esetén általános fáradtság, izomgyengeség, hajhullás és gyenge immunműködés jelentkezhet. Súlyos hiányhoz köthető a Keshan-betegség (szívizomkárosodás) és a Kashin–Beck-betegség (ízületi deformitások, porckopás). Pajzsmirigyproblémák – például alulműködés vagy autoimmun gyulladás – szintén gyakoribbak szelénhiányos területeken.

Mi történik, ha valaki túl sok szelént fogyaszt?

A szelén túladagolását szelenózisnak nevezik. Tünetei közé tartozik a fokhagymaszagú lehelet, a haj és a körmök törékennyé válása, emésztési zavarok, idegesség és bőrelváltozások. Súlyos esetben idegrendszeri károsodás és májproblémák is kialakulhatnak. A túladagolás leggyakrabban akkor fordul elő, ha valaki túlzott mértékben szed étrend-kiegészítőt vagy szelénben rendkívül gazdag ételeket (például brazil diót).

Valóban véd a szelén a daganatos betegségek ellen?

A kutatások szerint a szelén antioxidáns hatása hozzájárulhat bizonyos daganatok kockázatának csökkentéséhez, különösen a prosztatarák esetében merült fel ez a kapcsolat. Ugyanakkor az eredmények nem minden esetben egyértelműek: egyes vizsgálatok szerint a túlzott szelénbevitel éppen hogy növelheti bizonyos betegségek kockázatát. Ezért a szakértők ma inkább a kiegyensúlyozott étrendet javasolják, nem pedig a nagydózisú kiegészítőket.

Hogyan befolyásolja a szelén a pajzsmirigy működését?

A pajzsmirigy különösen gazdag szelénben, mivel az itt zajló hormonátalakító folyamatokhoz – a T4 tiroxin aktív T3 hormonná alakításához – nélkülözhetetlen a szelén. Hiánya fokozhatja a pajzsmirigy-gyulladás és az alulműködés kockázatát. Klinikai vizsgálatok szerint szelénpótlással mérsékelhető a Hashimoto-thyreoiditis gyulladásos aktivitása, bár teljes gyógyulást nem hoz.

Mennyi a biztonságos napi szelénbevitel?

A legtöbb egészségügyi ajánlás szerint a felnőtteknek napi 55 mikrogramm szelén bevitelére van szüksége. A terhes nők esetében ez az érték 60–70 mikrogrammra emelkedhet. A napi 400 mikrogrammot meghaladó bevitel azonban már veszélyes lehet, ezért fontos az arany középút: se túl keveset, se túl sokat ne fogyasszunk.

Érdemes-e szelén-kiegészítőt szedni?

Egészséges, kiegyensúlyozott étrend mellett általában nincs szükség külön szelén-kiegészítésre. Vannak azonban speciális esetek, amikor indokolt lehet: például szelénhiányos talajon termelt élelmiszereket fogyasztó régiókban, nagyobb béleltávolításon átesett betegeknél vagy hosszan tartó mesterséges táplálás során. A pótlásról minden esetben orvossal érdemes egyeztetni, mert a túladagolás veszélye komoly.

Milyen formában érdemes szelént bevinni?

A szelén elérhető szervetlen (nátrium-szelenit, nátrium-szelenát) és szerves formában (szeleno-metionin, szeleno-cisztein). A szerves formák jobban hasznosulnak a szervezetben, ezért étrend-kiegészítőkben is gyakrabban találkozunk velük. Az élelmiszerek természetes szeléntartalma szintén főleg szerves formában van jelen, így a táplálkozás a legbiztonságosabb módja a pótlásnak.

Van-e kapcsolat a szelén és a cukorbetegség között?

Érdekes módon a szelén kettős szerepet játszik a cukoranyagcsere szabályozásában. Hiányában gyengülhet az inzulinérzékenység, viszont egyes kutatások szerint a túlzott szelénpótlás növelheti a 2-es típusú cukorbetegség kockázatát. Emiatt a szakértők azt javasolják, hogy a szelénbevitel ne haladja meg a hivatalos ajánlásokat, különösen cukorbetegségre hajlamos egyének esetén.

Felhasznált irodalom:

• Rayman MP. The importance of selenium to human health. Lancet. 2000;356(9225):233–241.
• World Health Organization (WHO). Selenium in human health and animal health. Environmental Health Criteria 58. WHO, Geneva, 1987.
• National Institutes of Health (NIH) – Office of Dietary Supplements. Selenium Fact Sheet for Health Professionals. .
• Vinceti M, Filippini T, Rothman KJ. Selenium exposure and the risk of type 2 diabetes: a systematic review and meta-analysis. European Journal of Epidemiology. 2018;33(9):789–810..
• Wang N, Tan H-Y, Li S, et al. The Role of Selenium in Chronic Diseases: Insights from Epidemiological and Clinical Studies. Nutrients. 2022;14(6):1296.
• Guo CH, Hsu GS, Lin CY, et al. Selenium supplementation enhances antioxidant defense and immune response in patients with Hashimoto’s thyroiditis. Nutrition. 2010;26(9):913–918.
• Méplan C, Hesketh J. Selenium and cancer: a story that should not be forgotten—insights from genomics. Cancer Treat Res. 2014;159:145–166.
• Schrauzer GN. Selenium and selenium-antagonistic elements in nutritional cancer prevention. Critical Reviews in Biotechnology. 2009;29(1):10–17.
• Kipp A, Strohm D, Brigelius-Flohé R, et al. Revised reference values for selenium intake. Journal of Trace Elements in Medicine and Biology. 2015;32:195–199.
• Fairweather-Tait SJ, Bao Y, Broadley MR, et al. Selenium in human health and disease. Antioxidants & Redox Signaling. 2011;14(7):1337–1383.

Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben , a Facebook-on, az Instagramon vagy a X-en, Tiktok-on is!